Kemenceépítős könyvajánlónk írása során bukkantam olvasmányos szemlézésére a legalkalmasabb építőanyagoknak, melyek vályog és tégla, valamint hőálló bélésként a samott tégla. Három részben röviden a legfontosabb tudnivalókat osztjuk meg a tulajdonos Cser kiadó engedélyével. Ma az ősidők óta használatos vályog kerül sorra.
A vályog a föld felső kőzetrétegeinek mállásterméke. Tudományos alapon szemlélve kis mésztatalmú, <0,002 mm szemcseméretű agyag, <0,06…2,0 mm szemcseméretű homok és <0,002…0,06 mm szemcseméretű iszap (törmelékes kőzet) keveréke. A vályog tehát természetes anyag, és ezért lelőhelyétől függően összetétele és tulajdonsága különböző lehet. Színe a sárgástól a vörösesen át a barnásig terjedhet, ezt barnavasércek igen finom lerakódásai okozzák.
Az úgynevezett „zsíros” vályognak sok finom, agyagos alkotórésze van. A „sovány” vályogban viszont a homok részaránya nagy. A vályog megkötése nem kémiai folyamat, a levegőn szárítva keményedik meg. Ezért víz ismételt hozzáadására meglágyul és újra felhasználható, ugyanakkor szabadban alkalmazva nem időjárásálló.
A vályog előnyei:
- szabályozza a szoba levegőjének nedvességtartalmát,
- lehetővé teszi a páradiffúziót (átereszti a vízgőzt),
- antisztatikus és antiallergén,
- konzerválja a fát,
- jó a hangszigetelő tulajdonsága,
- leárnyékolja a nagyfrekvenciás sugárzást,
- nem bocsát ki mérgező gázokat és gőzöket,
- megköti a levegőben levő káros anyagokat,
- nem gyúlékony (tűzállósága az A1 tűzvédelmi osztálynak felel meg),
- jól megmunkálható és nem károsítja az emberi bőrt,
- helyettesíti a költségesen előállítható építőanyagokat, alkalmazásával szállítási költség takarítható meg,
- többször is felhasználható, házilagosan is beépíthető.
A vályogot elektromos keverőgéppel könnyen és gyorsan meg tudjuk keverni
Ennyi előnyös tulajdonság láttán valóban csodálkozhatunk azon, miért találkozunk a modern épületszerkezetekben olyan ritkán vályoggal. Ennek alapvető okai a következők:
- nem vízálló, nedvesség hatására térfogata megváltozik,
- a téglához vagy betonhoz viszonyítva sokkal kisebb a szilárdsága,
- feldolgozása időigényes és ezért költségesebb,
- nincs szabványosítva, tulajdonságai eltérők lehetnek.
Épületbiológiai és ökológiai szemmel nézve azonban a vályog, fával és szalmával együtt alkalmazva, mégis ideális építőanyag. Nem szükséges szabványosítási eljárás, azaz az ún. ÉMI engedély a felhasznált építőanyagokra, de természetesen biztosítani kell a beépítendő anyag minőségét és megfelelőségét egyedi építőanyagok esetén is, amilyen pl. a vályog. Az ehhez szükséges vizsgálatok (pl. nyomószilárdsági próbák) jóval egyszerűbbek és nagyságrendekkel olcsóbbak.
A vályog lelőhelyei
A vályog gyakorlatilag az egész világon előfordul. A lelőhelyek alapján különféle néven is szokták nevezni. Ha van kertünk, ássunk benne próbaképpen egy kis gödröt. A humuszréteg alatt a talaj érdekessé kezd válni. A homok, kavics és kőzet mellett gyakran vályogrétegek is előfordulnak.
Az öntésvályog, ill. iszapos vályog folyóvölgyekben, a vízből való lerakódásból képződik, és gyakran szerves anyagok is találhatók benne.
A morénavályog a jégkorszakban végbement lerakódásokból jött létre és többnyire erősen mésztartalmú (márga), kötőereje gyenge, ezért építési célra nem nagyon alkalmas.
A löszvályog az utolsó jégkorszak homokviharai nyomán keletkezett. Színe a sárgástól a barnásig változik, meszet nem tartalmaz, agyaghányada kevés. Ezért kötőereje is kicsi.
A hegyi vályog vagy lejtővályog közvetlenül a kőzetek elmállásából keletkezik és általában kőzettörmeléket is tartalmaz. Agyaghányada többnyire nagy, jó a kötőereje, nagy a nyomószilárdsága, zsugorodási mértéke kicsi.
Vályogot azonban nem csak gödörből vagy bányából szerezhetünk be, egy bontásra ítélt régi épület is kitűnő építőanyag-forrás lehet. A belső válaszfalakat gyakran vályogtéglából készítették, de általában a favázas szerkezetek mezőinek kitöltésére alkalmazott vályogot is újra fel lehet használni.
A régi vályogfalakból kikerülő vályogot beáztatás után újra fel lehet használni
Akinek a fenti lehetőségek közül egyik sem áll rendelkezésére, az Interneten is sikerrel járhat. Számos, vályogtermékekre szakosodott beszerzési forrást fog ott találni. Ha valaki egy régi vályogházban lakik, számítson rá, hogy néha sajnálkozva megmosolyogják. Nyugodtan mosolyogjon vissza és jusson eszébe egy mondás: „A vályogház régen a szegénység jele volt, a mai vályogépítészet viszont a gazdagok kiváltsága!”
Ha kifejezetten kemencék építése a cél, a „Kemencék kint és bent. Saját készítésű modellek, bevált receptek” kötet minden területen - tervezéstől a receptekig - hasznos tanácsokat ad és házilagosan kivitelezhető eljárásokat mutat be.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.