Fával dolgozva időnként adja magát a feladat, hogy nagyobb felületeket készítenénk, ami deszkákból összeállítva nem mindig megvalósítható. Erre a célra manapság már szinte végtelen változatban készülnek anyagok, ezekből szedjük össze a fontosabbakat itt:
Furnér:
Bár a köznyelv hajlamos mindenféle vékony „fa-szerű” lemezt furnér-nak hívni, a furnér valójában tömörfából készült vékony (0,3-5 mm nagyságrendű) lemez. Két fő csoport van, a hámozott és a szeletelt (késelt) furnérok. A hámozott esetében egy rönköt forgatnak, és folyamatosan választják le a furnérréteget, hasonlóan, ahogy mondjuk egy ceruzahegyezővel dolgozunk. Előnye a szinte korlátlan méretű furnér előállítása. Hátránya, hogy a furnér erezete nem hasonlít a tömörfáéra. A szeletelt furnér esetében gyakorlatilag mm vastagságú szeleteket hasítanak le a faanyagból, tulajdonképpen nagyon vékony deszkák készülnek. Az erezetük is épp olyan mint egy deszkáé, viszont a méretük is csak akkora lehet, 20-30 cm-nél szélesebb csíkot így - egyben - nem lehet előállítani. Ha mégis szükség van szélesebb felületre, akkor egymás mellé szokták toldani a furnér-csíkokat. A legtöbb fahelyettesítő lemeztermék (lásd alább) létezik furnérozott változatban.
Rétegelt lemez:
Ezeket a lemezeket elforgatott szálirányú furnér-rétegek alkotják, a rétegek között ragasztóval. Itt is millió változat létezik, az orosz nyír építő lemezektől az egzotikus okumé/mahagóni hajóépítő lemezekig. Ami közös bennük, az a homogén szerkezet, nagy nyírási szilárdság. Jóval nagyobb terhelést képesek elviselni, mint az azonos vastagságú tömörfa deszkák. A rétegek száma, a ragasztó típusa és a felhasznált faanyagok mind befolyásolják a lemez tulajdonságait. Barkácsolás esetén akkor használjunk rétegelt lemezt, ha vékony, de terhelhető, valódi fa erezetű anyagra van szükségünk.
Rétegelt lemezből épülő csónak.
Forgácslap:
Az egyik legrégebbi fahelyettesítő anyag. Rostosított (darált) faanyagból és ragasztóból áll. A laminált, műanyag réteggel vagy fóliával bevont forgácslapot hívjuk bútorlapnak. Előnye a homogén szerkezet, az alacsony ár. Hátránya a nagy súly, valamint hogy rendkívül rosszul viseli a nedvességet. Forgácslapból szinte mindent lehet csinálni házilag is. Az egyetlen korlátozó tulajdonság, hogy házilagosan nem lehet tökéletesen vágni, a viszonylag durvább rostszerkezet miatt biztos, hogy lesznek kitöredezések a „húzó” oldalon. Bútorlapból manapság már szinte végtelen színválaszték létezik, a nagy gyártók több száz különböző faerezetű lemezt készítenek, ezek némelyike valóban megdöbbentően jól utánozza a valódi anyagok rajzolatát és textúráját. Persze az átlagos lapszabászaton csak szűk választékot tartanak, de rendelésre általában beszereznek bármit, igaz ilyenkor a teljes táblát el kell hozzuk. Szintén a forgácslapok közé tartoznak a hagyományos, 60 cm széles, első élükön gömbölyített konyhai munkalapok.
HDF lemez:
Kemény lemez. Általában ebből készülnek a bútorlap szekrények hátfalai. A mi esetünkben többnyire 4-5 mm vastag anyagokkal dolgozunk, ezek mindkét oldalukon sima lemezek. Az egyik oldaluk sokszor laminált, hogy színben-mintázatban illeszkedjen a bútorlapokhoz. Barkácsolás esetén is leginkább szekrények hátfalát szoktuk ebből gyártani. De mindenhol jó lehet, ahol sima, vékony, de nem túl nagy terhelésnek kitett felületre van szükségünk.
MDF lemez:
Medium vagyis közepes keménységű , finom (gyakorlatilag porszerűen finom) rostokból álló lemeztermék. A finom rostszerkezetnek köszönhetően homogén szerkezetű, így kiválóan marható. Ebből készülnek a mart profilokat tartalmazó konyhafrontok, ajtók, bútordíszítő elemek. A kész mart elemeket általában festik, vagy vákumfóliázzák, de furnérozás is előfordul.
MDF lemezből marással készült szekrényajtók, még fóliázás/festés előtt.
OSB:
Az OSB az angol Oriented Strand Board szó rövidítése, mely szabad fordításban irányított szálelrendezésű lapot jelent. Az elnevezés az anyagszerkezetére utal, ami a termék szilárdságát biztosítja. Az OSB elsősorban faházak építésénél használatos anyagfajta, a mostanában divatos könnyűszerkezetes családi házak legjelentősebb alapanyaga. Természetesen sok minden másra is használható a belsőépítészetben és a bútorgyártás során is alkalmazható. Szintén gyakran használjuk bitumenes tetőzsindelyfedés alá a korábban szokásos deszka helyett. Előnyei a nagy szilárdság és a jó időjárásállóság. A laphoz használt nagyméretű forgácsok meglehetősen jellegzetes kinézetet biztosítanak a lapoknak. Az OSB legnagyobb hátrány az ára. Két éve még egy kifezetten kedvező árú termék volt, azonban mostanra az egyik legdrágább lapanyaggá vált, konkrétan 3-4 szeres áremelkedést tapasztalhattunk az elmúlt években, erről írtunk is.
A lemez termékek ügyes használatával megdöbbentő belsőépítészeti megoldásokat lehet megvalósítani. Sok lemezfajtának létezik már hajlítható változata, ezekkel íves falakat, vagy bútorokat is készíthetünk. Sajnos minden lemezfajtánál igaz, hogy igazán szép vágásfelületet csak lapszabász gépen lehet elérni, mert ezek két fűrészlappal dolgoznak, így egyik oldalon sincs kitöredezés. Mindazonáltal némi gyakorlással, és sűrűbb fogazású, éles fűrészlappal, kis előtolási sebességgel azért érhetünk el kielégítő eredményt.
Nem kifejezetten ide tartozik, de talán mégis: Egyre nagyobb teret hódítanak a szélességben toldott tömörfa deszkából készült lapanyagok, az úgynevezett "táblásított" anyagok. Ezeket a barkácsáruházakban általában "polc/bútor építő lap" megnevezéssel szabvány méretekre vágva találjuk meg, fatelepeken viszont a többi lapanyaghoz hasonlóan több négyzetméteres táblákban árulják. Ezek gyakorlatilag gyalult és széltében, néha hosszában is toldott deszkákból vagy lécekből készült lapok, az adott fafajra jellemző tulajdonságokkal és rajzolattal. Felhasználási módjuk szinte végtelen, de általában messze nem a legolcsóbb megoldást jelentik...
A következő cikkben kitérünk a kiegészítőkre. Átnézzük a ragasztók, lakkok, pácok körét. Ezután azonban már tényleg jön a gyakorlati rész.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
