Lesz-e holnap?

2021.07.28. 18:10 | Írta: Gyökösi Attila

Támogatónk a Knauf Insulation minden évben felhívja a figyelmünk a Globális Túlfogyasztás Napjára, amely minden évben hamarabb következik be, idén ez a nap július 29. napja. Ez az a nap, amikor Földünk éves erőforrásai kimerülnek. Bár a pandémia miatt 2020-ban ez a dátum augusztus végére esett, 2021-re már nem sikerült tartósan fenntartani ezt a trendet, vagyis ismét hihetetlenül pazarló életmódot folytatunk. Épületeink a legnagyobb energiafogyasztók, a teljes hazai energiafogyasztás 32 százalékát lakóépületeink működtetése adja, ezen belül is jelentős részét az energiapazarló családi házak. 

tulfogyasztas_1.jpg

Cseréljünk zárat!

2021.07.26. 06:00 | Írta: Gyökösi Attila

Egy zárcsere persze igazán nem olyan bonyolult dolog, hogy csak egy poszt segítségével lehet nekiugrani. Azonban, ha már egyszer szembejött egy ilyen szerelnivaló, hát lőttem pár képet, és összeraktam belőle egy rövid posztot.

Szexi-e az ezermesterség?

2021.07.21. 08:47 | Írta: Gyökösi Attila

A címben foglalt kérdésre nyilván többféle válasz is lehetséges. Eleve maga a kérdés is többféle módon és körülmények között tehető fel. Amire most én gondolok, az egy talán speciálisabb aspektus, nevezetesen, hogy az ezermesterség, a mindenhez értés vonzó-e még a gyengébb nem számára?

male-fitness-models.jpg

Építsünk hajót?

2021.07.19. 06:00 | Írta: Gyökösi Attila

Régen tervezünk egy cikksorozatot az otthoni hajó vagy legalább csónaképítésről. Jómagam hosszú ideje vonzalmat táplálok a téma iránt, gyerekként sokat jártam egy tihanyi vállalati üdülőben, ahol a helyi vitorlás szakosztály mellett volt egy kis hajóépítő műhely is. Az itt dolgozó mester nem csak javított, hanem időnként egy-egy új (kalóz osztályú) vitorlást is épített. És bizony az ott látottak elég mély nyomot hagytak bennem.

Egy ilyen cikksorozat megalkotása azonban nagyobb lélegzetű dolog. Jó volna, ha kiderülne, olvasóink igényelnének-e egy ilyen sorozatot, és ha igen, milyen jellegű írásokat olvasnának szívesen? Egy konkrét építés lépésein haladjunk végig, pontosan bemutatva a folyamatokat, vagy inkább több lehetőséget mutassunk be? Milyen méretű és stílusú hajó legyen a megépítendő darab? Örülnénk, ha ezen első írás elolvasása után minél többen írnák meg nekünk, akár itt kommentben, akár a facebookon, hogy mi a véleményük.

A hajóépítés az emberiség egyik első fontos lépése volt a világ megismerése felé vezető úton. A vizek meghódítsa, a másik part elérése alapvető igény volt, és sokunknál még ma is az.

Hajót persze sok mindenből lehet építeni. Szalmából, nádból, bőrből épp úgy, mint műanyagflakonokból, vagy gumiabroncs-belsőkből. Az igazi hajók azonban hagyományosan fából készülnek. A fa önmagában is csodálatos anyag, és nemigen lehet szebb felhasználási területet találéni számára, mint hogy hajót készítsünk belőle. (Talán csak a hangszerkészítés lehet hasonlóan nemes felhasználási terület). A tervezett posztsorozatban tehát fából építünk hajót. 

Ezen kívül persze szóba jöhet még néhány alapanyag, például a fémek használata is. A fémből (acél vagy alumínium) történő építés azonban általában jóval több speciális eszközt igényel, a szükséges vágó-, szegecselő és hegesztő berendezések jóval drágábban beszerezhetők mint a famegmunkáló eszközök, és használatuk megfelelő elsajátítása sem megy gyorsan.

Szintén elterjedt módszer a különböző műanyagokból készült hajótestek építése. Itt azonban ökölszabályként elfogadhatjuk, hogy egy darab egyedi hajó építésekor a műanyag - legtöbbször üvegszál erősítésű műgyanta héjszerkezet – nem kifizetődő, hiszen a szükséges pozitív és negatív formák elkészítése mindenképp plusz munkafolyamat, ami csak akkor éri meg, ha kihasználva a technológia lehetőségeit, az elkészült sablonokban egymás után több hajótest is készül.

A fa különben is a legemberközelibb anyagok egyike. Ráadásul nagyon sokféle építési módra biztosít lehetőséget, biztos, hogy mindenki talál köztük számára megfelelőt.

Lássuk, melyek az otthoni építés számára szóba jövő építési módok:

A klasszikus építésmódok esetén egy hajótest belső vázzal rendelkezik, amely gerincből és bordákból áll. Ezekre a bordákra kerülnek fel a hajótestet végül is alkotó palánkok.

A képen ugyan egy modell váza látható, de jól megfigyelhetjük rajta a masszív, hosszában végigfutó gerincet és a hajó formáját megadó bordák sorát.

A palánkozás többféle lehet:

  • Klinker palánkozás, ahol a palánkok zsindelyszerűen egymásra lapolódnak.
  • Karwell palánkozás, itt a palánkok síkban, egymás mellé illesztve kerülnek fel a bordákra.
  • Diagonál-karwell palánkozás, ez több, egymásra merőleges rétegben felkerült palánkozatot jelent.
  • Hosszbordás palánkozás, itt a palánkokat hosszbordák kötik össze.
A képen balról jobbra, fent klinker és karwell, lent diagonál és hosszbordás építési mód. 
 
Ezek az építési módok általában hagyományos, tömörfa anyagból készülnek. Manapság azonban a házilagos építésre nagyon sokan használnak rétegelt lemezt. Ez gyakorlatilag a hosszbordás építésmód továbbfejlesztése. A modern, vízálló ragasztással készülő rétegelt lemezek tartósak, és nagyon szilárd hajótest építését teszik lehetővé, viszonylag kis súly esetén is. Ráadásul ez egy elég gyors módszer. Igaz, egy rétegelt lemez burkolatú hajótest mindenképp kicsit szögletesebb lesz, nem olyan szemet gyönyörködtető ívekből álló, mint egy klasszikus yacht. De a használat szempontjából ez szinte semmi hátrányt nem jelent, sőt...

Rétegelt lemezborítással is szép formájú hajótest építhető.

Szintén említést érdemel a modern építésmódok közé tartozó a Stich and Glue módszer. Itt a rétegelt lemez héjszerkezet gyakorlatilag gerinc és bordák nélkül kerül összeragasztásra, egyfajta önhordó szerkezetet képez. A lemezek összeillesztése, és ideiglenes rögzítése után belül epoxigyantával és szalag erősítéssel ragasszák össze a héjat. A módszer gyors, az elkészült hajótest hihetetlenül kis súlyú, de véleményem szerint a mechanikai ellenálló képessége egy ilyen, igazi belső vázat nem tartalmazó hajónak mindenképp elmarad a kívánalmaktól. (Különösen dinamikus igénybevételek, tehát baleset, hajótörés, ütközés esetében.)

A Stich and Glue módszernél gyorsrögzítőkkel fogják össze a lemezeket a gyanta megszilárdulásáig.

Az építésmódok kombinálhatók is, különösen kisméretű hajóknál lehetséges, hogy a különböző megoldások kombinációjával hamarabb célt érünk. A választott építésmódot persze nagyban befolyásolja, milyen célra készül a jármű. Lakóhajót, horgászladikot, netán sebességrekorder vitorlást szeretnénk építeni? Hol használnánk? A sekély merülés a fontosabb, hogy a part menti 30 centis vízben is használhassuk, vagy inkább a nagyobb vízmélységek nagyobb hullámait kell figyelembe vennünk? Egyáltalán uszonyos vagy tőkesúlyos hajót szeretnénk? Millió kérdés, amit rögtön az elején tisztáznunk kell.

A házilagos építés esetén általában olyan jármű készül, ami az építés folyamán, majd a használat céljából való szállítás esetén is viszonylag könnyen mozgatható. Tehát nem túl nagy, és nem túl nehéz. Erre a célra leginkább a kis uszonyos (scwertes) jollék a legmegfelelőbbek. Ezeknek kicsi a merülése, evezőtől a vitorlán át a kis külmotorokig sokféle meghajtásra módot adnak.

Ha hajóosztályokban gondolkodunk, akkor a 2,3 méter hosszú 'Optimist'-től az 5 méter hosszú 'Kalóz' vitorlásokig terjed nagyjából a megvalósítható típusok köre. Persze ha csak kedvtelési célú járművet építünk, akkor nem kell ragaszkodnunk a hivatalos hajóosztályokhoz.

Az Optimist a klasszikus kis tanulóhajó, egy darab vitorlával, és lapos fenékkel. Akár egy egész kis gyerek is elvezeti. Ráadásul kis mérete miatt akár egy masszívabb tetőcsomagtartóra is felrakhatjuk, persze az árboc kivétele után. 

A kalóz a Balaton hagyományos, faépítésű jolléja. 20-30 éve még hihetetlen népszerű volt, manapság már a műanyag jollék némileg kiszorították.

A faanyagon kívül még sok minden kell egy menetkész vitorláshoz. Jó hír, hogy a szükséges szerelvények, vasalatok, akár kész alumínium árbocok, és persze a szükséges rozsdamentes csavarok, szegek manapság már egyszerűen elérhetőek. Szintén megoldható a kötélzet és a vitorlák beszerzése. 

Egy kisméretű fahajó elkészítéséhez ráadásul nem kell több szerszám, mint ami egy jól felszerelt asztalos hobbiműhelyben amúgy is megtalálható. Az egyetlen kivétel talán az asztalos pillanatszorítók köre, ezekből ugyanis igen sokra lehet szükségünk, hiszen megeshet, hogy egy teljes palánksort szeretnénk végig rögzíteni a száradásig, akár mindkét oldalon egyszerre.

Egy palánkozott hajó azért igazán mutatós tud lenni. A képen látható, miért kell az a sok pillanatszorító...

Azonban, mint minden hasonló tevékenységnél, úgy itt is igaz, hogy minél jobban gépesített a műhelyünk, annál szebb hajót tudunk készíteni, és annál olcsóbban. Mert ha a szükséges léceket, deszkákat magunknak tudjuk elkészíteni, akkor mindenképp jobban járunk, mintha készen kéne beszerezni, ráadásul bármilyen, nem szabványos keresztmetszetű lécet is gyalulhatunk magunknak.

Ennyi lenne a vélemények összegyűjtésére szánt posztunk. Az interneten elég sok oldal és fórum foglalkozik a kérdéssel, számtalan ingyenesen letölthető terv, és építési segédlet is található, jobbára persze külföldi oldalakon. A hajók egyedi tervezése ugyan nem ördöngösség, de mindenképp rejt buktatókat magában. Azonban ez elkerülhető, a rengeteg elérhető terv között biztosan lehet találni olyat, ami épp a mi igényeinkre is megoldást kínál. Az bizonyos, hogy egy saját építésű csónak vagy kishajó semmihez sem hasonlítható sikerélményt biztosít. Az építés ráadásul jó móka, bár nyilván sok fejtörésre is okot ad. Mindenesetre mi szívesen segítünk a hajóépítővé válásban, ha lesz rá igény az olvasóink részéről.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Régi szakmák - a kádár mesterség

2021.07.13. 07:31 | Írta: Gyökösi Attila

Hogy a világ, amiben élünk, folyamatosan változik, nem újdonság, erről esett már szó itt a blogon elégszer, mint ahogy arról is, hogy bizony ez a változás nem csak pozitív összetevőkből áll. Sajnos megesik, hogy nemzedékek sora által felhalmozott, mondhatni évszázados technikák és ami még fájóbb, tudás tűnik el szinte észrevétlenül. A múlt héten három napig forgattam Mecseknádasdon, többek között hagyományos 'népi' mesterségekről is. Ezek során találkoztam Weimert Mihály kádármesterrel, aki bemutatta nekünk a gyakorlatban is, hogyan születik egy hordó. 

hordo2_1.jpg

Egyszezonos medencék

2021.06.29. 05:00 | Írta: Gyökösi Attila

Bár már jó néhány éve kaphatóak a különböző fóliaanyagú medencék a kereskedelemben, igazán olcsóvá az utóbbi 5-10 évben váltak. Manapság már akár 30000.- Ft alatti összegért is vehetünk egy 3,6 méter átmérőjű medencét, szűrő és vízforgató berendezéssel, takarófóliával. Persze ilyen alacsony áron nem számíthatunk túl hosszú élettartamra, de ez már az az árszint, ahol akár egy  szezon miatt is megérheti a beruházás, különösen, ha több gyerek is van a családban, hiszen ennyi pénzt akár egy hétvégén is otthagyhatnánk egy strandon. 

Ezek a medencék alapvetően két csoportra oszthatóak, merev falúakra és felfújhatóakra. (Illetve van még a fémvázas megoldás, ami igazából afféle köztes variáció, itt egy rudakból összelegózható kaloda adja a merevítést.) Minden típusnál fontos tudni, hogy a medencék merevítését igazából a bennük lévő több köbméter (vagyis több tonna) víz végzi el. A medencék anyaga túl vékony ahhoz, hogy a víz támasztása nélkül önállóan megállna. A merev falúaknál valamilyen fém- vagy műanyag lemez van a víz bent tartásáért felelős fólia külső oldalán, a felfújhatóaknál pedig egy levegővel töltött „öv” ami a medence merevségét biztosítja.

Szombathely újra csendes...

2021.06.28. 05:00 | Írta: Gyökösi Attila

A Knauf Insulation júniusi hírlevelében nem kifejezettem barkácsprojektről esik szó. Egy Szombathelyen található multinacionális vállalat irodája és gyártócsarnoka zajvédelmi megoldását mutatják be. Bár a bemutatott hangszigetelő táblák lehetnek ismerősek, ezekről szóltunk már többször, ilyeneket használtunk a Grund Stúdió belső akusztikai kialakításánál is, itt most ipari felhasználásról esik szó, egy épület létesítményakusztikai teljesítményét kívánták javítani. 

unnamed.jpg

Megmenthetjük-e a régi mobilklímánk?

2021.06.24. 22:01 | Írta: Gyökösi Attila

Ez most egy olyan poszt lesz, ami kifejezetten alkalmas arra, hogy az új Facebook csoportunkban okos tanácsokat kapjunk hozzá. Az van, hogy rábukkantam egy régi, de igazából komolyan sosem használt Rowenta mobilklímára. Az első próba során működött, legalábbis a ventilátor és a kompresszor is ment. Gondoltam, beállítom ide a stúdió előterébe, ártani biztos nem fog. 

img_20210624_215017.jpg

Építsünk balance boardot.

2021.06.23. 23:23 | Írta: Gyökösi Attila

Az egyensúly fejlesztésére számtalan sporteszköz létezik, ezek egyike a 'balance board' néven ismert deszkadarab. A működési elve rém egyszerű, fogunk egy darab csövet/rudat, ráteszünk keresztbe (vagy hosszába) egy darab deszkát, aztán ráállunk. Ezután nyilván össze-vissza törjük magunkat meg a körülöttünk lévő tárgyakat is, de ha a csontjaink összeforrása után újra (-meg újra, meg újra) ráállunk, akkor egy idő után azért megtanulhatunk rajta is maradni. 

photo-1541757088-906d4dcd1a0f.jpg

A tokmánycsere

2021.06.22. 05:00 | Írta: Gyökösi Attila

A mai fúrógépeknél már általános a különböző gyorstokmányok használata. Ezek sokszor célszerűek is, hiszen nincs szükség szerszámra (tokmánykulcsra) a használatukhoz. Azonban az élettartamuk általában nem közelíti meg a hagyományos, kulcsos tokmányokét. Több megoldást használnak a gyártók, ezek különböző hatékonyságúak. Sajnos időnként előfordul, hogy ezen tokmányok kézzel történő megszorítása már nem elégséges. Van, hogy a tokmányba fogott fúrószárat egyszerűen nem vagyunk képesek elég szorosan rögzíteni, és az a munka közben megcsúszik/megforog a tokmányban. 

süti beállítások módosítása