Egy szerencsés csillagzat alatt született esetről számolok be, mikor relatíve olcsó alkatrészekből egy jó ötlet és gondos kivitelezés nyomán az egyszerű hobbigép a fejlesztésre költött összeg sokszorosát érő ipari - tehát pénzt termelő - géppé változott. Korábban már bemutattam egy kínai lézervágót, a gravírozás - vágás menetét pedig ebben az írásban. Összegzésem szerint - ha eltekintünk a kritikán aluli szoftverről és főleg kis alapterületű munkaasztalától - használható jószág.
Eladtam a gépet kihasználtság híján. Vásárlója, Támadás Sándor egy nem szokványos vállalkozást vezet. Hőlégballonokra készít feliratokat egy speciális, vékony műanyagból. Ha feltekintünk az égre, a ballonok kicsinek tűnnek, de földszinten akár tíz méterre magasodnak. Feliratozásuk ennek megfelelően méteres karaktereket és logókat jelent.
Eddig ezt falra vetített minta alapján jelölték rá az anyagra, majd egy hatalmas asztalon kézzel vágták ki. Nem kell sorolni a hibázási lehetőségeket és nehézségeket. Támadás úr először jelölésre akarta használni a lézert, de személyesen látva és kipróbálva vágásra is alkalmasnak találta. Kezdjük a beszámolót ennek demonstrálásával, az elkészült gép működés közben:
Konkrét tervekkel érkezett, melyek a munkaterület méteres nagyságrendű kibővítését célozták. Szerencsére a mozgatómotorokat vezérlő panel nem volt lekorlátozva és módosítás nélkül átszámolva a programmal megadott mintát, akár a végtelenbe is eltolta volna a lézercsövet. Gyárilag 160 és 200 mm hosszú alumínium profil sínen mozgott a vágófej. Tömege kicsi és csak két dimenzióban kell mozgatni, így nem volt elméleti akadálya a bővítésnek. A szabványos - hobbi gépészeti célra árult - profilokból 40*20 mm méretű, 8 mm horonyszélességűre volt szükség, melyek a műanyag kerekek és szintén hosszabbított fogas szíj számára képeznek lötyögésmentes és stabil megvezetést.
Mivel a kerekek csak alul-felül érnek a pályához, az oldalában haladó horonyba támasztó lábakat lehetett erősíteni. Öt méteres szálat nem is lehetséges megtámasztás nélkül vezetni, mert öblösödik. A keresztvezető kétméteres hossza még határesetbe tartozik.
A lézer fókuszált kék típusú, így a munkadarabot meghatározott - 16 mm - távolságban kell tartani a lencsétől. Amíg eredeti formában egy kis asztalon fekvő anyagot emeltünk megfelelő közelségbe a fejhez, itt sokkal életszerűbb megoldással a könnyű fej mozdítható el függőlegesen a fókuszáláshoz és a kisimított szövet fekszik a munkaasztalon. Igazán hasznos lézerrel szabni, mert elégeti a (bármilyen anyagú) szövet szálait, így nem fog kirojtosodni. A nagyon vékony vágásél ekkora méreteknél ugyan nem játszik szerepet, de gravírozásnál vagy igazán kis méretű darabok vágásánál már nincs az a profi olló, mellyel produkálni lehetne ezt a finom megmunkálást.
A kezdetben csavarhúzóval beállítható stabil fejrögzítés rugós ellentartású, egyszerű M-menetes mechanizmussá fejlődött. Ahogy haladt a megvalósítás, nemcsak a felmerült kérdéseket kellett megoldani, de az eredeti konstrukció hibái is javításra szorultak. Az X irányban mozgató motor valamiért erősebben melegedett. Ludas ebben az állandó ellentartást biztosító áramkör, mely nem engedi elmozdulni. Vagy a vezérlőpanel beégetett kódjában kellett volna változtatni - ez nem kivitelezhető házilag - vagy hűtést biztosítani számára. A kék bordák erre szolgálnak.
Bármilyen más működési elvű (forgácsoló, fűrészlapos, csiszoló)géppel ellentétben a megmunkálás nem fejti ki elmozdító erőt a munkadarabra. Legnagyobb erőhatást a hűtőventilátor szele jelenti. A képen viszont látszanak az anyag gyűrődései is. Ezek nagy mértékben rontják a vágás minőségét. Tervben van egy 1x1 m vákuumlap elkészítése, ami megoldja ezt.
Az energiaellátás volumenében alacsony (40-100W mindösszesen) szerencsére, azonban a méteres távolságok miatt a kábelek vezetésére már gondolni kell. Nem érhet hozzá az anyaghoz, nem akadhat be az asztal szélébe vagy vezető sínbe és főleg nem tévedhet a lézernyaláb útjába. Az energialánc avagy csuklós kábelvezető pont erre lett kitalálva. A lánc belsejébe fűzött kábelek nem törnek meg. Hosszirányban az áthidalt távolság felével megegyező hosszú lánc elég, amennyiben az asztal (kereszttartó) közepe a kiindulópont. A biztos vezetést, oldalirányú elmozdulás (ami létezik néhány centire oldalirányban ekkora hosszúságnál) elleni védelmet egy mesterséges csatorna végzi. Keresztirányban ezért kell teljes hosszúságú energialánc.
Az asztal és a koordináta hálózat mérete: 5x2 m. A vágófej tökéletesen bejárja a területet - értékeli konstruktőre a működési tapasztalatokat. Ez köszönhető az aluprofil siklású megoldásnak, mindamellett nincsenek szigorú tűrések, néhány tizedmilliméter elmozdulás nem oszt-szoroz. A terheléses gépészeti célra legmegfelelőbb lineáris tengellyel sem ekkora munkafelület nem hidalható át (kivéve az ennél még egy fokkal méregdrágább talpas tengelyt) és ennél a speciális feladatnál nem is kell kN nagyságrendű erőknek megfelelnie a lineáris útnak. Nagy odafigyelést igényel a sínek párhuzamos rögzítése, hiszen fél milliméter szét- vagy összetartásnál már megszorulna a mozgó alkatrész. De ezek szerint ez maradéktalanul sikerült:
Őszintén gratulálok a sikeres megvalósításhoz, mely frappáns ötletből burjánzott elő. Természetesen a folyamatosan kibukó problémák megoldása szerves része a fejlesztésnek, de sokan itt adják fel. A legolcsóbb -20-40W körüli teljesítményű - használt lézervágó (0.5-1 m2 munkaterülettel) ára 650e Ft, az újaké többmilliós kiadás. Egy rendes lézerfej százezres nagyságrendű összeg, melyhez komoly tápegység és hűtés szükséges. Viszont könnyű tömege miatt nem kell sokat költeni léptetőmotorokra, a vezérlés is tízezres kiadás csak és - mint látjuk - bármekkora méretű szabászasztalt készíthetünk hozzá pár tízezer forintért. Innentől reklámfeliratok, molinók, gigantikus méretű lemezek vágása nem akadály egy vállalkozás számára.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!
