A csavarok a legelterjedtebb gépelemek. Felhasználásuk szerint vannak rögzítő csavarok és mozgatócsavarok. Ha a csavar mint oldható kötőelem szerepel, akkor rögzítő csavarnak nevezzük, ha egy vagy több gépalkatrészt kényszerpályán mozgat, akkor mozgatócsavar a neve.

Menetrendszerek
Kétféle menetrendszert különböztetünk meg: a hüvelyk- vagy az ún. Whitworth-menetet (elnevezése a megalkotója után) és a méter- (metrikus) menetet.
A hüvelykmenetek az angol hüvelyk mértékre épülnek (1 hüvelyk = 25,4 mm). A menetek külső átmérőjét hüvelykben kell lemérni és a menetemelkedést is az 1 hüvelyknyi hosszon levő menetszámmal adják meg. A hüvelykmeneteket ma már ritkán alkalmazzuk. A métermenetek külső átmérőjét mm-ekben mérjük, és a menetemelkedést is mm-ben adjuk meg.

Menetelemek
A csavarmenet a következő elemekből tevődik össze:

Menetprofil a menetfúró tengelyén átmenő síkban fekvő metszet körvonala, amelynek a csavarvonal mentén való elmozdításával a menetet alkotjuk. Menet a csavarmenetnek az a része, amelyet a profilnak egy teljes körülfordításával kapunk. Menetemelkedés egyazon menet megfelelő pontjai között a tengellyel párhuzamos irányban mért távolság. Megjegyzés: Hüvelykmeneten a menetemelkedés egyenlő: 1" osztva az l"-ra eső menetek n számával:

A csavarmenet profilszöge a menetoldalak által alkotott, a menetfúró tengelyén át fektetett síkban mért szög. Menettető a menetprofilnak a tengelytől mért legtávolabbi része. Menettő a profilnak a tengelyhez legközelebb eső része. Menetoldal a menetprofilnak a menettetőt a menettővel összekötő része. Menetmélység a menetfúró tengelyére a menettetőtől a menettőig merőlegesen mért távolság. Külső átmérő a csavar menetének a menettetőkön mért legnagyobb átmérője. A külső átmérőt a tengelyre merőleges vetületben kell mérni.
Középátmérő ama képzeletbeli henger átmérője, amely a profilt akként osztja, hogy a csavarmenet szélessége és a csavarmenetköz szélessége egyenlő. A középátmérőt a menetfúró tengelyére merőleges síkban kell mérni. A menet belső átmérője  a menettövek közötti, a csavar tengelyére merőleges vetületben mért legkisebb átmérő. A csavarmenet emelkedési szöge egyenlő a középátmérőben fekvő csavarvonal emelkedési szögével.

Több-bekezdésű menetek
Különleges esetekben a mozgatócsavaroknál igen nagy menetemelkedések is előfordulnak A nagy menetemelkedéseket több-bekezdésű csavarmenet készítésével érhetjük el. A több bekezdést úgy kell érteni, hogy az emelkedés távolságán belül egymással párhuzamosan kettő vagy több menetszelvény van elhelyezve.

Jobb- és balmenet
A menetszelvények jobb vagy bal irányban emelkedve helyezkednek el, eszerint beszélünk jobb- és balmenetről. Jobb irányú az a menet, amelyet az óramutató járásával egyező irányban kell becsavarni, bal irányú ennek ellenkezője. A menetek túlnyomó  többségé jobb irányú. A balmenet szabványos jelölése abban különbözik a jobbmenetétől, hogy a menet jelölése elé kell írni a „balmenet szót. (Pl. balmenet M 10 X 1,25.)

Menetszelvények (profilok)

A csavarmenetek különböző profilokkal készülnek. Az alkalmazott profilt a csavar rendeltetése szerint választják meg. Az élesmenetet kötőcsavarokhoz alkalmazzuk. A szelvényszög Whitworth-menetnél 55°, metrikus menetnél 60°. Laposmenet mozgatócsavarként kétirányú mozgásra alkalmas. Menetszelvénye szabályos négyzet. Szerszámgépeken, satukon alkalmazzuk. A trapézmenetet mozgócsavarként - főleg szerszámgépeken - alkalmazzuk. Mindkét irányú igénybevételnek jól ellenáll. (Szilárdsági szempontból ugyanis mindig az a szelvény előnyös, amelyik tőben vastagabb, mint csúcsban.) Szelvényszöge 30°.
A fűrészmenetet ugyancsak mozgatócsavarként használják. Általában egyoldalú igénybevételek felvételére alkalmas (pl. sajtók). Szelvényszöge 30°. A zsinórmenetet olyan helyen alkalmazzák, ahol homok, iszap, hőtágulás stb. jelenlétével kell számolni (pl. vasúti kocsik összekötéséhez, hőtágulásnak kitett helyeken és a műanyagokhoz).

A csavarok fajtái
A csavaroknak és a csavaranyáknak igen nagy szerep jut a gépgyártásban. Rendeltetésüknek megfelelően az ipar igen nagy választékban gyártja őket.

Különböző csavar- és csavaranyafajták

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

 
   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.