A kapucsengő kiépítése mindig is nehézkes, túlárazott, de mégis szükséges munka volt, míg meg nem jelentek a rádiós (elemmel működő, vezeték nélküli) típusok. Olyat vásároljunk, mely jelzi az elem kimerülését és akkor nyugodtak lehetünk, a postás nem csenget hiába. Mindemellett nem hagyjuk ki villanyszerelős sorozatunkból ezt a témát, hiszen még előfordulhat a ház körül a hagyományos csengő és más jellegű berendezések törpefeszültségű táplálásának igénye.

A törpefeszültségű (gyengeáramú) berendezések használatára, szerelésére sajátos szabályok érvényesek. A törpefeszültségű berendezések körébe tartoznak a házban felszerelt csengők, gongok, kaputelefonok, antennák, hírközlési berendezések és ezek vezetékei. A működtető feszültség jelentősen eltér a házban használt hálózati 230V-os feszültségtől, ugyanakkor egyes készülékeket a 230V-os hálózatról tápláljuk.

Alapszabály: A vezetékek nyomvonalát úgy kell kijelölni és szerelni, hogy a két, különböző feszültségű rendszer ne legyen egymással összetéveszthető.

Jelzőberendezések
A jelzőberendezések (csengők, gongok) a villamos berendezések között sajátos helyet foglalnak el, mivel működtetésükhöz csak 4.. .8 V tápfeszültség szükséges. Két csoportba sorolhatók, az egyikbe azok, amelyeknek a tápfeszültségét transzformátor állítja elő a 230V-os hálózati feszültségről, a másikba az elemmel működő berendezések. A csengőtranszformátort célszerű a csengő közelében elhelyezni, elhelyezhető ez a kis transzformátor a lakás főelosztójába vagy külön is. Elhelyezésénél mindig a célszerűséget tartsuk szem előtt.

A vezetékvégeket nagy elővigyázattal kössük be, tekintettel a 230V-os, ill. a 4...8V-os csatlakozási pontokra. A csengőtranszformátorok 230V-os oldalát primer oldalnak, a törpefeszültségű oldalát szekunder oldalnak nevezzük, amelyről a 4,6 vagy 8 V vehető le aszerint, hogy mit ír elő a szerelési utasítás. A transzformátor áramfelvétele csekély 0,5... 1,0 A. A gong áramfelvétele változó, a transzformátor kiválasztásnál ezt figyelembe kell venni. A többszólamú gongot lehet hálózati előtéttel, vagy a 9V-os elemmel működtetni. Sokan a jól ismert hagyományos csengőt a riasztó hangja miatt nem kedvelik, ezért inkábba különböző formájú és kivitelű gongot használják jelzőberendezésnek.

A csengő felszerelése

A csengőberendezés elhelyezési, kapcsolási vázlata az ábrán látható. A csengő akkor szólal meg, ha a nyomógombot benyomjuk, azaz zárjuk az áramkört. Az áramkör természetesen a gyengeáramú részen záródik, de a transzformátor primer 230V-os oldalán is áram halad keresztül.

Az elektromos gongoknak - amelyek lehetnek egy- és kéthangú vagy többszólamú berendezések - belső felépítése jelentősen eltér a csengőktől. Ezekben ugyanis nincs mágnestekercs, áramszaggató és csengő. A gong lényegében egy elektroakusztikus jelző, a hang kis hangszóróból hallható. A hangszínek és a hangok kiválasztása szinte korlátlan.

Az áramellátásra háromféle megoldás alakult ki:
- Elemes áramellátás. Nem túl gyakori megoldás, mivel az elemek hamar kimerülnek, és ekkor a gong üzemképtelen. Az elemek cseréje kényelmetlen és költséges.
- Elemes és csengőtranszformátoros áramellátás. A többszólamú gongoknál használják, de a transzformátor nem szolgáltat elegendő villamos energiát.
- Csengőtranszformátoros és hálózati előtétes áramellátás. A többszólamú gongoknál az előtét helyettesíti az egyébként szükséges áramforrást (elemet). Ez a megoldás terjedt el.

Kiegészítésül elemet vagy hálózati előtétet szükséges beépíteni, mivel a nyomógomb megnyomásával csak egy rövid áramimpulzust kap a jelzőberendezés. 

 A gong működésére az jellemző, hogy a hang rövidebb vagy hosszabb ideig hallható. Ez alatt az idő alatt, míg a gong jelzést ad, kiegészítő áramellátást kell biztosítani. Tehát a gong működtetéséhez szükségtelen hosszabban benyomva tartani a nyomógombot, mivel csak rövid impulzusadás a lényeg, a hang tartósságát az elektronika biztosítja.

A hálózati előtétet az elem helyére építjük be, és a csengőtranszformátor áramával működtetjük. A gong felszerelhető olyan kapcsolóval is, amellyel tetszés szerinti időben megszakíthatjuk az áramkört. Ez az igény felmerülhet pl. alvási időben, hogy a jelzésadás ne zavarja a pihenést.

Ennél a típusnál nem kell vezetékeléssel bajlódni

Vezetékszerelés
A csengő vagy jelzőberendezés szerelésénél 0.6 mm átmérőjű gyengeáramú (IFY típusú) szalagvezetéket használunk. A vezeték elhelyezhető vakolat alatt süllyesztve vagy falon kívül. A gyengeáramú berendezések működtetéséhez csak kéterű vezeték kell, mivel védővezetéket nem kell kiépíteni. A gyengeáramú vékony szalagvezetéket három érrel is gyártják, de használatuk ritka. Csengővezetékként más típusú vezetéket is felhasználhatunk, csupán az a követelmény, hogy a vezeték átmérője 0.6 mm-nél nagyobb legyen. A kisebb vezeték-keresztmetszet növelné a vezeték-ellenállást, amely energiaveszteséget okozna. Ha a vezetékrendszert nem az előírt típusú csengővezetékből építjük ki (hanem pl. több eres erősáramú tömlővezetéket használunk), különös elővigyázattal kell a szerelést végezni, nehogy a hasonló vezetékeket később összecseréljük.

    Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.