A kiadó engedélyével részletekben közöljük Roland Leuschel „Hegesztés, forrasztás, lakatosmunkák” című könyvét. A gazdagon illusztrált kötet sallangmentes alapossággal, mégis olvasmányosan bemutatja az otthoni fémmegmunkáláshoz szükséges tudnivalókat. A műhely berendezése, biztonsági tudnivalók, megmunkálás szerszámai és menete, valamint a többi szükséges okosság után lépésről-lépésre bemutatja tucatnyi mintadarab elkészítését postaládától az ablakrácsig.

A könyvet teljes terjedelemben megrendelheti a Cser kiadó webáruházában.

Védőgázas hegesztés
A védőgázas hegesztésnél is elektromos ív szolgáltatja a szükséges hőt. Azonban a bevontelektródás kézi ívhegesztéssel szemben itt az elektróda egy huzalelőtoló szerkezettel automatikusan adagolt, viszonylag vékony, csupasz hegesztőhuzal.  A hegfürdő oxidációját a huzalvezető körüli fúvókából kiáramló védőgáz akadályozza meg, beborítva az ív környezetét.
A védőgázas hegesztés főleg vékony lemezek és vékony falú csövek hegesztésére használatos. Az ívhegesztő trafókhoz hasonlóan védőgázas hegesztőberendezések is kaphatók barkács célokra is. 

Védőgázas hegesztéskor a hegesztőpisztolyon lévő vezérlőgombbal kapcsolható be a hegesztőáram, a védőgázas huzaladagolás.  A védőgázas hegesztés első pillanatra egyszerűbbnek tűnik, mint a bevontelektródás ívhegesztés. De vigyázat!  A hegesztési hibák nem mindig vehetők észre egyértelműen; a ránézésre jó varratok is rosszak lehetnek. 

A védőgázas hegesztés folyamata
A bevontelektródás ívhegesztéshez hasonlóan itt is az ívhossz, a hegesztési sebesség és az áramerősség helyes megválasztása a döntő a varrat minősége szempontjából. Így ugyanazokat a hibákat követhetjük el, mint amilyenekkel már az előbbiekben megismerkedhettünk. A megfelelően előkészített munkadarabokat fektessük egy sima, lehetőleg fémalapra (hegesztőasztalra).
Az anyagvastagságnak megfelelően állítsuk be a hegesztőáramot és a huzal-előtolás sebességét. Ez egy kissé érzés dolga, ráadásul a berendezés típusától is függ. Nyissuk meg a védőgáz szelepét 4 is, majd kapcsoljuk be a berendezést.  Csövek hegesztésekor célszerű a csővégeket körkörösen összeheftelni úgy, hogy egy körülbelül fél falvastagságnyi varrathézagot hagyunk közöttük.  Ezáltal biztosított a keresztmetszet teljes áthegesztése, és elkerülhető az ugyan szemrevaló, de csupán felszíni, rossz varrat készítése.

A védőgázas hegesztésnél rendszerint balra haladunk, azaz a megdöntött hegesztőpisztolyt „toljuk” a hegesztés irányába. Ezzel szemben a bevonatos elektródát jobbra mozgatva „húzzuk”.  Előnye még a védőgázas hegesztésnek, hogy alig igényel utómunkálatokat. Drótkefével néhányszor simítsunk azért végig a varraton, hogy megfelelő legyen a felület. 

Lánghegesztés
A láng- vagy autogénhegesztésnél a hegfürdőt egy körülbelül 3000 °C-os hőmérsékletű gázlánggal hozzuk létre. A hegesztőpisztoly lángja acetiléngáz és oxigén keveréke.

Lángvágás
Az e célra szolgáló lángvágó pisztolyba többletoxigént vezetve az acél teljesen elég, hozaganyag hiányában varrat helyett rés jön létre az anyagban.  A lánghegesztő pisztollyal keményforrasztást is lehet készíteni. Ilyenkor lényegesen kisebb hőmérsékletű, „lágyabb” lángot állítunk be.  Az acetilén nagyon könnyen képez rendívül robbanékony gázkeveréket. Ezért lánghegesztő berendezést – a szakzsargonban „apparátot” – csak akkor szerezzünk be magunknak, ha a sárga disszugázés a kék oxigénpalackot valóban a szigorú biztonsági előírásoknak megfelelően tudjuk majd tárolni és kezelni.

Így biztonságos
Biztonsági okból inkább védőgázas vagy bevontelektródás ívhegesztő berendezést használjunk.

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.