Szeptemberi Knauf Insulation hírlevelünkben a budapesti IX. kerületi kézilabda multifunkcionális csarnokot mutatjuk be. A csarnok a 2022-es Kézilabda Európa Bajnokságra épül, és mivel a multifunkciós csarnok az összes létező teremsportág számára megfelelő szabványokkal, méretekkel, kialakításokkal rendelkezik,a későbbiekben kosárlabda, röplabda, jégkorong és tenisz mérkőzéseket, korcsolyasport eseményeket, illetve bizonyos lovas és motoros versenyeket is rendezhetnek majd benne. Mindezek mellett nagykoncertek, rendezvények, kiállítások helyszínéül is szolgálhat.

Ez egy extrém rövid posztocska lesz. Az apropója az elmúlt időszakban a szembe szomszédságban végzett néhány asztaloskodásom. Ugyebár itt arról van szó, hogy a szükséges faanyagot általában előkészítem, leszabom, csiszolom, aztán az építés napján átviszem a szomszédba. Vele együtt a szükséges szerszámokat, csavarokat-kötőelemeket, miegymást.

Manapság viszonylag kevés dolog és történés van az életünkben, ami igazán biztosra vehető. A bizonytalanság korát éljük, vállunkon érezzük többek között a rendszer-, kormány- és klímaváltozás súlyát. Talán ezért van az is, hogy hosszútávú tervekre nem igen pazaroljuk az energiánk. Lesz ahogy lesz, csak a következő választást, hullámot, vészhelyzetet, moratóriumot, világkiállítást, hétvégét éljük túl...

Azonban vannak dolgok amelyek rosszul tolerálják az ilyen hozzáállást. Ilyenek például a kültéri faszerkezetek. Ha ezek megalkotásakor nem helyezünk hangsúlyt a hosszú távú védelemre, akkor egészen hamar képesek nagyon avítt állapotba kerülni, amelyet aztán gyors és végleges szétesés követ. A nap, az eső, a hőmérséklet változásai hatékonyan dolgoznak, és akkor még a különböző, őket segítő gomba- és rovarkártevőkről nem is beszéltünk.

Mai posztunkat lelkes olvasónk, Zweitakt kolléga küldte:

Ugye, mindenki, aki készített már polcos szekrényt, találkozott a problémával: Hogyan legyen a polctartó bütyök egy szintben mindkét oldalon, elöl és hátul is? A billegős polcok rémesen bosszantóak. Egyenként felmérve a magasságokat macerás a jelölgetés, hosszadalmas a centi mellett, ráadásul könnyű eltéveszteni is. Aztán, ha meg is van a jelölés, még mindig ott a fúrás feladata, a jelölésre pontosan illeszteni a fúrót, stb-stb... 

Ma takarításkor ügyesen lefejeltem a helyéről ezt a lámpát. Merthogy dacára annak, hogy az elkészülte óta  költöztem is, még mindig megvan, jött velem pestre, itt lóg a falon.

Pedig hát valljuk be, azért nem egy szépségdíjas darab. De messze ez a legpirosabb fényt kiadó lámpám, különben is, mindenkinek megvan az ismert dal: "csak a szépre emlékezem..." ami azt is jelenti, hogy együtt élni viszont nem csak a szépekkel szoktunk. Hogy ez a némiképp kevert stílusú lámpa hogyan is került hozzám, pontosabban hogyan is született, azt írtam meg anno ebben a posztban:

A hétvégén felkerült a fedés is a korábbi posztunkban bemutatott teraszra. Mint látni fogjuk, szinte mindent máshogy csináltunk, mint ahogy azt a gyártói ajánlás mondja, de van úgy, hogy így alakul...

Ezt a posztot 6 éve írtam. Most onnan jutott eszembe, hogy a jelenlegi autómon épp meg kéne csinálni egy ilyen felújító műtétet, bár ez a mostani messze jobb állapotú, mint a posztban szereplő Toyota volt, de én tökéletes, újszerű fényszóróra vágyom. A posztban megörökített felújítás után a fényszórók mintegy fél év után kezdtek újra mattulni. (Igaz, ez egy szabad ég alatt álló, tehát sok napsütést kapó autó volt.) Amikor a poszt született, még nem igen volt egyszerűen elérhető megoldás a polírozás következtében eltűnt UV védőréteg pótlására. Azóta viszont már jelentek meg ilyen anyagok, az általam választott felújító készlet tartalmaz ilyen anyagot is, de kapható kétkomponensű spray (!) kivitelű lakk is erre a feladatra. Igazából most azt gondolom, hogy a fényszórók finom csiszolása, majd fényesre polírozása a feladat könnyebbik fele. Persze ezek a készletek pont olyan finomságú csiszolóanyagot, és a műanyaghoz optimalizált polírfolyadékot tartalmaznak, tehát nem haszontalan a beszerzésük, de ha hosszabban élveznénk az eredményt, akkor az UV védelem a legfontosabb. 

De lássuk az eredeti posztot: 

Mostanában ritkábban csinálunk olyan jellegű barkácsmunkát, ami egy poszt témájaként is jól mutat, de a hétvégén végre szembe jött egy témának való. A feladat egy kis 2x5 méteres terasz befedése volt, oszlopok, faváz és víztiszta, átlátszó fedés. 

E havi Knauf Isulation szigetelős posztunk kicsit általánosabb javaslatokat tesz, de mindenképp érdemes megfontolni ezeket.

Az elmúlt hónapokban minden felújító illetve építkező a saját bőrén tapasztalhatott meg egy újabb kihívást, az építőanyagok drasztikus áremelkedését, és még az emellett is fellépő anyaghiányt. Ez a jelenség nem csak hazánkat, hanem az egész világot érinti. Aktuális hírlevelünket ezért két gondolat köré építjük, az egyik a minőség, a másik pedig az innovatív szigetelési megoldások használata.

Aki dolgozott már fával, tapasztalhatta, hogy a faanyagok túlnyomó többsége még "holtában" vagyis feldolgozott állapotban is "élő" anyagként viselkedik. A környezet változásaira, a hőmérséklet és főképp a levegő nedvességtartalmának emelkedésére/csökkenésére vagy épp a direkt napsütés hatására bármikor képes némi alakváltozásra, vetemedésre.