A reszeléshez a munkadarabot általában satuba fogjuk. Igen fontos, hogy a satu magassága megfelelő legyen. Ha a satu magas, nem tudunk a reszelőre megfelelő nyomást gyakorolni, ha alacsony, idő előtt kifáradunk. A munkadarabot lehetőleg a satu közepébe helyezzük.

Ha a satuba lágyabb anyagot fogunk, a satupofák rovátkái benyomódnak az anyagba. Ilyenkor a munkadarabot a satupofákra helyezett, lágyabb anyagból készült betétek közé illesztjük. Különösen fontos ez akkor, ha már simára munkált munkadarabon dolgozunk. A munkadarab befogásának erőhatásvonala lehetőleg mindig a satu középtengelyének irányvonalában legyen. Az ily módon befogott munkadarab biztosan fog állni a satuban. A féloldalt befogott munkadarab beszorítása mindig bizonytalan. A lemezeket lemezszorítóval fogjuk be.

Lemez befogása lemezszorítóval

Csavarok vagy menetes munkadarabok befogására oldalán felhasított csavaranyát vagy ólompofákat használunk.

Csapok és hengeres anyagok befogásához több, különböző méretű furattal ellátott befogó-készüléket alkalmazunk.

Vékonyabb lemezek oldallapjainak reszelésekor a lemezt satuba fogott  deszka- vagy lécdarabra helyezzük, apró lecsípett fejű szegekkel rögzítjük, hogy ne mozduljon el

A munkadarabot éleinek 45°-os letörésekor ferde sikattyúba fogjuk be.
Apróbb munkadarabokat sikattyúval fogunk be

A reszelő megfogása és a kéztartás a reszelő nagyságától függ. A nagy reszelőt jobb kezünkkel kell mozgatnunk és vezetnünk. A hüvelykujj az ábra szerint helyezkedjék el, mert így a kar tartása a legelőnyösebb. Bal kezünket a reszelő végére helyezzük és azzal tartjuk egyensúlyban.

Nagy reszelő helyes megfogása

 A  közepes nagyságú  reszelőt  bal  kezünk hüvelyk- és  mutatóujjával  vezetjük.

Ha kis reszelővel dolgozunk, bal kezünk több ujját helyezzük a reszelő közepére, nehogy a reszelő meggörbüljön. Jobb kezünk mutatóujját a reszelőnyélen kinyújtva tartsuk.

Kisebb lyukak reszelésekor a reszelőt két kezünkkel fogjuk meg és vezessük.

A reszeléshez felveendő helyes testtartás egyik előfeltétele a jól megválasztott satumagasság. A satumagasság és a testmagasság szorosan összefügg. A satu előtt állva bal lábunkkal előrelépünk és testsúlyunkat a bal lábra helyezzük. Lábaink egy helyben maradnak, de nem állunk mereven. Az alapállás csak a reszelés irányának megfelelően módosulhat, de lényegében változatlan. Lábunkat nem szabad a satupad keresztrúdjára vagy az alsó polcra feltenni, mert így testhelyzetünk bizonytalan, erőkifejtésünk kedvezőtlen, testsúlyunk egy lábra nehezedik.

Helyes testtartás reszelés közben

Nagyoló reszeléshez álljunk mindig a satu bal oldalán, mert így tudjuk kiegyenlíteni a reszelőn keletkező erőnek balra mutató összetevőjét.

Testtartás nagyoló reszeléskor

Simító reszeléskor a test súlya egyformán nehezedjék mindkét lábra. Ilyenkor a munkamozgást a karok a felsőtest mozgása nélkül végzik.

A helyes reszelő- és testtartás elsajátítása nagy gyakorlatot igényel, de ha kellően begyakoroltuk, munkateljesítményünket nagymértékben fokozni tudjuk, és elkerüljük az idő előtti kifáradást. A percenkénti taszítólöketek számát 45-60 között határozzuk meg. Kisebb reszelőkkel dolgozva ez az ún. munkasebesség nagyobb lehet.
 

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.