Elődeink sikerrel nemesítettek ki hazai klímához szokott, tengerentúlról származó növényfajtákat. Hála nekik, paprikát és paradicsomot kiskertben és balkonon is nevelhetünk. Mr. Furdancs pioneer mesélhet róla, milyen nyugtató elfoglaltság akár a belvárosban feltörni az ugart és zöldséget termeszteni. Azonban néhány paprikafajta - persze a legfinomabbak - DNS-e Mexikóban szocializálódott, hol zeng a gitár, tüzesek a lányok és hosszú, forró nyarak érlelik a kénsavval vetekedően maró fűszereket.

A hosszú növekedési idejű termést csak akkor takaríthatjuk be a fagyok előtt, ha már kifejlett palántákat telepítünk tavasszal. Ehhez idejekorán vetnünk kell és egy jó meleg (30-35 fokos), párás helyen (például fóliával letakarva a cserepeket) megvárni a magoncok kikelését. Fűtött üvegház hiányában ablakpárkányon húzzák ki palántázásig. A korai hónapok viszont nem adnak annyi fényt, amitől rendesen nőnének, így elnyurgult, világos levélzetű palántákat kapunk.

A mesterséges megvilágítást - lámpázást - régóta ismeri a szakirodalom (és a ruhásszekrény aljában érdekes növényeket termesztő laikusok), viszont e célra drága, a növények ideális színhőmérséklet-igényét kielégítő fénycsöveket ajánlanak. Tettem egy próbát, hogy a hagyományos LED fényforrások mennyire használhatóak a napfény pótlására. Ha nem akar tovább olvasni, most mondom: teljes sikerrel.

A fotó január 26-án készült. A kontroll csoport zöldjei (melyek már egy hetet az ablakban töltöttek) és az épp kikelni készülő csírák csoportképe látható. Készítettem egy fadobozt, tetejére pedig kiszolgált fémtálca tükör került, melybe a foglalatot erősítettem. Csak az Önök kedvéért lett lefestve fekete vizes bázisú zománccal.

A világítótest 12W teljesítményű LED. Izzószálas rokonához képest jóval nagyobb hatásfokú, így 80-100 wattnak felel meg a sugárzott fénymennyiség. A méretezéskor a tényből indultam ki, miszerint teljesen derült időben, délben a bolygó négyzetméterenként 1000W erejű fénysugárzást kap a naptól. Ilyenkor már takarni kell az üvegházat, nehogy megégjenek a palánták, tehát kevesebb is elég. A kb egytized négyzetméteres doboznak bőven elég a 12 watt fogyasztású megvilágítás.

Ahogy a palánták kibújtak, csökkenteni kell a páratartalmat, így nem barkácsoltam rá lámpaburát. Vállalom a villanyszerelők kritikáját, hogy a foglalatba szivárgó pára miatt zárlat keletkezhet, szerintem esélye sincs. Egyébként is a sikeres teszt után elkészítem nagyobb (párabiztosabb) változatát, hiszen a palántákat szét kell ültetni (tűzdelni) később és akkor nagyobb helyet foglalnak.

Eltelt egy nap és az élet jelei mutatkoztak a mini szántóföldön. Már most látszik, hogy az intenzív fényre reagálnak a növénykék, hiszen a lámpa alatti középpont felé hajolnak össze. Kör közepén állok - énekli a legmázlistább paprika.

Hiába forgatom vagy cserélem a cserepeket, azok az utolsó 14 óra alatt megtapasztalt irányba merednek. Abban az időszakban világítok, mikor a kazánházban csökken a hőmérséklet. Az elején 35 fokot is mértem odabenn, de olvasmányaim 17-20 fokot ajánlanak a már fejlődő palánták számára.

Megdöbbentő, de a szűk helyen is csak 4 fokkal emeli a hőmérsékletet az alig melegedő lámpa, ennyire jó a hatásfoka. Ennek kapcsán hevenyészett költségvetés: egy hónap alatt 5 kWh a végszámla, azaz kb. 250 Ft.

A lámpát egy igazán egyszerű, mechanikus kapcsolóóra szabályozza. Ahol lenyomott pöcköt talál, abban az időszakban feszültséget ad a dugaszolóaljzatra.

Öt nappal az első levélke kibújása után már ekkora, egészségesnek tűnő ültetvény nőtt ki. Tehát a módszer sikeres és olcsó, még ráérnek kb. két hétig elkészíteni a dobozt, hogy időben üvegházba vagy szabad földbe kerüljenek a palánták. Sok sikert!

 
   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.