2010-ben úgy éreztem, hogy a férfivé válásom folyamata még korántsem ment végbe. Az egyik dolog, ami hiányzott, egy dögös övcsat. Emlékeztem, hogy a közeli bevásárlóközpont egyik folyosóján van egy stand, ahol mindenféle dili övcsatokat árulnak. Elmentem megnézni.

A kínálatot drágának és gyenge minőségűnek ítéltem meg. És akkor valahogy beugrott, hogy csinálok magamnak. Még abban az évben megcsináltam a legelsőt, amolyan prototípust. Aztán még egyet, majd még egyet. Majdnem mindegyikről készült bejegyzés a saját blogomon. 

Mindig fejlődött az összerakás folyamata. Persze ennek a fejlődésnek, vagy nevezzük inkább fejlesztésnek, mindig erős határokat szabott a rendelkezésre álló szerszámpark, illetve a képzetlenségem. Nemrég amolyan áttörést jelentett, hogy egy esztergás haverom csinált nekem egy olyat, hogy 2x1x1 centis vasdarabokba hosszában szépen menetet fúrt, ami egy övcsattól független barkácsolásomhoz volt kulcsfontosságú elem. Na de miért ne használnék fel ezekből a kis akármicsodákból pár darabot az övcsathoz is? Ugye? 

Korábbi csatok

Két neuralgikus pontja van az övcsat készítésnek, legalábbis abban az esetben, ha én csinálom. Az egyik a beakasztó pöcök. Volt ez már 40-es szög (vagy 60-as?, mindegy), metrikus csavar, aztán most legújabban a 100-as szög vált be. Egy neuralgikus pont maradt, még pedig a kallantyú, aminél fogva az derékszíjra felszerelem a csatot. A kallantyút magát kerítés vezető drótból kalapálom ki. De mivel rögzítem? Mivel rögzíteni kell. Ha-ha. Tehát, először vékony vaslemezből kalapáltam ki leszorítót. Aztán anyacsavarokat hegesztettem az övcsat hátuljára. De amit össze-vissza bénáztam. Ehhez a bénázáshoz hozzátartozik, hogy nem én fogom megnyerni az év hegesztője versenyt. 

További korábbi csatok

A folyamat így néz ki: lehegesztem az egyik beakasztót, a kallantyú egyik végét belerakom. A kallantyú másik végére ráhúzom a másik beakasztót és csak ekkor hegesztem le. Ha először lehegesztem mindkét beakasztót, akkor nem tudom belerakni a kallantyút. És ebből volt sok bénázás. Volt, hogy sikerült a beakasztóba hegeszteni a kallantyút. 

Szóval a beakasztó kezdetben kalapált vaslemez, majd anyacsavar volt, jelenleg pedig a haver által készített kis izéke. A videóban láthatjátok, hogyan készült el a legutóbbi 2 övcsat. Ami háromnak indult, de kettő lett belőle. Persze azóta rájöttem, hogyan tudom kikerülni a bénázást. Sablonokkal! Hogy milyen sablonokkal? Ezt majd egy következő videóban mutatom meg. De addig még be kell fejeznem pár dolgot, amikről szintén láthattok majd videókat a közeljövőben.

Puszi a lányoknak, pacsi a fiúknak!

Üdvözlettel: Zsibbant 

     Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.