A FI relé - életvédelem otthon

2014.01.21. 08:30 | Írta: Gyökösi Attila

Egy korábbi posztunk nyomán kaptuk az ötletet, hogy írhatnánk néhány, nálunk kevésbé ismert hálózati életvédelmi eszközről. A normál kismegszakítót persze mindenki ismeri, de mondjuk a FI reléről már nem biztos hogy mindenki hallott. Hát, most fogtok.

fi1.jpg

FI relé vagy más néven érintésvédelmi relé, (de ÉV-relé és életvédelmi relé néven is ismert) egy elektromos felügyeleti eszköz, amely lekapcsolja a hálózatot, amennyiben szivárgó áramot észlel. Ilyen eset például akkor fordulhat elő, ha véletlenül megérintjük a hálózat feszültség alatt álló részeit. A készülék a tényleges áramütés kialakulása előtt lekapcsol.

Működése azon a rendkívül egyszerű elven alapul, hogy – normális világítási hálózatot feltételezve – a fázisvezetékben érkező áram a fogyasztón (pl. vasaló, izzólámpa, stb.) át a nullvezetőben záródik. Amennyiben a bejövő áram különbözik az elfolyó áramtól, akkor valahol szivárgás van, például megérintettük a vezetéket vagy a feszültség alatt álló fémrészt így az áram egy része nem a fogyasztón illetve a hálózat figyelt részén át távozik. Tehát az érintésvédelmi relé a vezetékekben kialakult fogyasztási aszimmetriát érzékeli. Amennyiben az a készülékre jellemző küszöbértéket meghaladja, a benne lévő elektronika bontja a hálózatot.

Lényeges különbség a normál olvadóbiztosító, kismegszakító és az érintésvédelmi relé között az, hogy az érintésvédelmi relé az olvadóbiztosító áramának 0,001-ed részénél kisebb áram hatására is működésbe lép. Például amíg egy átlagos biztosító 6 A áramerősség esetén lép működésbe, addig az életvédelmi relé 30 mA-nál 25-40 ms alatt működésbe lép.

Természetesen egy és három fázisú hálózathoz is készül ilyen relé, a képen például egy három fázisú, kismegszakítókkal sorolt darab látható:

Fix.jpg

Elviekben az új építésű épületekben már el kell helyezni ezeket a reléket is. (Bővebben erről még később.) Ugyanakkor a korábbi ingatlanokban a legtöbb esetben ez hiányzik. Felújításkor, netán hálózatbővítéskor, vagy akár a villanyóra cseréjekor érdemes lehet ezeket a reléket is beépíteni.

Az érintésvédelmi relé felépítése az alábbi ábrán tanulmányozható:

  • Az L és az N vezeték azonos irányból van átvezetve az áramváltó üzemben működő transzformátoron.
  • Alaphelyzetben mindkét vezetékben azonos nagyságú áram folyik, akkor a transzformátor vasmagját nem mágnesezi fel, mivel az áramok iránya éppen ellentétes (így mágneses terük kioltja egymást).
  • Amennyiben az L vezetőből a földpotenciál felé áram folyik, az így elfolyó áram nagyságával az N vezetőben a visszatérő áram nagysága kisebb lesz. A különbség miatt a mágnesezések nem egyenlítik ki egymást, és a vas felmágneseződik. A vasmagon lévő 2 szekunder tekercsben feszültség indukálódik, és mivel zárt kört képez, áram folyik. Az 1 elektronika észleli az áramot, és az érintkezőket bontja, így a fogyasztók felé menő hálózatot leválasztja a bejövő hálózatról. A lekapcsolás olyan gyors (25-40 ms) hogy gyakorlatilag azonnal bontásra kerül.

Lényeges, hogy a föld vezetéket soha nem szabad átvezetni az áramváltón, hiszen akkor az azon visszatérő árammal együtt már esetleg nincs különbség.

FI3.png

Szintén hangsúlyozni szükséges, hogy rövidzár és túlmelegedés ellen az érintésvédelmi relé semmilyen védelmet nem ad, hiszen akkor a visszatérő ágban is ugyanakkora áram folyik.

Az építkező a családi házépítés elején már találkozik az áramvédő kapcsolóval az ideiglenes áramvételezési hely kialakíttatásakor.  Általános az a régi beidegződést, mely szerint ilyenkor elégséges egy 100 mA-es érzékenységű FI relé. Ez már a múlt, a jelen szabványok szerint maximum 30 mA-es lehet az áramvédő kapcsoló ilyen esetekben. 

A következő alkalom, amikor a FI relé újra előkerül az a lakás, családi ház villamos elosztó berendezése. Az áramvédő kapcsoló beépítése bizonyos esetekben kötelező, de más esetekben is erősen ajánlott. 

Kötelező például beépíteni a kültéren elhelyezett dugaljak áramkörébe, illetve azon dugaljak áramkörébe, amelyeket rendszeresen a kültéren elhelyezett fogyasztók ellátására használnak. Kötelező még a fürdőszobai dugaljak áramkörében is beépíteni az áramvédő kapcsolót.

Általában a lakásban lévő valamennyi dugalj áramkörét ajánlott védeni áramvédő kapcsolóval. Ez nem jelenti azt, hogy minden áramkör saját FI relét kap, hanem egy-egy áramköri csoport kap egy áramvédő kapcsolót, hasonlóan ahhoz, ahogy a kismegszakítók (biztosítékok) is elhelyezésre kerülnek. A csoportok kijelölésénél a villanyszerelő felelőssége, hogy az esetleges áramköri, vagy FI relé hiba ne tegye lehetetlenné a lakás használatát.

Mindent egybe vetve az áramvédő kapcsoló hasznos dolog, az ésszerű alkalmazása ajánlott.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni. 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr295770654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

panaszmuki · http://meisz.blog.hu 2014.01.21. 09:03:17

"Lényeges különbség a normál olvadóbiztosító, kismegszakító és az érintésvédelmi relé között az, hogy az érintésvédelmi relé az olvadóbiztosító áramának 0,001-ed részénél kisebb áram hatására is működésbe lép."

Nem.

A lényegi különbség, hogy - mint írod is - a FI relé a szivárgó áramra old le, a kismegszakító, meg a túláramra.
A felhasználási területük (mire vannak) a lényeges különbség, nem az, hogy mekkora áramkülönbségre reagálnak.
Elvileg lehet olyan kismegszakító meg FI relé, amik közül a kismegszakító reagál kisebb áramkülönbségre.

Gyökösi Attila · http://grundstudio.hu 2014.01.21. 09:06:47

@panaszmuki: Jogos, de most már nem írok bele a posztba, a lényeg átjön így is.

vargham 2014.01.21. 21:11:52

@Thoreau: Nem jön át teljesen. A kismegszakító a vezetéket védi. Túláram esetén lekapcsol, hogy ne égjen el a vezeték a falban. A fi relé az embert védi.
A posztban viszont úgy érthető, hogy a kismegszakító is az embert védi, csak nagyobb áramoktól. Ez pedig nem igaz.

KissGecihuszár 2014.01.21. 22:00:13

Igen, azt gondolom, bőséggel vannak pontosításra váró dolgok itt, pl az, hogy a Fi-relé (népi nevén RCD) hogyan és főként hová építendő be, mit jelent ebben az esetben a szelektívitás, illetve a lüktető egyenáramnak való ellenállás képessége, ugyanis RCD és RCD közt óriási különbségek vannak! És egyáltalán nem tilos a 100mA-es RCD alkalmazása pl. egy nagyobb, több melléképületből, külső csatlakozó pontokkal ellátott családi ház (birtok) esetén, ahol az egyes kábelhosszak, egyéb vill berendezések okozta összesített szivárgó áramok miatt egy 30mA-es cucc állandóan leold, viszont a 100-as már jó lehet. Természetesen ilyen esetben a 100mA-es a fő Fi-relé, S betűs és/vagy lüktető egyenáram összetevőkkel szemben rezisztens, míg az egyes alelosztók, illetve nedves helyiségek áramköreinek RCD-i szigorúan 30mA-ek. Arról már nem is beszélek, hogy pl. C25A-es kismegszakító esetén már célszerűbb 40A üzemi áramerősséggel terhelhető RCD beépítése, ugyanis egy ilyen szelektivitású kismegszakító akár 1 órán keresztül is átengedi a névleges áramerősségének a 150%-át, ugyanígy C32A-nél már inkább 63A-es legyen a cucc..

tavolirokon2 2014.01.24. 21:12:00

Jo, jo, de miert FI?

Vegulis akar le is csaphat extrem fazis-eltolodas eseten a 2 ag kozott, (merthogy az pillanatnyi aramkulonbsegekkel jar), de biztosan nem errol neveztek el.

Hmm, wolfram alfa szerint 1 fok faziskeseshez 8 km hosszabbito kellene, es o tuti vakumbeli fenysebesseggel szamol, ugyhogy nem fogom egyhamar kiprobalni :-)

Na megvan a nemet wikipediabol: F min Fehler, I mint aramerosseg.

Algopirin 2014.01.27. 15:08:08

Böcsületes nevén: áram-védőkapcsoló.
Namost elektronika az nincs benne. Semennyi sem, egy teljesen mechanikus kapcsolókészülék, mely a rajta átfolyó és "visszafolyó" áram asszimetriáját "érzékeli".
Aztán, van ebből kombinált is, ami bizony zárlat és túlterhelés védelemre is alkalmas a hibaáramra való lekapcsoláson kívül.
Ja, áramváltó üzemben működő trafó az nincs.
Nomeg a 30mA-es tipikusan háztartási, de továbbra is létezik 100 és 300mA-es ipari felhasználásra, a szabvány (megnemmondom most melyik) megmondja melyik hol alkalmazható (úgy az MSZ HD 60364 körül valahol, meg millió egyéb készülékszabvány).
Egy egyszerű háztartásba egyébként elég egyetlen darab ilyen.

Valamint: elviekben a készüléket 3 havonta működtetni kell, a rajta elhelyezett teszt gombbal. Erre két ok miatt van szükség: a benne lévő picsányi érintkezőkről lepattan az esetleges oxid réteg, nem ég össze, másrészt meg ha bedöglött azonnal kiderül.
A gyakorlatban persze ezzel senki nem foglalkozik, de jó tudni. :)

Hmmm... 2014.02.03. 19:53:48

Hmmm..., de jó kis cikk ez... viszont lenne egy apró kérdésem: az ellenőrzőfénnyel ellátott villanykapcsolók (amik csak lekapcsolt állapotban jeleznek -- a kapcsoló helyét jelző fényként szolgálva), és a szünetmentes tápegységek kompatibilisek-e a fi-relékkel?
A választ előre is köszönöm.

dollarpapa (törölt) 2017.07.12. 11:36:21

@Algopirin: Van elektronikal ellátott éve is ami a hibaaram lefutasat (tranziens) is elemzi

delejezoe 2018.01.04. 10:18:24

Ami a kifogásoló hozzászólások egy részét illeti, az a fő baj, hogy nincs eléggé kihangsúlyozva az, ami tán ismert volt a cikkíró előtt, hogy a FI-relé alapfeladata az a védővezetős érintésvédelem. Ha van védővezető, akkor lehet összehasonlítani a kismegszakító és a FI-relé megszólalási áramát, mert mindkettő a védővezetőn át folyó hibaáramra működik (és igen, ez esetben a kismegszakító sem csak a vezetéket védi, hanem az embert is!), és valóban lényeges a különbség az egyik működéséhez szükséges 20-30 A és a másik működéséhez szükséges 20-30 mA között. Mondhatni, a mennyiségi változás átcsap minőségibe. :)
A régebben villanyszerelt magyar lakásoknál azért a FI-relé ritkaság, így szerintem az összehasonlítás igenis szükséges, hogy a lakás használóit arra ösztönözze, hogy FI-relét szereltessenek.
Ha nincs védővezető, és úgy érintjük meg a hibás készüléket, akkor is lecsap a FI-relé, de ez így csak magában - egy rövid idejű áramütés - nincs megengedve. Mint ahogy magában az sincs megengedve, hogy a fázisvezetőt megérintsük, majd lekapcsol a szerkezet. Mindkettő csak biztonsági funkció, az elsősorban szükséges védelem meghibásodása esetén (első esetben védővezető szakadás, második esetben megfelelő burkolaton törés, kopás, satöbbi).

Tán jó lett volna megemlíteni a készülék hivatalos magyar nevét is. Az pedig az áram-védőkapcsoló, azaz védőkapcsoló, ami áramot néz. A cikk felénél előkerül az áramvédő kapcsoló kifejezés - egyébként teljesen váratlanul, szó nincs arról, hogy ez ugyanaz lenne, mint a FI-relé, erre csak következtethetünk
süti beállítások módosítása