Egy tartós fogyasztási eszköz vásárlásánál vagy építkezés esetén örök dilemma, hogy a pillanatnyi spórolás oltárán feláldozzuk-e a hosszú távú megtakarítás adta előnyöket. Megtérülési időnek hívják ezt és az arányosság nyilvánvaló például a hőszigetelésnél. Mai írásunkban 30-40 évre szabott használati ciklusok távlatában elemez szakértőnk. Hőszigetelési esettanulmány is helyet kapott a cikkben.

Ismerős a régi mondás? Mennyi? 30! Mi 30? Mi mennyi? A válasz természetesen a szigetelés vastagsága. Ma még talán ritkábban fordul elő, de a tendenciákat és az előírásokat ismerve már biztosak lehetünk benne, hogy a nem túl távoli jövőben inkább ez lesz a jellemzőbb szám, mint a 20 cm alatti szigetelés vastagság. Külön szerencse, hogy a beépítésnél megjelenő – a nagyobb vastagság miatti – magasabb beruházási költség kiszámíthatóan megtérül, sőt, a szigetelés vastagságának növekedésével csökken a szerkezet U [W/m2K] értéke, ami által a beruházás, felújítás megtérülése a felhasznált energia mennyiségének csökkenésével még gyorsabb lesz.

Az épületek építésénél, felújításánál mindenképpen a hosszú távú szempontokat kell – érdemes – figyelembe venni. A felújítási ciklus Magyarországon kb. 30-40 év, homlokzati szigetelést pedig nem szokás csak úgy cserélgetni, így egy hosszútávra szóló jó döntéssel egy komoly felújítási költséget is meg lehet takarítani. A homlokzati szigetelő lapok jellemző vastagsága ma 15-20 cm körül alakul, ami már nagyon jó értéknek mondaható, de még értelmesen, a költség-haszon elvet is figyelembe véve még fokozható.  A „passzívház” szint eléréséhez akár 30 cm körüli szigetelő lap vastagság is szükséges lehet a Knauf Insulation FKD-S Thermal ásványgyapot lemezeiből, amelynek hővezetési tényezője kifejezetten jó, λ=0,035W/mk!

Az egri Eszterházy Károly Egyetem Közösségi Épületének felújításakor mindezen kérdésekre sikerült választ adni. A homlokzat energetikai célú felújításának célja, hogy a végeredmény passzívház szintű épület legyen, amihez 30 cm vastagságú szigetelő lapok beépítésére volt szükség. Ennek típusa a kritikus épületrészeken – nyílászárók körül, egyes kiugró épületrészeknél – a katasztrófavédelem előírásai szerint a tűzterjedés megakadályozására csak A1 tűzvédelmi osztályba sorolt anyag lehet, tehát ásványgyapot. A szükséges 30 cm vastag lapokat a Knauf Insulation egy rétegben tudta leszállítani, ezzel is hozzájárulva az idő és költségtakarékos kivitelezéshez:
- a szigetelő lapokat egy rétegben lehet felragasztani, ez komoly idő és ragasztóanyag megtakarítást jelent;
- a lapok közé nem került ragasztóréteg, ami a páratechnikát kedvezőtlenül befolyásolná;
- egyszerűbb, biztonságosabb a dűbelezés, a dűbelkiosztás a lapok látható elhelyezése miatt pontosabban tervezhető;
- a nehezen hozzáférhető épületrészeken a szigetelés egy menetben megoldható, ami könnyíti, gyorsítja a kivitelező munkáját.

A végeredmény egy modern, színes, energiatakarékos épület, amelynek a passzívház szintű energetikai minősítéséhez a 3 rétegű nyílászárók, napkollektorok is hozzájárultak. A 30 cm vastagságú lemezek rögzítéséhez a fischer Hungária és az EJOT Hungária által ajánlott minőségi dűbelek, a vízszintes felületeken a biztonság fokozása érdekében a dűbelekhez 110 mm-es szigeteléstartó tányérok kerültek beépítésre.

A homlokzati hőszigetelő rendszerek kiválasztásánál fontos szempont, hogy olyan rendszergazdát válasszunk, akik a felmerülő kényes/különleges részletekre is megfelelő, garantált megoldásokat tudnak adni. A szigetelő lapok méretnövekedése és a szabályozások szigorodása miatt ez egyre fokozottabb szempont kell, hogy legyen.  

Ha még inkább el szeretnének merülni a témában, ajánljuk a cikk szakmai partnerét a Knauf Insulation-t, mely aktivitásra buzdító nyereményjátékából már csak egy hónap maradt, tehát fotózásra fel!

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.