Minden feladat megoldásában segít, ha lerajzoljuk.

A rajz pedig legyen pontos és méretarányos, ehhez kell a vonalzó.

Egyes feladatoknál, mint például lakberendezésnél, bútortervezésnél, anyagszükséglet felmérésénél egyenesen elengedhetetlen a rajz készítése, ráadásul segít rendezni a gondolatainkat, rávezet a hibákra, a rajz által lesz terv az ötletből.

A vonalzók régen fából készültek, manapság a műanyag és a fém (acél vagy alumínium) vonalzók a legnépszerűbbek, de természetesen gyártanak még fa vonalzót is, gyakran fém éllel. A műanyag előnye egyrészt az olcsó nagyüzemi gyártás, a rugalmasság (van néhány tényleg nagyon rugalmas műanyag vonalzó) és az, ha átlátszó, míg a fém mellett szól a tartósság és esetleg a nagyobb tömeg. A műanyag és fa vonalzók gyakran esnek áldozatául annak, ha egy iskolás naponta szállítja a táskájában, vagy ha technika órán a sniccerrel, ollóval a vonalzó éle mentén vágnak.

 Fa vonalzó, nyilvánvaló hátránnyal

A műanyag vonalzók hajlékonyak, nehezebben törnek, de ha törnek, akkor is általában szilánkmentesen. Az átlátszóság jól jöhet akkor, amikor fontos látnunk a mért vagy megrajzolni kívánt egyenes környezetét.

Fontos még a vonalzó feliratozása. A mérőszalagokhoz hasonlóan itt is jó, ha nagy, kontrasztos betűket látunk, esetleg szakaszonként (pl. 5cm-enként, mint a fenti képen) feltűnőbb jelzéssel. A centiméter alapú vonalzók mellett találhatunk vegyes, centiméterben és incsben is feliratozott eszközöket.

 Generációm ikonikus sárga vonalzója, érthetetlen módon márkajelzés nélkül (sajnos ma már a Rotring is fehér műanyag vonalzókat gyárt).

Mostanában a gyerekek már sokkal vidámabban húzhatnak egyeneseket (a felső ráadásul ceruzatartós, jó ötlet):

Az alap, egyenes vonalzó két célt szolgál: távolságot mérhetünk és egyenest rajzolhatunk a segítségével. Egy átlagos vonalzó 20-40cm hosszú, centiméterekre és milliméterekre van beosztva. A profilja téglalap alakú vagy trapéz-szerű, vagyis olyan, hogy a felső, vonalhúzáshoz és méréshez használt része rásimuljon a papírra, ha rátesszük a kezünket.

Ez nagyon nem alap vonalzó, elsősorban élmenti vágásra ajánlják (5.000 forintnál egy fillérrel se több, még jó, hogy lehet kapni, mondaná a nagymamám), de jól látszik rajta, hogy milyen kialakításra kell törekedni (maped.com)

Ezt az egyenes vonalzótípust az idősebbek - mint például Mr. Furdancs – linea vagy lénia néven is ismerhetik (történetesen a fenti vonalzó neve is ez, Maped Linéa), ami latinul vonalat jelent. Kedves rigmus is kapcsolódik hozzá: Isten szeme mindent lát, el ne lopd a léniát! Gyakran akasztó lyukkal készülnek.

Természetesen van balkezes vonalzó is. Ennek ugye az az értelme, hogy ha például egy 10cm-es vonalat szeretnénk húzni, akkor általában a skála 0 értékétől indulunk. Egy jobbkezes vonalzónál a balkezes a csuklójával szétmaszatolhatja a tintát, míg egy balkezes vonalzónál nincs ilyen probléma.

Ha valaki nem szeretne körzővel derékszöget, 60°-ot, 45°-ot vagy 30°-ot szerkeszteni, vagy csak mérni szeretne, annak érdemes beszereznie egy háromszög alakú vonalzót. Az egyik jellemző típus az egyenlő szárú háromszög, aminek az átfogóján két 45°-os szög van, a másik típusnál pedig egy 30°-os és 60°-os. Ezek a háromszögű vonalzók is téglalap vagy trapéz profilúak.

Szerkesztésnél tartva: két vonalzó használatával könnyen tudunk párhuzamost vagy merőlegest rajzolni, de akinek gyakran van szüksége ilyenre, és szereti a szép végeredményt, annak érdemes egy ehhez hasonló rajztáblát beszereznie:

Az egész táblán átnyúló vízszintes vonalzó két sínen fut, rögzíthető, és a tábla baloldalán pontosan mérhető a papír aljától vagy tetejétől mért távolság.

Párhuzamosok, merőlegesek és szögek rajzolásához használható még a T-vonalzó és a forgatható vonalzó. A T-vonalzó feje másik vonalzó mentén csúsztatható (egyes kiviteleknél pedig az asztal vagy a tábla széle mentén), így könnyen, viszonylag pontos párhuzamost kapunk. A forgatható vonalzóval pedig a skála alapján tudjuk kiválasztani a megfelelő szöget.

Ha valakinek az anyukája műszaki rajzoló, mint például nekem vagy a bátyámnak, az könnyen találkozhatott otthon léptékvonalzóval:

Ezzel az eszközzel különböző méretarányú tervrajzokat lehet olvasni, ha a megfelelő oldalát helyezzük a tervre, egyszerűen értelmezhetjük az adatokat.

A vonalzók közeli rokonai a szögmérők. Általában egy félkörívben mérhetünk vagy rajzolhatunk velük, de van teljes, 360°-os kivitel is:

És van háromszöggel kombinált szögmérő is:

Igényesen kivitelezett rajznál nem csak a vonalakra kell ügyelnünk, hanem az összes objektumra, ilyenkor használhatunk sablonokat:

Ez már az a terület, ahol tussal rajzolnak, nem ceruzával.

Külön vonalzókészletük van a foltvarróknak (patchwork), a nővérem hosszasan magyarázta, hogy mire jó ez, volt benne alátét, szálirány, nyúlás meg egyforma méretű foltdarabok de sajnos elvesztettem a fonalat. Mindenesetre ezek a vonalzók arra valóak, hogy körkéses pengével vágjanak mellettük.

További vonalzó érdekességek:

Ez egy kicsit hibrid kivitel, átmenet a vonalzó és a mérőszalag között.

Ez egy csónak oldalára ragasztható, öntapadós mérőeszköz, segít konkretizálni, hogy mekkora halat is fogtunk.

Ha valaki szereti a vonalzókat, akár nem is csak praktikus szempontból, annak az Etsy-n érdemes körülnéznie, néhány szép munka onnan:

Azok, akik olyan kitartóak voltak, hogy idáig eljutottak, megérdemlik, hogy megnézzék ezt a videót a legkirályabb vonalzóról:

A hét műtárgyait a Netszerszámtól kunyizzuk

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.