Inkább egy Pershing a tanyámon, mint hat orosz az anyámon - tartja a korabeli (nyugat-) német mondás. Ismét beindult az európai rakétatelepítés, elég a lengyel és román példákat említeni, de ez csak a kezdet. Közelmúltban mondták fel kölcsönösen a közép-hatótávolságú atomfegyverek korlátozásáról szóló egyezményt, tehát a rakétatelepítés reneszánszára számíthatunk. Ennek alkalmából szemlézgetünk a fénykorukban tömegesen gyártott rakétaindító létesítmények technikai megoldásai között, illetve a röghöz kötött silók környezetbarát hasznosítására is mutatunk példákat.

A hordozórakéta és robbanófej szállítása, kiszolgálása és indítása nem kihívás egy iparral rendelkező ország számára, akár tömeges mértékben - amennyiben nem kell túl messzire lőni. Még hazánk is rendelkezett anno egy dandárnyi csapásmérő eszközzel. Kellően erős motorral hajtott, sok kerekes járműre van csak szükség. Fotón a bevezetőben említett MGM-31 Pershing 1A indítóállványa.

Lehet ide-oda ingázó vonatszerelvényekre is tenni az indítóállványt vagy tengeralattjárókra, mindkét atomnagyhatalom kiépítette az eljárásokat. Komolyabb infrastrukturális beruházás viszont egy igazán nagyot ütő, állandó telepítésű csapásmérő rendszer. A szinte közismert elhelyezkedésű titkos rakétasilók működtetésénél rengeteg apróságot kell megoldani. Emberek dolgoznak bennük. Elszállásolásuk és etetésük mellett valahogy álcázni kellene jelenlétüket. Idővel csak feltűnne valakinek, hogy egy busznyi katonatiszt ingázik be egy erdőbe reggelenként. Szóval, sok a kérdés, főleg hogy a hidegháború csúcsán az Egyesült Államok nagyjából hétezer interkontinentális ballisztikus rakétával rendelkezett (Olvasónk szerint ez a töltetek száma volt, nem a rakétáké. Forrásom mindenesetre hordozórakétát említ). Ezek jó részét rakétasilókban tárolták.

Titan indítóállvány makettje

A rakétasiló ballisztikus rakéták védett tárolására és indítására szolgáló, nyitható tetejű, függőleges henger alakú föld alatti építmény, melyben a rakéta függőlegesen áll. A korszerű silókban a rakéták tüzelőanyaggal feltöltve állnak, és a silóból, annak kinyitása után azonnal indíthatóak. Általában több silót telepítenek egymás közelébe, a föld alatti bunkerekben elhelyezett közös kiszolgálóhelységekkel, irányítóközponttal. - írja a WIKI

Ez az illusztráció a hazánkban ideiglenesen állomnásozó nukleáris töltetek tárolóhelyét (tehát nem atomsilót) bemutató Szellemvárosok blog ingatlanszemléjéből származik. Atomfegyverek Magyarországon

Hogy milyen méretek és tömegek jelzik az építmény és a benne rejtőző rakétát, tanúskodik egy Titan-II rakéta üzemanyagának berobbanása. A 740 tonnás (!) beton zárólapot kb. hetven méter magasba és kétszáz méterre repítette a robbanás. - írja az 1980-as baleset körülményeit (ne ejtsünk franciakulcsot egy atomrakétára) taglaló írás. Van barkácsvonatkozású vonal is a történetben. Tehát kifolyt az üzemanyag és a szúrós szagra felfigyelt kezelő bekapcsolta a szellőztető villanymotort. Ennek szénkeféje szikrázott fel és robbantotta be a gázt. Ne vegyünk használt motort, melynek hirdetésében olyan szerepel, hogy: kicsit szikrázik a kommutátor. Vagy ha veszünk, ne tegyük 9 megatonnás robbanófejek közelébe, mert akkor viszlát, Arkansas és köszi a kukoricát!

Az építmények és főleg a rakéták részletesebb adatai katonai titkok lesznek jó darabig, így inkább az felszámolt és elhagyott indítóállások hasznosításával folytatjuk. Virtuális kirándulásunk a kanadai határ mellé vezet. Az amerikai kormány 1958-1960 között alakított ki egy 8.3 hektáron elterülő katonai bázist, mely kimondottan az Atlas F interkontinentális ballisztikus rakéták kilövésére szolgáló silót rejtette. Az álcázás érdekében az objektum fölé egy 3000 négyzetméteres kétszintes verandás gerendaházat húztak, melyben több szoba, amerikai konyha, nappali, fürdőszoba és hálószoba is helyet kapott. - kezdi a Gyártástrend cikke, majd az elhagyott bunkert hasznosítani kívánó vállalkozás terveit ismerteti. 

Az új-mexikói Roswell közelében eredetileg egy Atlas-F interkontinentális atomrakéta számára felépített rakétasiló is kalapács alá került. Bár a megvalósítás egyre húzódik, a rövid írásból képet kaphatunk, mennyire viseli meg az idő és ott italozó kamaszok kártétele az építményt. A bővebb, fotókkal bővített eredeti cikk (NY Times) itt.

Grand Forks Air Force Base

Elhagyott rakétasilókban épít többszintes luxusbunkereket egy amerikai vállalkozó Kansasben. A különböző katasztrófáktól félve az elmúlt években egyre több cég foglalkozik többek között földrengés- és atombiztos bunkerek építésével. Egy bő és érdekes cikk számol be a felfutóban lévő trendről, melyben végre árakat és az ingatlan jellemzőit  is olvashatjuk. 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!