Mielőtt rátérünk az automata mosógépek vezérlésére, egy személyes visszaemlékezéssel kezdenék. A kilencvenes években szomszédomtól kaptam egy szovjet félautomata mosógépet. Gesztusa értékét nem csökkenti, hogy eredetileg ki akarta dobni, azonban hozzám csak egy emeletet kellett lehozni, szemben a mínusz negyediken lévő konténerrel.
A konstrukció teljes mértékben megfelelt a hatvanas évek követelményeinek. Magában hordozta a szovjet (harckocsi-) mérnökök és nehézipar nyújthatta maximális csúcstechnológiát. Szinte már páncélzatnak megfelelő acélburkolat, teljesen hülyebiztos vezérlés (ami egy mechanikus időzítőórában öltött testet, ha lejárt a beállított idő, leállt a motor). Kettő az egyben kivitelezésű volt, azaz külön mosógép és centrifuga. Egy biztos, teljesen kiegyensúlyozatlanul teletömködve extra nehéz honvédségi lepedőkkel, a vadászgép hajtómű hangjára emlékeztető centrifugálás után csontszárazon vettem ki belőle tartalmát.
Mára az óraműves, pusztán egy folyamatot vezérlő kapcsolóórát felváltotta a mikrokontrolleres, visszacsatolásos folyamatvezérlés. Ettől eltekintve olyannyira nem változott az automata mosógépek működési elve, hogy félretéve az öncélú poénkodást, Szarka Sándor máig is aktuális "Háztartási villamos készülékek" (1974.) című könyvéből idézgetek (dőlt betűvel szedve és a szöveget tömörítve) a fotók alatt. Igyekeztem az érdekesebb, hasznosabb, négyemeletes képleteket mellőző részleteket kiválogatni.
Mindjárt itt egy összefoglaló ábra. Tényleg nehéz döntő különbségeket felfedezni a 40 évvel későbbi gyártmányok felépítésével szemben. Most pedig következzen a mosási folyamat leírása. Érdekes olvasmány, megtudhatjuk belőle a kis kattanások, spontán dobforgások, eddig ismeretlen okból, talán túl gyakran jelentkező szivattyúzások rejtélyének magyarázatát.
A készülék működését a mosási folyamat részműveletei szerint csoportosíthatjuk a következők szerint:
Áztatóvíz felvétele: Bekapcsolás után a készülék elsőként vizet vesz fel a vízvezeték-hálózatból. Vízfelvétel végett villamos úton nyit a mágnesszelep. A szelepen át a víz a mosószertartályba, majd azon át a mosóüstbe ömlik, mely elsőként a legmélyebb ponton elhelyezkedő szivattyút, majd a légsűrítő könyöktömlőt és a mosóüstöt tölti fel. Elegendő víz beömlése után a vízszintszabályzó kikapcsolja a mágnesszelepet.
Áztatás, előmosás: Az áztatás megkezdésekor a program megindítja a mosómotort, illetve az ékszíjjal hozzákapcsolt forgódobot. Rövid ideig tartó üzem után a motor megáll, majd kevés szünet után ellenkező irányban újból megindul. Ez a folyamat periodikusan ismétlődik. Ha a száraz ruha telítődése következtében a ruha túl sok vizet szívott fel, akkor a vízszintszabályozó ismét bekapcsolja a szelepet, eközben a már megindult mosás szünetel. A beállított időben a programkapcsoló a mosást leállítja és bekapcsolja a víz kiürítését végző szivattyúmotort.
Vízszivattyú, diszkréten felöltözve
Áztatóvíz kiürítése: A szivattyú a kifolyócsövön át magasabb helyre is képes felnyomni a vizet. Megengedhető magasság 0.6…1 m. Szivattyúzás közben a forgódob gyors fordulattal forog, ami elősegíti a szennyes víz eltávolítását a ruhából. A szivattyúzási idő végén a programkapcsoló a szivattyút leállítja és vízfelvételre kapcsol."
Vízfelvétel a főmosáshoz: Már láttuk.
Vízszivattyú, de már ledobta a burkolatot
Főmosás: A már megismert, váltott irányú üzemmód szerint a motor periodikusan forgatja a forgódobot. Amikor a ruha a mosószerrel elkeveredett, 1.5-3 perces üzem után a programkapcsoló beindítja a fűtőtestet. Fűtés közben a forgódob áll, más típusoknál 3-5 másodperces üzem után 12-15 mp szünet következik, ez ismétlődik a felfűtés ideje alatt. Fűtés közben a meginduló gőzbuborék képződés és vízmozgás fokozatosan fellazítja a ruhára tapadt szennyeződéseket. Ez a jelenség fokozza a mosóhatást, ezért az automata mosógépet hidegvízhálózatról szabad csak üzemeltetni.
Mikor a víz hőmérséklete eléri a beállított értéket, a hőmérséklet-szabályozó kikapcsolja a fűtőtestet, majd a programszabályozó váltott irányú üzemre kapcsol. A mosóüzem végén kikapcsolja a mosómotort és megindítja a szivattyúzást.
Vízszivattyú egy másik mosógépből
Mosóvíz kiürítése: A korábbiakban leírtak szerint, de a szivattyúzás hosszabb ideig tart, mint az áztatóvíznél.
Öblítővíz felvétele: Már láttuk.
Öblítés: Elegendő víz felvétele után a mosógép mosóüzemre kapcsol, az öblítő mosás idejét a program határozza meg.
Vízszivattyú egy másik mosógépből, szétszedve
Vízszivattyú egy másik mosógépből, még jobban szétszedve
Öblítővíz kiürítése: Már láttuk
Megjegyzés: 1974. környékén ezek szerint nem tölthettünk folyékony öblítőt a gépbe. Sebaj, magunktól is rájöhetünk, hogy az öblítés kezdetén a szelepek közreműködésével valamilyen módon (nem véletlen a nyakatekert fogalmazás, lásd az előző rész kommentjeit) mosódobba kerül az öblítőfolyadék, mely később az öblítővízzel kerül leürítésre.
Ismétlődő öblítések: A mosószer tökéletes eltávolítása végett az öblítést a legtöbb géptípus többször megismétli.
Az öblítőtartályhoz csatlakozó mágnesszelep
Befejező centrifugálás: Az utolsó öblítés után a víz tökéletes eltávolítása végett a befejező centrifugálás az előzőeknél tovább tart, egy időben állandóan üzemel a szivattyú.
Meine Damen und Herren! Íme, a mosógépmotor!
A forgódobot egyetlen motor hajtja, ennek ellenére a készülék a mosáson kívül centrifugál is, természetesen eltérő fordulatszámon. A két fordulatszám kialakítása végett a motorba két, egymástól független tekercsrendszert építettek be.
Ez a motor egyszerűen szép
Letisztult, erőt és egyszerűséget sugárzó formavilága a régi motorok gömbölyded kialakításával szemben olyan, mint a Willendorfi Vénuszt összevetni Rubint Rékával.
Egyéni absztrakció, de engem egy ugrásra készülő párducra emlékeztet. Szépségénél csak hasznossága számosabb, mert kis kreativitással szinte bármit meghajthatunk vele. Teljesítménye 60 W-tól (!) indul, de a nagy áttétel miatt tökéletesen forgatja ötvödrös betonkeverőmet. Láttam már fűnyírómotorként, készítettem belőle faesztergát (itt a teljesítmény nem számít, mert tolószánra szerelt, körfűrészlapos flex helyettesíti a kést). Lássuk a szakirodalmat.
Az indukciós aszinkron törpemotor a háztartási gépek legfontosabb alkatrésze. Alkalmazzák minden készülékben, ahol a működéshez gyakorlatilag állandó fordulatszámú meghajtómotor szükséges. Csak váltófeszültséggel üzemeltethető. Működése a villamos hálózathoz kapcsolt, tekercselt állórész és a forgórész mágneses terének kölcsönhatásán alapul. Az aszinkron elnevezést azért kapta, mert a motor forgórészének fordulatszáma kisebb, mint a forgórész mágneses terének fordulatszáma. A törpemotor elnevezés a motor teljesítményének nagyságrendjét jelenti. Törpemotor a 600 W-nál kisebb teljesítményű villamos motor.
Mivel az aszinkron motorok hibái a készülék rendellenes működése során jelentkeznek, üzemzavar esetén elsőként annak okáról kell meggyőződni. Gyakran előfordul, hogy a motor hibátlan és az üzemzavart a villamos hálózat feszültségének ingadozása, illetve a motor által működtetett forgó vagy lengő géprészek szorulása, esetleg a motor túlterhelése okozza.
Leggyakoribb hibajelenségek okainak taglalása meghaladja az írás terjedelmét, de ezek általában a hálózati feszültség változása, menetzárlat, a tekercsek megszakadása, túlterhelés, a motor hűtésének csökkenése, a segédfázis ki nem kapcsolása vagy testzárlat lehet.
A kondenzátor. Több kivezetéssel, mint számítottam. Hogy lesz ebből segédfázis?
Az egyfázisú motorok forgó mágneses terének kialakításához segédfázis szükséges, ez a motor tekercsével sorba kapcsolt nagy kapacitású kondenzátorral állíthatjuk elő.
Mechanikus programkapcsoló
Előbányásztam egy régebbi mosógép programkapcsolóját, hogy lássuk a programszabályzás bonyolultságát és a mechanikus vezérlés kivitelezését. Legegyszerűbb programkapcsolót vitathatatlanul a keverőtárcsás mosógépben találunk, a be-ki kapcsoló gomb személyében.
A programkapcsoló az automatizálásban központi feladatot tölt be. Legfontosabb feladatai a következők:
- tárolja a kezelőszerelvényekkel beállított programot;
- vezérli a mosási műveletek elvégzésének sorrendjét;
- a beépített időtárolóival meghatározza az időterv szerint vezérelt műveletek elvégzésének idejét;
- jelzi a program pillanatnyi állását.
A szinkronmotor sajátossága, hogy percenkénti fordulatszáma a hálózati frekvenciával mindenkor arányos, így a programkapcsoló gyakorlatilag óramű pontossággal vezérli a kijelölt műveleteket.
A programkapcsolóba épített érintkezők egy része egymástól független érintkezőpár, míg más részük váltókapcsoló. Ezek a tárcsák a program lefutása közben saját tengelyük körül automatikusan körbefordulnak. Az ehhez szükséges forgatónyomatékot lassító áttétel közbeiktatásával kisméretű szinkronmotor szolgáltatja.
Most időugrás, íme a modern mosógép vezérlőpanelje. LCD-kijelzőn keresztül kommunikál leginkább, de jó néhány visszajelző LED-et is látunk. Sőt, a programválasztó kapcsoló maga is egy visszajelző, mert látjuk, milyen programot állítottak be előttünk.
A felhasználóbarát készülékek valódi, lenyomható billentyűi és a szenzoros, illetve fél milliméteres mozgást megengedő nyomógombjai között érezhető a különbség. Kevés hátrányuk, hogy hajlamosabbak a szennyeződésre és drágábbak.
A gyengeáramú digitális vezérlés feltételezi, hogy lapulnak itt valahol reléáramkörök, melyek a 220V üzemi feszültségű motort, szivattyúkat, szelepeket kapcsolják. A mechanikus kapcsoló egyszerűen átvezette a hálózati feszültséget, ennyivel kevesebb hibalehetőség volt.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
