A nyolcvanas években három út - zöldséges, butikos, fröccsöntő kisiparos - vezetett a biztos meggazdagodáshoz. Vagyonok születtek a fröccsöntött műanyag Jézuskából vagy koppintott és alig felismerhető Star Wars figurákból. Akkoriban néhány hetet töltöttem a szentesi Kontakta gyárban, mely villamos szerelvényeket készített. Kellemes és érdekes hely volt, mert minden alkatrészt maguk állítottak elő csavartól a fröccsöntött készülékházig.
A helyi TMK-sokat követve többször alkalom nyílt szemügyre venni a gépsorokat, galvanizálót, a fröccsöntő gépeket (és a kezelőszemélyzetet, hiába, fiatalság, tesztoszteron). Egy ilyen gép mellett randizni nem lehet, mert a pneumatikus és elektromos egységek bonyolult halmaza hangos volt és forró és büdös, ráadásul olyan ütemben köpködték a végterméket, hogy a "kezed járjon, ne a szád" elv érvényesült. Ez a nosztalgia ihlette mai témánkat, a fröccsöntést.
Komoly szerzőnek is viszket a billentyűzete, hogy hülye szóvicceket gyártson a fröccs és az öntés szavakkal. "Öntsön egy fröccsöt, mester!" - meg ilyesmik, de aztán elvetettem az ötletet. A vagányra vett, szakmákat bemutató videósorozat már nem ilyen visszafogott. A kötelező (?) poénkodás után viszont érdekes bemutató következik a technológia történetéről és minden fontos részletéről.
Szintén a TMK-nál két finommechanikai műszerész főállásban, hetekig reszelgette az öntőszerszámokat, melyek megformázták a forró műanyagot. Tehát nem olcsó mulatság belevágni a bizniszbe, még ha találunk is pár százezer forintért használt gépeket.
A videón lényegében hétköznapi CNC-munkálatokat látunk, a lényeg azonban a tervezésben van. Sokváltozós folyamat, ahol figyelemmel kell lenni az anyagfeszültségekre és fröccsöntési specialitásokra is. Létezik kifejezetten műanyagöntésre készített tervezőprogram, az Autodesk Simulation Moldflow
A fröccsöntés alapelve, hogy az alapanyagot (polimer ömledéket) olvadáspont fölé melegítjük, majd nagy sebességgel, szűk beömlő nyíláson át zárt szerszámba fecskendezzük. Ebben a zárt szerszámban a nagy nyomás alatt kihűlő polimerből alakul ki a tetszőlegesen bonyolult formájú (3D) alkatrész, gyakorlatilag hulladékmentes, képlékeny alakítással, nagy méretpontossággal.
"A mostani bejegyzésben megismerhetitek a legfontosabb műanyaggyártó berendezéseket és működésüket. Azokat a tömeggyártó berendezéseket, amelyek óriási számban öntik magukból a mindennapokban használt műanyag eszközeinket és termékeinket." - kezdi érdekes, érthető leírását a ""Tudatos műanyag-felhasználó" blog, ajánlott olvasmány a témában, komoly kommentekkel kísérve.
Itt egy másik, szintén ismeretterjesztő igényességű videó taglalja a fröccsöntés lényegét.
A fröccsöntéssel széles termékskála állítható elő, ezért a fröccsöntés a leggyakrabban alkalmazott műanyag formázási eljárás. Nagyrészt minden hőre keményedő és hőre lágyuló műanyag feldolgozható ezzel a technológiával. A fröccsöntés nagymértékben automatizálható, a feldolgozott anyagok nem igények nagymértékű feldolgozást.
Legismertebb terméke a technológiának a LEGO, erről szól az alábbi filmecske.
Hátránya a fröccsöntő gép és kiegészítő egységek nagy beruházási költsége, a gyártás során keletkező nagy mennyiségű hulladék. Hogy mekkora gépek szükségesek hozzá, egy úton heverő, elesett példányt láthatunk. Biztosan fájt a szállító cég biztosítójának, de a gyárnak is, mely várta.
Azonban világ legnagyobb fröccsöntő gépe már nem férne a platóra. 6500 tonnás a szorítóereje, a személyzet nyüzsgő hangyaként szorgoskodik mellette. Technikai adatai: előállítható termék tömege 36.5kg, mérete 1200 x 1000 x 740 mm és térfogata 620 liter. Hűtési idő 200s
A "fröccsöntő gép mellett nem randizhatsz" megállapítást az alábbi életképpel bizonyítom. Nemcsak a hangos működés, de a félautomata üzemmóddal együtt járó kapcsolgatása a gomboknak, szelepeknek és más vezérlőelemeknek, erősen leköti a figyelmet.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.