Görbül a faanyag?

2020.08.14. 05:00 | Írta: Gyökösi Attila

Aki dolgozott már fával, tapasztalhatta, hogy a faanyagok túlnyomó többsége még „holtában” vagyis feldolgozott állapotban is „élő” anyagként viselkedik. A környezet változásaira, a hőmérséklet és főképp a levegő nedvességtartalmának emelkedésére/csökkenésére vagy épp a direkt napsütés hatására bármikor képes némi alakváltozásra, vetemedésre. Bár erről a témáról írtunk már korábban, de most egy saját projekt kapcsán megint eszünkbe jutott. A fából készült kerti installációknak bizony nem tesz túl jót ez a váltakozóan esős és napsütéses időjárás, különösen, ha a felületkezelést halogatjuk, hogy majd akkor tegyük meg, ha tényleg száraz minden, miközben többször is megázik, majd a tűző nap hatására szinte megég a szerkezet...

woodcutting.jpg

Szóval, a nyers faanyagok bizony tudnak meglepetéseket okozni. Azonban jó tudnunk, a faanyagok vetemedésének vannak törvényszerűségei. Ha új dolgot készítünk, netán felújítunk valamit, a felhasznált anyagok válogatásával, vagy akár a megfelelő forgatásukkal, pozíciójukkal sokat tehetünk a későbbi problémák megelőzésére. Ez különösen fontos, ha szélesebb lapokat kell alkossunk, itt mint látni fogjuk a terítékképzésnek nagy szerepe van. Elsőként nézzük át, hogy is épül fel egy fa szerkeze. A faanyagok makroszkópiája persze külön tudományág, komplett könyveket tele lehet írni a témáról. Tele is írtak már. Mi most csak néhány főbb szempontot és kifejezést érintünk. (Ez sem lesz kevés, de talán nem haszontalan átolvasni.)

Az egyenletes növekedésű fatörzs esetén a keresztmetszeti nézetben a fatörzs közepén általában kör alakú, lágyabb szerkezetű bél található. Ezt veszik körül az évgyűrűk, amelyek az egy tenyészév alatt létrejött növekedést adják. Ez sem homogén anyag, a gyűrűt korai (tavaszi) és késői (nyári) pászták alkotják. Szélességük, színük sokat elárul az adott év hőmérsékleti és csapadékviszonyairól. A fa törzse gyakorlatilag folyadékszállító sejtekből és a szilárdságért felelős részekből álló élő szervezet, fő célja épp úgy mint minden más élőlénynek, a szervezet életben tartása, a növekedés és a szaporodás.

A teljes fatörzs keresztmetszetben néhány jól elkülönülő részre osztható:

faesztergalas3-2.jpg

A legkülső a kéreg, amelynek külső része a védelemért felelős elhalt rész, a belső az élő sejtek alkotta háncsból épül fel. Ezen belül található a kambium, az osztódásért, a fa növekedéséért felelős sejtek rétege.  Még beljebb haladva találjuk a szijács rétegét, ez a tápanyagot és a nedvességet szállító réteg értelemszerűen puhább és lágyabb szerkezetű, mint a még beljebb található, a fa tömegének javát adó geszt. A geszt az az „öreg” része a fának, ahol a különböző szilárdságot fokozó anyagok lerakódnak (csersav, gyanta, mézga, stb.) tehát felhasználási szempontból ez a fa legértékesebb része.

Az egyszerűség kedvéért szögezzük le, hogy bármilyen asztalos célú felhasználásra csak megfelelően száraz faanyagot használhatunk. A szárítás folyamán az anyag zsugorodik. A kereskedésekben, barkácsboltokban beszerezhető gyalult anyagok már szárítottak, ezért most a fa nedvességtartalmára, a fa sejtjeiben található kötött és a sejtek közötti térben található szabad nedvességre nem térünk ki.

fa-szaritasa-szaritokamra.jpg

Egy modern szárítókamra persze már minimális alakváltozással képes beállítani az optimális nedvességet.

A faanyag alakváltozásai szinte minden esetben a nedvességviszonyok változására vezethetőek vissza. Ez ugyan a szárítás folyamán a legintenzívebb, de a már kellően kiszárított anyag is okozhat meglepetéseket, ha nedvesebb levegővel találkozik, különösen, ha már beépítésre került, ami adott esetben bizonyos részeknél nem teszi lehetővé az egyenletes alakváltozást. Ilyenkor a szabadon álló részek meglepő dolgokra képesek. Mindkét irányú folyamat okozhat problémákat, a növekvő nedvességtartalom dagadást és vetemedést okozhat, a csökkenő viszont repedésekhez vezethet.

A megfelelően szárított faanyagnál a repedések már kevésbé szoktak problémát okozni. A dagadás és a vetemedés azonban valós veszély. Néhány fogást azért alkalmazhatunk: ökölszabályként tudni kell, hogy a fa évgyűrűi illetve a hosszanti rostok szeretnek kiegyenesedni. Egy deszka vagy léc keresztmetszetéről a szálirány és az évgyűrűk helyzetéből pontosan megjósolható, milyen irányban fog vetemedni.

wood1.jpg

A  kép felső részén a rönkök felszeletelésének különböző változatai láthatóak. Az első (bal oldali) a leggyakoribb mivel ez a legegyszerűbb, és ez adja a legjobb kihozatalt. Mint a kép alsó részén látható, sajnos az így szeletelt faanyag hajlamos a leginkább alakot változtatni.

A deszkák megfelelő forgatásával megelőzhetőek, de legalábbis csökkenthetőek a nem kívánt alakváltozások. Lapanyagok esetén ezt hívjuk terítékképzésnek, itt fontos a lapot alkotó deszkák megfelelő, váltakozva történő összeállítása, de lécek vagy gerendák esetében is lehet jelentősége hogy melyik oldaluk lesz a látható. Szintén fontos lehet, hogy egy új szerkezet építésénél mindig egy lépésben végezzük el a teljes felületkezelést, mondjuk egy ajtó esetén soha ne kezeljük csak az egyik oldalt, mert így a kezelt oldal egy kiegyenlített, stabilabb állapotba kerül, a másik, nem lekezelt oldal viszont a légnedvesség változásaira reagálni tud, és akár órák alatt elgörbülhet az ajtólap. Általában is fontos, hogy az elkészült bútor vagy egyéb fatárgy tökéletesen egyenletes felületkezelést kapjon. Lakkozott vagy más, nem lélegző bevonattal ellátott bútor esetében a bevonatnak folytonosnak kell lennie, hogy a faanyagot mintegy elszeparálja a környezeti változásoktól. Természetesen lehetséges lélegző bevonatot is használni, sőt, akár natúr is maradhat a faanyag. Azonban az ilyen jellegű bútoroknál célszerű eleve úgy tervezni a szerkezetet, hogy a változásokra reagálni tudjon. Minél kevesebb fix kötést alkalmazzunk, próbáljuk úgy kialakítani mondjuk egy asztal lábait, hogy a kereszttartók átmenő, ék alakú csapokkal rögzüljenek, amelyeket meg tudunk szorítani ha szükséges. És persze itt különösen fontos, hogy egyenletes és egyenes szálirányú és szerkezetű alapanyagot válasszunk.

Manapság egyre több helyen kapunk ragasztott faanyagokat, főképp ajtó- és ablakfrízekhez gyártott három-hat rétegből összeállított pallók és staflik formájában. Ezek ugyan drágábbak, mint egy hagyományos asztalos faanyag, de - különösen ha nagyobb méretű szerkezetet, mondjuk egy előtetőt vagy verandát építünk - érdemes lehet ilyenekből dolgozni, miután itt figyelnek a ragasztásnál a rétegek szálirányára, és egy meglehetősen homogén, nem vetemedő szerkezetet alakítanak ki. Házilagos kivitelezésnél is érdemes egy vastag léc helyett mondjuk két előzőleg általunk összeragasztott vékonyat használnunk. Megfelelő összeforgatás esetén itt is jobb eredményt érhetünk el.

brettschichtholz_g.jpg

A gyárilag ragasztott frízek mentesek a  repedésektől és nem hajlamosak a vetemedésekre sem, ráadásul jóval nagyobb terhelést bírnak ki, mint az egy darabból készült alkatrészek.

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni. 

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr835583911

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KovA 2013.10.28. 21:40:51

Én is sokat barkácsolok fával, nem értek hozzá, nagyapám volt asztalos.
Magam tapasztalgatom a dolgokat nem 100% amit mondok, de ha nekem úgy tűnik bevált addig úgy csinálom amíg ellenkezőjét nem tapasztalom.
Az én elméletem, hogy a vetemedést, repedést az egyenlőtlen száradás okozza.
A száradás zsugorodást feszültségképződést, az pedig repedést okoz.
A rönkök külseje - a külső gyűrűk gyorsabban száradnak rövidülnek szakadnak a rönk megreped.
A deszkák jellemzően a végük felől száradnak és onnan is repednek.
Ezen én úgy próbálok segíteni, hogy a deszkák végeit bekenem olajjal egész pontosan használt étolaj és gázolaj keverékével jelenleg.
Az a rögeszmém, hogy ez lassítja a végek száradását és a akadályozza a repedést.
Vagy igaz vagy nem de úgy tűnik igaz.
A feldolgozott fa alkatrészeket szintén olajozom - ugyanezzel a hulladék olaj gázolaj keverékkel. Valószínű lenolaj volna az igazi - de azzal nincs tapasztalatom. De paraffinolaj is jónak tűnik.
Olyan faanyaghoz ami élelmiszerrel kerül kapcolatba gázolajat nem használok oda paraffinolajat, vagy étkezési minőségű lenolaj illetve négviaszkezelés megfelelő.

Más dolgokhoz a gázolaj azért van belekeverve, mert a másik rögeszmém, hogy azt a bogarak utálják és nem támadják meg a fát illetve elmenekülnek belőle.
Az így kezelt fa gázolajszaga néhány nap alatt teljesen elmúlik.
Szoktam még méhviaszt is olvasztani hőlégfúvóval a fára és beledörzsölni.
Eddig ezek a praktikák - nekem beváltak.

Azért a deszkákat jellemzően úgy kapom, hogy már valamennyire repedt a végük.
Amikor kiszabom a megfelelő darabokat ezt figyelembe veszem.
kisebb kezdődődő repedéseket tele szoktam nyomni faragasztóval, majd a rákövetkező csiszolás a ragasztóba a lecsiszolt port belenyomja így a kisebb repedések, hibák elég jól eltűnnek.
Ahol úgy sejtem, hogy későbbiekben - évek múltán repedések keletkezhetnének, egy vágatot szoktam marni a végekbe és abba abba szorosan illeszkedő lécet beenyvezni. úgy hogy a száliránya merőleges legyen a deszka szálirányára, majd a véget simára összecsiszolni. Néha ugyanilyen okból a szálirányra merőlegesen furatot készítek és fatiplit ragasztok be... ezt számomra kritikusnak tűnő alkatrészekbe terhelés viselő helyek csavarfuratok megerősítésére szoktam csinálni.
Nem szoktak megrepedni a deszkáim. Meg vetemedni se :-)
Lehet játszani azzal is, hogy az ember a deszkának azt az oldalát keni meg először olajjal amelyik zsugorodna. így nem hajlik meg.
Fontos azért hogy az ember ne kenceficéljen addig amíg a felületet nem munkálta meg. Az olajjal kezelt felület már bajosan csiszolható - eltömi a csiszolópapírt.
Ja és a fáról mielőbb el kell távolítani a háncsot - a bogarak és a gombásodás miatt.
Hát ennyi ami a témában most eszembejut - és valakinek hasznára lehet.

Gyökösi Attila · http://grundstudio.hu 2013.10.29. 21:22:06

@KovA: Jó ez, köszönjük a hozzászólást. A "hagyományos" módszerek nem elvetendőek ma sem.

fasd 2013.11.12. 18:56:55

@KovA: Én azt is olvastam valahol, nagyon régen, hogy egyenesen lezárják a deszka, vagy lap két végét (kátránnyal, bitumennel) hogy onnan abszolúte ne tudjon tovább száradni, repedni, csak oldalirányból "nyitott" a fa.

Hogy neked még nem is vetemedik a fa, az lehet, hogy pontosan az olajos lezárásnak köszönhető.
Ezt én is kipróbálom.
Éppen egy elektromos hangszert készítek egy darab fából, és ennek a szárítása történik tavaszig a lakásban.
Mennyi ideig kell szárítani, hogy utána már biztosan ne vetemedjen?
Totálisan le lesz zárva, hermetikusan el lesz zárva a levegőtől, mindenhol le lesz festve.

KovA 2013.11.13. 15:02:40

@fasd: Megint csak véleményt tudok mondani - ahogy én tapasztaltam - érteni nem értek hozzá.
Szerintem, ha te a fát tavaszig szárítod az már vetemedni nem fog hacsak vizet nem kap, attól viszont bármikor.
Azt olvastam, hogy a fában kétféleképp tárolódik a nedvesség egyrészt a fa sejtjei között ez megy ki előbb, másrészt a sejtjeiben utóbbi távozik nehezebben - ugyanúgy ha a fát visszanedvesítik azért szárad már gyorsabban mert a sejtekbe már kevésbbé szívódik vissza a víz. Az első szárítás tart azért tovább.
A lakásban szárítás abból a szempontból lehet aggályos, ha a lakás levegőjének páratartalma időnként túlságosan megnő - főzés fürdés ruhaszárítás - stabilan száraz helyiséget választanék.
Érdekes az is, hogy - mondják - az úsztatott vagy esőben megázott fa jobban szárad (hm - nem értem de nem egy helyről hallottam).
A legfontosabb az lehet, hogy száradáskor olyan helyen nyugodjon ahol nem éri olyan terhelés amitől görbül, vetemedik. Alapvetően ha a fát szárítják akkor egyenesen fektetik léceken. A nedvességtartama a környezettel ingadozik és ettől lehet, hogy ernyednek a rostjai(ban meglévő feszültségek) úgyhogy később nem hajlamos már vetemedni/repedni.
Talán hasonlít ez ahhoz amikor a fát görbítik - ott is valamilyen helyzetbe kényszerítik és közben gőzölik. Amilyen alakot felvesz abban a helyzetben lesznek a rostjai elernyedve - ahhoz a helyzethez képest lesz rugalmas.
Alapanyagként a deszkákat szárításkor egyenes helyzetben "ernyesztik" és lehet, hogy ebben szerepe van a környezeti páratartalom ingadozásának, vagy ha hagyják időnként megázni.
Hát ezek a gondolataim vannak annak alapján amit hallottam - nekem egyelőre egyenes deszkák kellettek (de láttam, esőn felejtett lécemet szépen megggörbülni :-)
Alapvetően csak annyit szoktam csinálni, hogy részben a padláson részben szabadban egyenesen fektetve és a végeket szoktam olajozni, hogy ne repedjen, illetve ha repedt már eleve, a repedésnek(végébe) elé szoktam fúrni egy 8mm fúróval ez meg szokta állítani a repedést. Aztán mikor kiszabom az anyagot belőle figyelembeveszem, hogy hol volt hajlamos repedni.
Pillanatnyilag olyanról nem tudok, hogy feldolgozás után repedt vagy vetemedett volna meg amiket csináltam... igaz minden a lakásban áll 2 nagy galéria összesen kb 250 kiló fa van bennük - bükk fenyő vegyesen - meg egy asztallal.polcrendszer 1,70 széles 2,5 m magas - szóval van anyag abban is. Talán ennek a lába igen... az akácból készült, ott az egyik lábon nem feltűnő helyen van hosszanti repedés - de nem csoda, mert a lábak egyszerűen lehántott rönkfából készültek (tüzifának lett véve).

griff.rdm · www.youtube.com/c/rusticadesignmanufaktura 2020.08.15. 20:15:51

@KovA: Én is csak belekotyogni tudok leírtakba, és annyival egészíteném ki, hogy én pici vízzel hígított ragasztóval kentem le mindig a bütüt.
Pontosan az a célja, hogy ne ott veszítsen hirtelen nagy mennyiségű vizet, így kevésbé vagy egyáltalán nem repedezik meg.
Van még egy illetve kettő érdekes dolog, ez pedig a víz alatti tárolás és a permetezéses tárolás. Ezeket nem próbáltam még, csak hallottam ezekről. A lényegük a farontó gombák, a rovarok és természetesen a gyors száradásból eredő repedések elleni védelem. Ipari körülmények között itt-ott használják.

villanyember 2020.08.19. 06:58:16

@griff.rdm:

Az angol fa sorhajók a királyi tölgyesek fájából készültek. Már a növekedésnél felmérték hogy melyik fából milyen alkatrészt készítenek majd kb. 90-100 év múlva. A kivágott fákat évekig édesvíz alatt tartották, majd szintén évekig az erdőben, nyitott fészerekben forgatva szárították. Az ilyen fából készített hajók még 100 év múlva is úsztak, ha nem érte őket valami szerencsétlenség.
A nyers fából kényszerből (háború esetén) készült hajók 20-30 év múlva elkezdtek szétesni.
De hát akkor még más léptékben számították az időt.

gigabursch 2020.08.20. 19:04:03

@KovA:
A hengeres rönk felhasadása (ami ellen a bütübe ütött S vagy H kapcsokkal védekeznek) mindig belülről a bél felől indul meg és fut ki a palástra.
A pályázaton ha felfut a repedés az bent a bütüben még mélyebb, mert a belülről kifelé tartó felhasadás egy parabolikusan futó rostfelszakadást okoz.

A felfűrészelt/hasított és rosszul száradó/szárított anyag felrepedései viszont a bélsugarak mentén indul meg.

gigabursch 2020.08.20. 19:06:34

@fasd:
Êvekig.
A jó hordó anyag 4-6 êvig szárad.
De úgy, hogy az Isten szabad ege alatt van.

gigabursch 2020.08.20. 19:12:14

@KovA:
Három féle vízálló Mány van a fatestben.
- sejten belüli
- sejt közötti
- szállítóedényekbeni.

Ha kiszáradt, akkor a sejten belülre a víz már sose megy vissza.

Az úsztatás szerepe, hogy a fa a feldolgozások ne(!) száradjon. Ugyanis akkor megindul a fülledés és ne támadják be a rovarok.
A másik, hogy feldolgozni a nedves fát lehet, mert az hasad szépen és mert a nedves forgács (a fűrészpornak hívott fapor, mert ugye nem a fűrész porlik, hanem a fa) elviszi a hőt a szerszámról, míg a száraz nem és így megég.

gigabursch 2020.08.20. 19:13:27

@gigabursch:
vízálló Mány => vízmennyiség
Android okostelefon intelligens szójavítás

gigabursch 2020.08.20. 19:14:45

@gigabursch:
pályázaton => paláston
Android okostelefon intelligens szójavítás

gigabursch 2020.08.20. 19:15:45

@gigabursch:
feldolgozások => feldolgozásig
Android okostelefon intelligens szójavítás

Untermensch4 2020.08.25. 15:46:28

@gigabursch: Csak tippelek, de sztem a " => " kommentekre fordított időt megspórolhatnád ha kiiktatnád ezt az iq-betyár szókókányolást a telefonodból. Már láttam néhány asztali gépről írt kommentedet, teljesen biztos vagyok benne hogy te magad tökéletesen tudod kifejezni a gondolataidat írásban, a gép ehhez nem kell, csak ront rajta :)
süti beállítások módosítása