Itt a Furdancsnál már többször szóba került a sörkollektorok alapos körbejárásának igénye. Ezekről a szerkezetekről már sokan hallhattak, pár éve került be a köztudatba ez a kifejezés. Aki nem ismerné, annak egyelőre annyit mondanánk, hogy ez neve ellenére egy komoly fűtőalkalmatosság, a sör-előtag csak a készítéséhez felhasznált italos dobozokat jelöli, amelyek a nagyon kis falvastagságuk miatt különösen alkalmasak erre a célra. Szóval ne a név alapján ítéljünk, lássuk a szerkezetet.

A sörkollektor nem más, mint egy, a nap energiáját hasznosító fűtőalkalmatosság, ami a rajta áthaladó levegőt fűti fel. Valójában egy olyan légkollektorról van szó, mely sörösdobozok segítségével állít elő meleg levegőt. Az elkészítéshez csupán üres sörös dobozokra, fahulladékra, üveglapra és szigetelőanyagra van szükség.

Sörkollektort persze nem ilyenkor kell építeni, hanem nyáron, ilyenkor már használni kéne. Ami miatt mi mégis most vettük elő a témát, az azért van, mert ilyenkor derül ki, mennyire is hatékony egy ilyen szerkezet.

Épp ezért ez a poszt most egy felhívás azokhoz az olvasóinkhoz, akik már építettek ilyen szerkezetet. Írják meg nekünk, milyen tapasztalataik vannak a sörkollektorokkal. Mi ezeket a leveleket, és a bennük található – vélhetően – okos praktikákat és tanácsokat összegyűjtjük, és közkincsé tesszük.

Az alapok egyszerűek:

A sörkollektor egy, a fűtendő helység külső (napsütötte) falára felszerelt lapos doboz, amelynek az egyik oldala üveggel borított. Ebbe kerülnek a sörös dobozokból elkészített fémcsövek. A csövek megfelelő gyűjtőcsatornán keresztül kapják a levegőt, amit egy kis teljesítményű ventilátor mozgat. A csövekben felmelegedett levegőt ez a ventillátor juttatja be a szobába.

Első lépésben egy téglalap alakú keretet kell kialakítanod: ez többnyire fából készül, aminek a hátlapja általában OSB-lap, mert ez viszonylag jól tűri a nedvességet. A keretre körben és a hátlapra erősíts szigetelőanyagot, ez legyen kőzet- vagy üveggyapot. Erre kerül egy hőtükör-réteg, ami lehet alufólia vagy grillfólia. Távolítsd el a dobozok alját és tetejét, majd hőálló sziloplaszttal ragaszd össze őket, így egy vékony falú fémcsövet kapsz. Ezekből a fémoszlopokból körülbelül 10-15 darabra lesz szükséged, így, minél több üres sörösdoboz áll rendelkezésre, annál jobb. Fontos, hogy a dobozban nagyon fel tud melegedni a levegő, tehát minden felhasznált anyagnak, ragasztónak, szigetelésnek hőállónak kell lennie, legalább 100 fokot jó ha elviselnek. (Azt mindenki tudja, mennyire fel tud melegedni egy napon hagyott autó utastere és belső burkolata, sejthető, hogy ez hatványozottan igaz egy direkt hőcsapdaként épült, szigetelt doboz esetében.)

A következő lépésben jöhet a festék, általában matt feketével szokták lefújni (szintén hőálló!), hogy később a csövek minél jobban magukba szívják a nap energiáját. A keret alján és tetején alakítsuk ki a gyűjtő és osztó dobozokat. Ezekbe egyenlő távolságra lyukakat kell fúrni, majd a csövek bekerülnek a lyukakba, aztán pedig az egészet bele kell helyezni a keretbe. A dobozt a végén egy üveglappal lefedik. Az alul lévő osztódobozon található nyílásba egy ventilátor befújja a lakásból a hidegebb levegőt, az osztódoboz pedig szétosztja a légkollektorba áramló levegőt a csövekbe, ami a napsütés hatására felmelegszik, majd a gyűjtődobozba áramlik. A szerkezet tetején található gyűjtődoboz nyílásán keresztül a meleg levegő a szobába jut.

Szakértők szerint a déli órákban akár 70%-os hatékonysággal is működhet, de átlagosan 40-50%-os a sörkollektor hatásfoka. Sajnos az egész ház teljes fűtése nem megoldható vele, de a használatával még így is sokat lehet spórolni, különösen alkalmas lehet a napsütötte, de igen hideg januári-februári hónapokban egy alap hőmérséklet biztosítására, amíg mi dolgozunk...

Ennyi tehát a kindulási alapot szolgáltató elmélet. Azonban az ördög a részletekben lakozik, és bizony nagyon sok különbség lehet két kollektor között. Nem butaság, ha megfelelő számításokkal modellezzük a szerkezetet, hiszen belátható, hogy bizonyosan létezik optimális csőhossz és optimális szélesség, épp úgy ahogy az áramlástan is segítségre lehet abban, hogy megfelelő gyűjtő- és osztócsatornákat alakítsunk ki. Szintén sokat számíthat a hőszigetelés, és az is, hogy az első oldal milyen üvegből készül. Még az is megeshet, hogy kiderül, mégsem a sörösdoboz a legtökéletesebb alapanyag.

A további írásokban ezekre a kérdésekre próbálunk minél profibb válaszokat találni. De még egyszer mondjuk, ehhez az olvasóink segítségét is igénybe vennénk, akinek van személyes tapasztalata, ne habozzon megosztani velünk!

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.