Itt a tavasz és egy hosszú hétvége, mivel is lehetne eltölteni, mint egy jó grillezéssel egybe kötött barkácsolással. Barátaink hívtak, hogy lenne néhány bepácolt hús, amit szívesen feláldoznának egy családi találkozó apropóján, de ha már épp erre járunk, akkor fabrikálhatnánk egy fészekhintát is, mivel nekik nincsen hegesztő bigyójuk (trafójuk), de nekünk van.
Még a projekt elkezdése előtt szembesültem azzal a kevésbé elhanyagolható ténnyel, hogy a fészekhez nincs egy jól felszerelt lakatos üzemem, amiben lenne egy csőhengerítő a kerek alakzatok készítéséhez, így az ősi, Euklideszi matematikai dilemmára, a kör négyszögesítésére voksoltam.
Nekem jutott még az a hálás szerep, hogy a hosszú hétvége és a záróra előtti utolsó harminc percben berobogjak egy vaskereskedésbe. Sajnos a megvalósításhoz szükséges 5/4 colos fekete cső elfogyott, így kénytelen voltam ugyanezt drágább, horganyzott kivitelben megvásárolni. Úgy terveztük, hogy mi nagyobbat csináltunk, hogy ne csak egy gyerek, hanem a „nagyobb gyerekek” is beleférjenek, akár párban is.
Így kezdődött az egész, nehéz volta ezek után túllendülni a holtponton:
Az igazat megvallva ismerőseink annyiban már előkészültek, hogy egy bontott hintaállványt beszereztek, na, nem a sarki hintabontóból, hanem valamelyik szomszédtól. A hozzávaló hardware:
Mindössze 4 db 97 cm-es 5/4 colos vascső (kb. 6000 Ft, a nem horganyzott olcsóbb), 4 db 5/4-es patentív (1500 Ft), 2 db hintacsukló (1300 Ft, karabinerekkel, anyával, alátéttel), valamint 30 méter 6-os és 7 méter 11 mm-es fonatolt kötél (4000 Ft) + egy csomag gyorskötöző kell hozzá.
Az első lépés a vasak pontos levágása volt, utána pedig a lyukak kifúrása következett, amik 91 mm-re vannak egymástól.
Talán ez a legmunkásabb feladat, ami jelen esetben 88 lyukat jelentett. Érdemes fúráshoz alapos hűtést és kenést alkalmazni (én WD40-et használtam). A lyukak kifúrását fúró köszörülés nélkül nem lehet megúszni, hacsak nincs valami prémium minőségű kobalt bevonatos csigafúrónk.
Lényeges apróság, hogy a furatokat süllyesztőfúróval alaposan sorjátlanítsuk, mert a kötelet idővel kikezdi a vas éle.
Ezt követően, jött a hegesztés, amihez azért némi gyakorlat szükséges. Célszerű mindegyik csődarabra egy patentívet (amikor már síkba állítottuk) „rá pöttyinteni”, utána körbevarrni.
Na, ezután következhetett a vidéki élet elmaradhatatlan attitűdje a HÉTVÉGI FLEXELÉS! A szomszédok legnagyobb örömére . Ízlés szerint korund szemcsés tisztító vagy 60-as lamellás koronggal tegyük.
Miután az L alakú darabokkal elkészültünk, akkor jöhetett az összeállítás. Lehetőleg sík felületen hegesszük össze a keretet. Érdemes az átlókat ellenőrizni.
Amikor kész lett a keret, még négy függőleges, 12 mm-es lyukat fúrtam a függesztő köteleknek. Megtörtént a felfüggesztés, de a menetes vég még darabolásra várt.
Utána egy csomózott végű 6-os kötelet fűztünk be oda-vissza az egyik csőpár oldalán, közben figyeltünk a feszítésre, majd jöhetett a másik oldal, amit alul-felül váltva fűztünk.
Itt egy kis csalás következik, ugyanis a piacon kapható fészekhinták kötele vagy fonva, vagy csomózva van. Mi nem akartunk ehhez egy makramé tanfolyamra beiratkozni, hanem nemes egyszerűséggel az egymást keresztező szálakat gyorskötözővel összehúztuk, hogy használatkor ne csússzanak szét. Ezeket érdemes fogóval meghúzni, a kiálló részeket pedig alul levágni.
Mint tudjuk a komoly szakemberek is mindent gyorskötözővel, WD40-nel és szigetelőszalaggal javítanak.
TÁÁDÁÁÁMM, és kész is van!
Illetve majdnem, mert a hintaállványt és a keretet előbb le kellett volna festeni, de a gyerekek már nagyon birtokba akarták venni, így ezt később kell pótolni.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
