Ahogy most írom ezt a posztot, épp 0:43-at mutat az óra. Nemrég végeztem egy hosszabb - amúgy a Mátrai borvidékről szóló - videó vágásával. (Közbevetés: Tudtátok, hogy ha a pesti oldalon, mondjuk a XVII. kerületben szőlőtermesztésre és borkészítésre adjátok a fejetek, akkor a Mátrai borvidékhez fogtok tartozni?) Valami képet kerestem a saját Facebook oldalamon és szembejött egy néhány éves Furdancs poszt, aztán pár kattintás után valahogy még egy csomó. Tisztára, mint amikor egy "Reszkessetek betörők" filmben egy zsinór meghúzására kedvenc betörőinkre borul egy raklapnyi doboz... (Apropó! Jön a karácsony, megint lesz Keviiiin! :) )
Egész érdekes időutazás volt ez... Anno két-három éve a Furdancs egy - mai szemmel nézve - döbbenetesen élő közösség volt.
Akkor persze ezt nem éreztük/értékeltük, hiszen természetes volt, hogy a "törzskommentelőink", (volt vagy tucatnyi nagyjából rendszeresen felbukkanó nick) reagáltak egymás hozzászólásaira. Ráadásul tartalmasan, láthatóan az adott témához valamelyest (vagy épp nálunk sokkal jobban!) értve, azt ismerve, gyakorlatilag kiegészítették azt a saját tapasztalataikkal. És akkoriban a blog.hu is egy élő felület volt, a mostani 10 ezres követői bázisunk jelentős része ott talált ránk.
De a dolgok változnak... A legfontosabb, hogy a blog szerzői oldala változott. Kiestek korábban nagyon is aktív szerzők, például kkm.furdancs és Pajer kolléga is. Ez persze jól felismerhető tendencia máshol is, azt látom, hogy az évekig lelkes szerzők idővel "kiírják" magukat, elfogy a lelkesedés, vagy épp a téma...
Maradtam én, Gyökösi Attila (ex Thoreau) meg Mr. Furdancs. Ami még ennél is nagyobb csapás, hogy jómagam újra városi (budapesti) lakos lettem. Hogy ez miért baj? Hát mert itt jóval kevesebb szerelni, megírni, elmesélni való történik. Vidéken folyton kellett szerelni valamit, ráadásul ott volt műhelyem is. Itt ez máshogy van, a stúdióprojektről ugyan született több írás, de hát az nem folyamatos munka, jelenleg nagyjából késznek mondható. (A poszt nyitóképén a stúdió egy sarka látható. Itt ugye abszolút önkezemmel készült minden, ahogy most nézem a képet szinte minden ott látható dologról, ablaktól a zongorán át a toronyig született is külön poszt, néha több is...) Ha meg valahová épp fel kell rakni egy-egy polcot, vagy épp máshova kerül egy szekrényke, azért az nem ad ki egy teljes írást. Ráadásul egyre többször megesik, hogy az aktuális történés ugyan elvileg jó posztanyag lenne (mondjuk megint csöpög a nyomorult WC tartály...) de ezt már megírtuk 2-3-5 éve.
Jómagam alapvetően a faiparhoz értek, az az alapvégzettségem. Nem véletlen, hogy anno itt a blogon a fával kapcsolatos posztok jó része hozzám kötődött. Ezek azonban már megszülettek és bár a fával kapcsolatos 'alapvetések' mindig és folyamatosan aktuálisak, de félévente mégsem írhatjuk újra őket. (Újra ugyan lehet élesíteni a korábbi posztjainkat, de hát ezt szokták is nehezményezni a törzsolvasóink, némileg jogosan...)
Szóval jelenleg itt tartunk. Mostanában újra elkezdte a blog.hu kirakni a posztjaink, ami hoz is olvasókat, bár töredékét csak a pár évvel ezelőtti mennyiségnek, viszont új olvasókat is, ami sosem haszontalan. Igazából értelme most alighanem lenne írni továbbra is, csak a miről a kérdéses.
Száz szónak is egy a vége: Ha a nyájas olvasóközönség soraiban bárkinek van saját története, szerelése, alkotása, javítása, amit szívesen megírna, saját írásaink mellett mi a 10 ezer feletti követővel rendelkező blogunkon nagyon szívesen teret adunk ezeknek az írásoknak is.
Nyugodtan üzenjetek/írjatok itt a Facebookon, vagy küldjetek mailt a furdancsblogkukacgmailpontcom címünkre, egy jó barkácsolás se menjen veszendőbe...
Ui.: Amúgy például most ősszel hőszigeteltem a stúdió külső falait (ez egy plusz réteg a már meglévő szigeteléseken) ami például érdekes téma lehetne, ezzel például jövök hamarost. Igaz, tapasztalatból tudom, hogy szigetelni lehetetlen szakszerűen, legalábbis úgy, hogy minden olvasónak bejöjjön a megoldás. A szigetelés valójában varázslat, amit a különböző tanokban hívő olvasók mind máshogy csinálnának, aminek hangot is adnak. (Illetve betűt, kommentben)...
