Csavarmeneteket nagy tömegben gépi úton forgácsolással vagy forgácsolás nélkül hidegalakítással készítenek. Gyakran előfordul azonban, hogy kézi menetvágószerszámokkal kell előállítani őket. Kézi menetfúrás célja kisebb számú munkadarabokba előírt méretű menetet készíteni.
A menetfúrást megelőző művelet a fúrás és a süllyesztés. A menetet az előfúrt furatba vágjuk. A menetfúrás szerszáma a menetfúró, amely méter-, finomméter-, Whitwort- és csőmenetű lehet.
Menetfúrók
A menetfúrók tulajdonképpen olyan csavarok, amelyeken a szerszám hossztengelyével párhuzamosan három vagy négy hornyot képezünk ki azért, hogy a csavaron vágóéleket kapjunk.
A menetfúró elve
A menetfúró részei
Szár a sima hengeres rész. Négyszög a szárnak a menetfúró forgatására való négyzetes keresztmetszetű vége. Középponti furat a menetfúró két végén levő és annak tengelyében fekvő hengeresbe átmenő kúpos furat. Ez a menetfúró megmunkálásához, ellenőrzéséhez és köszörüléséhez szükséges.
A menetfúró részei
Vágószárny a két szomszédos horony bemarása után megmaradó menetes rész.
Horony (forgástér) a vágószárnyak közötti, a menetfúró menetes részéből a hossztengellyel párhuzamosan vagy szöget bezáróan kimunkált mélyedés. A horony a vágóéi kialakítására és a csavarmetszéskor keletkezett forgács elvezetésére való. A forgácshorony lejtősen készül, mégpedig úgy, hogy a bekezdő résznél nagyobb a forgácstér, mint a szabályozó résznél.
A keményebb anyagokhoz használt menetfúrókat rendszerint négy horonnyal készítik. Lágyabb anyagokhoz megfelelőbb a háromhornyú menetfúró, mert a forgácsot könnyebben távolítja el.
Törzs a horony belső felületét érintő henger által határolt belső tömör rész.
Kis átmérőjű menetfúró, amelyen középponti furatokat nem lehet készíteni, külső központcsúcsokkal készül.
Központi csúccsal ellátott menetfúró
A kézi, gépi és anyamenetfúrók három pontossági osztályban készülnek. Az I. osztályú menetfúró a finom, a II. osztályú a közepes, a III. osztályú a durva tűrési fokozatú menet készítéséhez való. A gépiparban kézi menetfúráshoz a II. osztályú menetfúrókat használjuk.
A finom- és a csőmenetekhez általában kétrészes, a szabványos menetekhez (Whitworth- és metrikus menet) háromrészes készletet használunk. A kétrészes készlet elővágó, utánvágó és készrevágó menetfúróból áll. A kúpos rész, amely forgácsol, az elővágón hosszabb, mint az utánvágón, a készrevágón pedig egészen rövid.
A menetfúró szárán fel tüntetett jelzések
A menetfúró szárán a következők vannak feltüntetve:
- a menet jele pl. M 10 vagy M 10 X 1 (az M betű a métermenetet jelöli, a 10-es szám a menet külső átmérőjét, az 1-es szám pedig a finommenet emelkedését jelzi);
- a pontossági osztály számjele (a II. osztály kivételével);
- az általános 10...12°-tól eltérő forgácsszög;
- a gyártó jele;
- az anyag jele.
Menetfúrókészleten a következő jelöléseket találjuk:
- a vágás jele (az elővágón egy, az után- vágón két gyűrű, a készre vágón nincs gyűrű);
- a készlet jele (1, 2 vagy 3 tengelyirányú rovátka a gyűrűn, attól függően, hogy a készlet hány furatból áll);
- gépi anyamenetfúrón: a gépi szerszám jele (csillag).
Folytatjuk!
Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.