Legutóbb bemutattam egy házi készítésű, számítógép vezérelte marógépet. Tervezőjét, konstruktőrét és tulajdonosát sikerült meginvitálni egy beszélgetésre. K. Zoltán (nem, nem körözik, de inkognitót kért) szememben annak a polihisztor figurának megtestesítője, akiről a Zsenik otthon sorozat szól. 

Sokrétűen felkészült szakembernek tűnsz az eredmény láttán. Ki vagy és mivel foglalkozol?
Villanyszerelőnek tanultam, bár nem abban dolgozom. A műszaki érdeklődés gyerekkorom óta megvan, minek következtében kb. 30 éves sokirányú tapasztalat gyűlt össze, amit jól tudok használni, pl. egy CNC-gép építésénél.

Én is villanyszerelőként végeztem, de az iskolában nem marattak velünk csapágyházat… Felsorolnád általánosságban, hogy milyen szakmai fogások ismeretében érdemes nekivágni?
Épp számolgattam a minap, hogy kb. hány szakmához kell valamilyen szinten érteni. Ezekre jutottam: villanyszerelő, műszerész, lakatos, hegesztő, festő, számítógép-kezelő, programozó, grafikus, cnc-marós. És közben kialakul némi érzék a famegmunkáláshoz, fafaragáshoz is. Persze némelyikből csak 1-1 fogásra van szükség, én sem vagyok mindenben otthon. Ebből minimum a villanyszerelőt, műszerészt, lakatost tartom fontosnak, hogy összeálljon a gép. És ha nincs valamilyen szintű tapasztalat a műszaki építésben, az sokba kerülhet, tekintve a drága alkatrészeket.

Mi volt az inspiráció, melynek nyomán nekiláttál építeni?
Az inspiráció egy rézlemezbe mart minta volt, amit le akartam gyártatni egy ismerősömnek, aki kérte. Egy gyártó sem volt hajlandó válaszolni az email-jeimre a kiszemelt 3-4-ből, (nyilván 2-3 darabban nem láttak nagy üzletet, de akkor is..) amitől begurultam és elhatároztam hogy akkor majd én csinálok magamnak egy gépet, ha már tesznek rám.

Tehát a bosszú motivált, ez érthető. Nagy dolgok születtek már egy jól sikerült vendetta nyomán.
Annyira azért nem nevezném bosszúnak, inkább csak dühös lettem…

Szabályosan megtervezted a gépet, vagy inkább benyomások és kísérletezés nyomán alakult ki a szerkezete?
A terv alapjai először papírra lettek vetve, és amikor ott már nagyjából összeállt a szerkezete, akkor nekiálltam precízen méret szerint megtervezni..

Tanulságos a bemutató, hogyan próbáltad kiváltani a gyári alkatrészeket. Nem hitted vagy nem tudtad, hogy nehéz reprodukálni pontosságukat? Sok idő elveszett a kísérletekre?
Az ötleteket és a felhasznált megoldásokat korábbi munkákból merítettem, és persze párat kipróbáltam a hobby-cnc oldalon említettekből is. Ezek voltak azok amik nem tetszettek, korábbi tapasztalatok alapján biztos voltam benne hogy (nekem) nem jó megoldás. Mindemellett sok-sok hasznos infó volt a Hobby-cnc.hu oldalon.

Megközelítőleg milyen nyersanyagokat, milyen mélységben képes egy menetben megmunkálni a gép? Alutömb marás mehet?
Alapvetően fára és műanyagokra terveztem, de képes megmunkálni a puhafémeket is, mint alumínium, réz. Ezeket azért mellőzöm, mert a csapágyakat és a golyósorsókat nem terveztem védettre, és a ráhulló fémforgács megakaszthatja a gépet, esetleg kárt is tehet benne.

Az olvasókat biztos érdekli, hogy milyen szerszámkészlettel érdemes belevágni a gépgyártásba. Mesélnél erről részletesebben?
Igen, néhány dologra alapból szükség van, e nélkül szerintem ne vágjunk bele. Ezek: asztali és kézi fúrógép, flex, satu, egy hegesztő-berendezés (bármi amivel szépen meg lehet hegeszteni, ha kell), menetfúró-vágó készlet, alapvető kéziszerszámok, mint fogók, csavarhúzók, kulcsok, kalapács stb., egy forrasztó páka, meg ami még közbejöhet.. És ha van eszterga és/vagy marós ismerős, az is sokat segíthet..

Sokakat érdekel az ára, hogy mennyiből lehet kihozni.
Erre csak annyit mondok, hogy a csapágyak és golyósorsók jobb, ha gyáriak. Ez és a motorok teszi ki az ár nagy részét, de a többi ügyeskedéssel is megoldható. Ha jó gépet akarsz, akkor legalább 200 ezerrel készülj…

Beszélgessünk a vezérlésről, nélküle halott váz a gép. Közvetlenül egy laptopról kapja a motorvezérlést? Milyen szoftverrel adod meg az elmozdulás vektorait, azaz hogyan lesz a megmunkálási tervből konkrét szerszámmozgás?
Nos, a vezérlő az a része, amit én is készen vettem, szerintem nem is érdemes vele külön vesződni. De a beállítás-élesztés így sem egyszerű. Erre a vezérlőre csatlakozik a laptop, de lehet asztali gép is. Ezt összehangolni művészet volt, amihez kértem egy hozzáértő ismerősöm segítségét is. A videó óta volt kis változtatás is, vettem hozzá egy kis kütyüt, amitől simábban ment a gép, és sokat gyorsíthattam rajta. A vezérlő egy gyakori hobbi-szintű maróprogrammal, a Mach3-al üzemel. Ez tud fogadni bitképet, 3d-s fileokat, vektorokat, amiből már tud G-kódot generálni és lehet marni. Az újabb Mach3-ból kiszedték ezt a funkciót és külön kell megvenni hozzá, sajnos. Ekkor egyéb külső programokkal kell előállítani a G-kódot. A G-kód tartalmazza a marógép számára a mozgatási infókat, sebesség, irány, stb. A G-kód előállítása sok programmal lehetséges, külön szoftvereket írnak erre a célra. De sima 2d-s grafikai programmal is lehet szép dolgokat készíteni. Mindent egybevetve bonyolult dolog a marás.

Említed a videó kommentjében, hogy „Kb.500 üzemóra elteltével elkopott a lekapcsoló szénkeféje”. És mi történt? Kicserélted a szénkefét, vagy ezzel a motor is elszállt?
A lekapcsoló szénkefe lényege, hogy elkopás esetén leállítja a motort, így nem veri szét a szénkefe csonkja a kommutátorát. Párezer Ft-ból lehet venni hozzá új szénkefét, amit meg is tettem.

Felmerül a kérdés, hogy mit kezdtél a kész géppel. Mert elkészíteni élmény, de aztán...? További gépeket készíteni vele?
A gép elsősorban kihívás volt, egy "szintfelmérő vizsga" saját magamnak. És emellett sok segítséget nyújthat más szerkezetek készítésénél, pl. plexi, bakelit-marás, precíz alkatrészek kivágása. És ott van még a bennem lappangó művészi hajlam is, amit időnként hagyok szárnyalni...

Nem tűnődtél el, hogy kis szériában gyártani kezdj ilyen gépeket? Látványra tetszetős, erős, precíz szerkezet és biztonságtechnikailag is rendben van. Már az első példánynál optimalizáltad, innentől csak a prototípus utángyártása lenne a feladat. Szerintem ilyen minőségben lenne rá kereslet.
Volt már rá ajánlat, illetve kérdés hogy készítenék-e ilyet. Nem akarok erre újabb időt szentelni, egyelőre elég volt ennyi. De nincs kizárva hogy később még sor kerülhet rá.

Mi lesz a következő mű, vannak már terveid?
Mostanában kissé hanyagolom a gépet, sok időt vesz el. Időnként van egy-egy ötletem famintákra, amit ki is próbálok. Persze eleinte sok volt a selejt és kellett pár szerszámot törni hogy megtanuljam a gép kezelését. Azt gondoltam amikor nekiálltam, hogy megépítem és majd marok mindenféle szép dolgot. De közben kellett rájönnöm hogy ez egy külön szakma. Kb. egy évbe telt, hogy megtanuljam valamennyire kezelni. Mostanra már tudok szerszámtörés nélkül is marni…

Bátorításként még annyit mondanék, hogy a négy matematikai alapműveleten kívül semmi mást nem használtam. És még csak diplomára sincs szükség egy ilyen gép megépítéséhez, bár nem hátrány. Viszont kellően kell ismerned önmagad, hogy eldöntsd, belevághatsz-e. De ha elkezdted, akkor nagy élmény lesz elkészülte.

Köszönöm, hogy időt szakítottál a beszélgetésre és további sok sikert kívánok!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.