Az épületek hőtechnikai követelményei állandó változásban vannak. Mindenki szereti az alacsony rezsit, de a folyamatosan változó szabályozást már kevésbé. Különösen akkor, ha ennek komoly következményei lehetnek a lakhatási engedély megszerzésekor.

A 80-as évek eleje óta 5-10 évente változott az épületenergetikai szabályozás, Ennek menete mindig az volt, hogy az új követelmény csak a hatályba lépés után beadott tervekre vonatkozott, a már engedélyezett, mi több, épülőfélben levő épületekre nem. Így volt ez a 2015-ös változások során is, annyival kiegészítve, hogy először csak a támogatott épületekre vonatkozott, majd ez év december 31-től minden épület esetében be kell tartani az úgynevezett „költséghatékony modell”-t. Január 1-től tehát minden engedélyezésre beadott tervnek ennek kell megfelelnie.

A rezsicsökkentés viszont nem állt meg itt. A következő lépcső 2019. január 1-től (középületek esetén), illetve 2021. január 1-től (minden épületre vonatkozóan) a „közel nulla” energiaigényű épületek lesznek. Csakhogy itt van egy apró bökkenő. Az eddigi szokástól eltérően ennek nem a terv fázisban kell megfelelni, hanem az épület átadásakor. Mondhatjuk azt, hogy eddig a bemenetnél volt az ellenőrzés, amiről most áttérünk a kimeneti szabályozásra.

Nem biztos viszont, hogy ez a váltás zökkenőmentes lesz. Ha valaki most még a költséghatékony modellre tervezteti a házát, az (egészen 2020 végéig!) meg fogja kapni rá az építési engedélyt. De ha az építkezés csak 2021-ben fejeződik be, úgy a használatba vételi engedélyt már nem fogja megkapni – a teljesen szabályos, érvényes építési engedély ellenére sem. További gondot fog okozni, hogy a megépült házat rendkívül költséges lenne a megkívánt szintre hozni - ha ez egyáltalán lehetséges. Ugyanis közel 30%-al kellene csökkenteni az épület energiaigényét az engedély megszerzéséhez, hogy az egyéb rafinált trükkökről, mint a megújuló energia kötelező használata ne is beszéljünk. Jobban teszi mindenki tehát, ha már most a közel nulla energiaigényre tervezteti az épületét — amúgyis így tudunk csak hatékony épületeket létrehozni. 

Még csúnyább a kép a közösségi tulajdonban levő épületek esetében. Ezekre már jövő év végétől a közel nulla modell kimeneti szabályozása lép. Ezért érdemes már most a közel nulla energiaigényre tervezni épületeinket ahhoz, hogy senkit ne érjen meglepetés a tervezett  költözés előtt.

Mit jelent ez hőszigetelési vastagság tekintetében? Ha fokozott hőszigetelő képességű homlokzati lemezt (GRAFIT REFLEX^®) alkalmazunk, úgy a kötelező minimumhoz képest csak 5-6 cm-el kell azt vastagabbra venni. Egy B30-as fal esetében például 12 cm-ről 18 cm-re kell növelni a vastagságot, de a korszerűbb falazóanyagok esetében is 7 cm-ről 12 cm-re kell hizlalni a szigetelést. Hasonlóan kell eljárni a többi szerkezet esetében is, így a lapostetők hőszigetelésére használt Austrotherm AT-N100 is lassan eléri a 30 cm-es vastagságot.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.