Nehéz érzelmek és indulatos állásfoglalások nélkül felvezetni a következő írást, mivel érintett vagyok a témában. Közbeszéd tárgya lett - már kormányzati szinten is - hogy valamit kezdeni kell a vegyes fűtésű kazánok okozta légszennyezéssel. Jól értesült Facebook-források és a legalja bulvár címeket használó médiumok már a vegyes tüzelés betiltását vizionálják.
Mivel fűtsek, ha nincs gáz a környéken? Kávéval?
Kormányszinten óvatosabban kezelik a problémát, mit kezdenének a Parlament felé menetelő, fagyoskodó milliókkal? Majd a matrica, az segít - állítják. Sajnos van tapasztalatunk a kőgazdag nyugati fejekből kipattant rendeletekkel, hogy például Föld anyácskát csakis egymilliós kondenzációs kazánnal menthetjük meg. Nem kétséges, egészségkárosító töménységben áramlik egyes településeken a nedves fával, szénnel vagy épp szeméttel (pillepalack+gázolaj) fűtött házakból kanyarodó füst. Azonban úgy érzem, már megint fűnyíróval metszett szabályzás készül és a minőségi, száraz fával tüzelőket egy kalap alá veszik az igénytelen, deviáns (vagy egyszerűen csak szegény) szeméttüzelőkkel.
Készüljünk tehát a drágább fűtési rendszerek bevezetésére. S hogy mankót nyújtsunk a tájékozódáshoz a Cser kiadó tudásbázisához nyúltam. Nevezetesen Max Direktor: Energiatakarékos fűtés című könyvből szemezgettem ki a hatásfokkal és energiaveszteséggel kapcsolatos fogalmakat. Majd ezeket lehet olvasni a címkéken...
Hatásfok A különböző hatásfokadatok azt mutatják meg, hogy a teljes hőtermelő és elosztórendszerek a termelt hőnek hány százalékát tudják hasznosítani. Amikor azonban a hatásfokokat összehasonlításra használjuk, mindig pontosan ismernünk kell, hogy azok milyen körülményekre érvényesek.
A tüzelési hatásfok meghatározásához a bevezetett energiából le kell vonni a füstgázveszteségeket. A füstgázveszteségeket a kéményseprő rendszeresen meghatározza. A tüzelési hatásfok akkor jó, ha a füstgáz veszteségek kicsik. Ezek egyebek mellett akkor kicsik, ha a füstgáz hőmérséklete kicsi. Gyakorlati szabályként elfogadható, hogy a füstgáz hőmérséklet 15 °C csökkentése 1 %-kal csökkenti az energiaveszteségeket. Kívánatos továbbá, hogy a füstgázban minél kisebb mértékben legyenek eléget- len gázok, elsősorban szén-monoxid (CO).
Tökéletes égés esetén széndioxid keletkezik. A kéményseprő ezért a szén-dioxid- tartalmat méri. Az égés akkor jó, ha ez nagy. A kéményseprő tehát lényegében az égés jóságát méri. A tüzelési hatásfok nagy értéke nem jelenti feltétlenül azt, hogy a kazán jól dolgozik, mert lehet, hogy annak rossz a szigetelése és sugárzással sok hőt elveszít. A füstgázveszteségeket az égő teljesítményének csökkentésével, a füstgázok gyors távozását megakadályozó huzathatároló beépítésével, valamint a koromnak és a lerakódásoknak az égőkamrából való rendszeres eltávolításával lehet csökkenteni. Már 1 mm koromlerakódás 5%-kal növelheti a hőveszteséget.
A kazánhatásfok megállapításához azt kell megmérni, hogy tüzelés közben mennyi hő adódik át a fűtővíznek. Az égő üzeme közbeni sugárzást ilyenkor le kell vonni.
A kihasználási fok azt adja meg, hogy a hőtermelő berendezés egy teljes fűtési periódus alatt - a kazán összes hőveszteségeinek figyelembevételével - a tüzelőanyag mennyiségének ténylegesen hány százalékát alakítja át hasznosítható fűtési hővé. A kihasználási fokot úgy határozzuk meg, hogy különböző hasznosítási tényezőket szimulálunk és ebből számítjuk a kihasználási fokot. A szabvány szerint meghatározott kihasználási fok alkalmas arra, hogy segítségével különböző termékeket hasonlítsunk össze.
A hasznos hőt úgy kapjuk meg, hogy még a csővezeték- rendszerben fellépő szállítási veszteségeket is figyelembe vesszük. A hasznos hő pontosan nem határozható meg, mert ehhez a csövek, a falazat stb. összes adatát figyelembe kellene vennünk.
Egy fűtőberendezés tényleges hatásfokának megítélésénél tehát a következőket kell szem előtt tartanunk: az összhatásfok akkor jó, ha a tüzelési hatásfok és a kazánhatásfok értéke nagy, ezenkívül a csővezetékek hőszigetelése jó, a csőrendszer a lehető legrövidebb, a vízhőmérsékleteket pedig kis értéken tartjuk.
Következő alkalommal a fűtési rendszerben keletkező energia-veszteségeket mutatjuk be, tehát: Folytatjuk!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
