Ti használtok pólókat?

2021.02.08. 05:00 | Írta: Gyökösi Attila

Hogy ki miben dolgozik, az persze eltérő. Néhányan esküsznek az igazi munkásruhákra, mások (különösen a hobbista, időszakos barkácsolók) sokszor a levetett, már kissé kopott, vagy épp kutyarágta utcai ruházatot használják, mondván, hogy erre jó lesz még. Bármelyik csoportba is tartozunk, az valószínűsíthető, hogy a legalsó felsőruházati darabunk egy póló lesz. Manapság gyakorlatilag már mindenki mindenhol pólókat hord. Általánosan használt ruhadarabok, kortól és ruházkodási stílustól függetlenül tényleg mindenki hordja azokat.

Hogy milyen pólót hordunk, az persze már más kérdés... Talán azt tudja már mindenki, hogy póló és póló között hatalmas különbség lehet. Mindannyian ismerjük azokat a reklámpólókat, amelyek már egy-két mosás után eltorzulnak, kinyúlnak, nyakuk hullámossá válik. És szinte mindenkinek van olyan pólója, amelyik "időtlen idők óta" megvan, és bár a színe már kifakult, de fizikai jellemzői szinte semmit sem változtak, ugyanolyan jól áll rajtunk mint első alkalommal.

cotton2.jpg

De tudjuk-e, hogyan lehet már beszerzéskor megállapítani egy pólóról, hogy vajon melyik kategóriába fog tartozni? Ebben a nehéz kérdésben próbálunk most néhány támpontot adni.

Nézzük a paramétereket: 

Az első mindenképp az alapanyag vastagsága. Az egy m2-re eső anyag súlya adja a kérdéses mérőszámot, a pólók vastagságát gramm/négyzetméterben mérik. Nagy általánosságban igaz az, hogy minél vastagabb a póló, annál tartósabb lehet. Persze, mint látni fogjuk ez azért csak a képlet egyik alkotóeleme...  A legelterjedtebbnek számító, kerek nyakú, hagyományos pólókat sokféle vastagságban készítenek.

110-120 grammos pólót tekintjük a klasszikus "egyszer használatos" pólónak. Ez a legvékonyabb, olcsó, gyorsan nyúlik, nem tartja a formáját, szinte átlátszik, tényleg csak néhány alkalommal lehet használni. Ez igazából reklám pólónak sem alkalmas, mert az emblémázás néha drágább, mint a póló maga és a cégre sem vet jó fényt, hogy a lógójával ellátott ruhadarab milyen hamar tönkremegy.

140-150 grammos póló már jobb választás. Könnyű nyári viseletnek, általános célra, rendezvényekre, reklám és ajándékpólónak megfelel, de azért ez sem az örökkévalóságnak készül. Megfelelő alapanyagból készítve nagyon jó lehet alsó ruházatként, ing alatti viselésre is. (A klasszikus atlétatrikó helyettesítésére.)

160-185 grammos póló viszont már úgy utcai viseletnek, mint munkához, vagy igényesebb reklám célokra is ajánlott. Ez a vastagság már tartja a fazonját és formáját, az anyagnak megfelelő "esése" van, egyszerűen jól mutat. Ez már bátran használható munkára is, elég jól bírja a mechanikus igénybevételeket is. 

200 gr/m2 vastagságtól már igazán jó minőségűek, és valóban hosszú életűek is lehetnek ezek a ruhadarabok. Ezek nyáron már akár túl melegek is lehetnek, igaz, nagy valószínűséggel nem fogunk pirosra sülni bennük, ami a legvékonyabb pólók esetében akár meg is történhet. Természetesen ez a vastagság már ideális mindenféle munkákhoz is, utcai viseletként pedig tényleg tökéletes, ha szép simára vasaltuk, nem lesz gyűrött 30 mp múlva...

Ennél vastagabb anyagból már a kicsit komolyabb, galléros (pique) pólókat készítik, ezek már félúton vannak a rövid ujjú ingek felé vezető úton.

A másik fontos paraméter a pólók anyaga. Azt a legtöbben tudjuk, hogy az igazán kényelmes viseletet a 100% pamut pólók jelentik. Ezek fizikai munkához megfelelőek, jól szellőznek, kellemes viseletet jelentenek, viszont könnyen és hamar gyűrődnek. A vonatkozó szabványok szerint méretüket max 5%-ban változtathatják a használat és az idő előrehaladtával. Mint a többi ruhadarabnál, úgy itt a pólók esetében is igaz, hogy manapság már sokszor jobb eredményt, nagyobb tartósságot jelentenek a kevertszálas anyagok. Ezek 60-65% pamutból és 35-40% poliészterből állnak. A kevert szálas póló tartósabb, jobb minőséget mutathat, mint a tiszta pamut, ráadásul kevésbé gyűrődik. Színét, formáját, méretét tartja, de nehéz fizikai munka esetén az izzadtság kicsit rosszabb elvezetése miatt esetleg kényelmetlenebb viselet. Elsősorban könnyebb fizikai munkához, irodákba, kereskedelmi egységekbe, reprezentációra és persze elegáns utcai ruházatnak alkalmasak. 

Természetesen a pamut is lehet többféle, és maga a textil szövése is lehet különböző. Néhány sűrűbben előforduló kategória:

  • Fésült pamut (combed cotton)

Ez az anyag úgy jön létre, hogy a pamutot egy speciális, finom kefével kezelik, abból a célból, hogy kiegyenesítsék a szálakat, a rövidebbeket pedig eltávolítsák. Ezáltal az anyag puhább és erősebb lesz. (A fésüléssel eltávolítják a durvább szálakat. Természetesen a fésült alapanyag is lehet többféle, minél többet foglalkoznak vele, annál egyenletesebb, puhább és persze drágább lesz.) Jóval szabályosabb, egyenletesebb, puhább minőség állítható így elő az alapjául szolgáló kártolt és nyújtott alapanyagból. 

  • Jersey

Kellemes, rugalmas sztreccs anyag, amely készülhet pamutból vagy lehet szintetikus is.

  • Természetes pamut (organic cotton)

Műtrágya és növényvédő szerek használata nélkül termesztett pamut. Általában puhább, és drágább mint a kezelt pamut. (Találkozni már viszonylag sűrűn "organikus" -ként hirdetett darabokkal, de nem árt tudni, hogy az USA államaiban például csak a megtermelt gyapot alig 1%-a organikus, szóval egy valóban 100%-ban ilyen alapanyagot tartalmazó ruhadarab nem csak kicsit lesz drágább a hagyományosnál...)

A fentiek talán közelebb visznek a tökéletes póló meghatározásához. Persze újítások ezen a területen is vannak folyamatosan. Például az utóbbi években megnövekedett UV sugárzás ellen a folyamatosan szabadban dolgozók számára speciális, UV védelmet biztosító anyagösszetételű pólók is elérhetőek. Ezek a pólók, bár nagy mennyiségű műszálat tartalmaznak, a felhasznált speciális összetevőknek, például bambusz szálaknak köszönhetően biztosítják a szükséges mértékű nedvesség (izzadság) elvezetését, és az erős napsütés elleni védelmet. Mindezt úgy, hogy könnyű, 150-160 grammos anyaguk van, tehát a nagy melegben is komfortos viseletet jelentenek. Ezek a modern anyagok, például a polygiene, azt is biztosítják, hogy a ruházaton ne tudjanak megtelepedni és elszaporodni a kellemetlen szagokat okozó baktériumok.

polo2.jpg

Apropó, ha már bambusz! Teljes egészében bambuszból készült szálakból is készül már pólóalapanyag (de például zokni is). A bambusz növény rostjaiból készült fonal erős, könnyű, és kiválóan feldolgozható, sőt még antibakteriális tulajdonságú is. A bambusz alapanyag gyártását a legutóbbi időkben találta föl és kísérletezte ki néhány újító szellemű kínai cég. A bambusz szál nagyon emlékeztet a pamutra, különösen a fonás előtti időszakban. Ahhoz, hogy fonható legyen, a bambuszt alaposan pépesítik, amíg elegendően finom szálaira bomlik és hogy már festhető és szőhető vagy hurkolható, a ruhagyártáshoz megfelelő fonalat is tudjanak belőle előállítani.

Szóval, több útja van az igazságnak a pólók esetén is. Azonban ennek ellenére a minőség megállapítása nem olyan bonyolult. A vastagság (súly), az alapanyag és a kidolgozás sokat elárul. Érdemes egyébként egy nagyobb üzletben egymás mellett megtapogatni, ujjaink között megmorzsolgatni néhány, címkéjük alapján is éltérő vastagságú és anyagú pólót, így viszonylag hamar elsajátíthatjuk a pusztán tapintás alapján történő minőségbecslést is...

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni. 

A bejegyzés trackback címe:

https://furdancs.blog.hu/api/trackback/id/tr5316419356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Wildhunt 2021.02.09. 10:31:29

Én ESD pólót használok. Munkaruha boltban kapható az anyaga ezért tartós, plusz nem töltődik elektrosztatikusan, vagyis nem rázom meg a fémtárgyakat.
süti beállítások módosítása