Igazából két dolog kell minden férfiembernek. Egy saját kocsma és egy saját stúdió. Persze mindkettő egyidejű megvalósítása nehéz ügy. Nálam sem ment, a kocsmává alakított konyháról pár éve írtam. Aztán egy költözés után jöhetett a saját stúdió, amiről szintén volt már jó néhány írásunk itt. Idén nyárra pedig ez a projekt is elkészült, már amennyiben kész lehet bármi, amit az ember maga csinál, és folyamatosan fejleszt…

Süllyesztéssel a szerszám, ill. a kész furat tengelyének irányában végzünk furatbővítő és mélyítő forgácsolást. Leggyakrabban a süllyesztett fejű csavarok és szegecsek fészkének, csavarok, ill. alátétek felfekvési helyének megmunkálására alkalmazzuk. A süllyesztést a fúráshoz hasonlóan fúrógéppel végezzük erre a célra alkalmas több élű süllyesztőszerszámokkal.

A leggyakrabban alkalmazott süllyesztőszerszámok:
Kúpos süllyesztő kúpos süllyesztések elvégzésére alkalmas (süllyesztett fejű csavar, szegecsfejek). Rózsamarónak is nevezik. Kúpos süllyesztések elvégzésére a megfelelően köszörült csigafúró is alkalmas. Köszörüléskor ügyelni kell a süllyesztendő szegecs vagy csavar szögének megfelelő csúcsszögre és legkisebb hátszög (1°...2°) megválasztására. Hengeres süllyesztő hengeres csavarfejfészek kialakítására alkalmas. A süllyesztőt az edzett és köszörült csap vezeti, amely a furatba illeszkedik.

Kúpos és hengeres süllyesztő

A csigasüllyesztőt furat- bővítésre használják. Három vagy négy forgácsoló éllel készül, ezért a mélyített furat felülete simább és egyenletesebb, mint a csigafúróval készített furatfelület.

Háromélű csigasüllyesztő és homloksüllyesztő

Homloksüllyesztő csavarfejek, csavaranyák, csavaralátétek felfekvéséhez szükséges sima és egyenletes felületek megmunkálására alkalmas (pl. öntvényeknél). Kétélű forgácsolószerszám. A betétkés cserélhető. A szerszám vezetését a vezetőcsap végzi. Süllyesztéshez kisebb fordulatszámot kell alkalmazni, mint fúráshoz. A gyors fordulat nem ad egyenletes és sima felületet.

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

"Először hosszú hőseposzt akartam írni, de talán röviden érdekesebb." - kezdi levelét Zweitakt kolléga és látjuk, hogy a hosszas magyarázat nélküli galéria is érthetően, meggyőzően tanúskodik megoldása nagyszerűségéről. Gratulálunk a kreatív újrahasznosításhoz!

Az úgy kezdődött, hogy a szaki, aki a fürdőszobai összefolyót (közkeletű nevén: szuez) készítette, jelezte, hogy nem kötné bele a mosdót, sem a kádat, legfeljebb néhány havonta önteni kell bele egy pohár vizet. Ez pillanatnyilag jó ötletnek tűnt, aztán tizen-évig kellett kéthetente észlelni a büdöset, és öntögetni a vizet. A minap azonban megláttam a golyós bűzelzárót, bagóért, tehát vettem is egyet, hogy beteszem, és vége a gondnak. De nem fért be.

Ma babföldre látogatunk, hol a páratartalom és hőség egy vietkong hadifogolytábor meghitt miliőjét idézi. Célunk szemügyre venni a kiskert barátságos kiegészítőjét, a karót. Ősidők óta ismerjük, eleink vadásztak a kihelyezett fadarabbal, a középkorban ülőalkalmatosságként is kísérleteztek vele (mérsékelt sikerrel), vámpírvadászathoz nélkülözhetetlen eszközként tartották számon, ám végül könnyen mobilizálható támtartó eszközként nyerte el végleges helyét és szerepét kertünkben.

Az ipari gyakorlatban elég gyakran előfordul, hogy két vagy több alkatrészt úgy kell összekötni, hogy azok szilárdan kapcsolódjanak egymáshoz és a kötés különböző igénybevételeknek ellenálljon. E kötési módoknak egyike a szegecselés. A szegecselés célja, hogy különböző alkatrészeket a célnak megfelelően maradandóan kössünk össze.

A késői, pánikszerű férfivá válás egyik ismérve, hogy az ember úgy tesz, mintha elkezdene vágyakozni a rendszeres testmozgásra. Ha ezt a vágyat cselekedetekre szeretnénk váltani, számos olcsó, könnyen hozzáférhető sportág közül választhatunk. Kézenfekvő a futás, az úgyis divatos, de nagyon fontos szempont lehet negyven felett a minél kevesebb helyváltoztatás sportolás közben. Ne kelljen elmenni sehova, és testedzés közben se nagyon kelljen mászkálni, és mégis fittüljünk. "Ilyen a boksz!" mondhatnánk másképpen értelmezve az örökbecsűt. Na de félre a tréfát! Az ajándékba kierőszakolt bokszzsákom már elég időt töltött a sarokban ahhoz, hogy funkciót adjak neki. Elhatároztam, hogy elhelyezem a plafonon. Ő az én kis negyven kilós stresszhengerem:

Igen tudom, a glettelést ott a háttérben majd lefestem. És a szegélyről is letakarítom a festéket. 

Őszintén nagyra becsülöm Orbán Zoltán tevékenységét, aki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület sajtókapcsolati munkatársa, a Madártávlat magazin főszerkesztője és a sikeres "Madárbarátok könyve" írója. Ennek kibővített kiadása, a "Madárbarátok nagykönyve"  sok-sok új tanáccsal és pontosan 830 fotóval szolgál. E kötet a természettudományos ismeretterjesztést kibővíti például a méhekre.

A korábban itt ismertetett rovarszálló "valóságshow" változatával kíméletes módon tanulmányozhatók a rovarok életciklusai, már amennyiben sikerül becsalogatnunk őket. Leírását és elkészítését olvashatják ma a Cser kiadó engedélyével.

Itt a Furdancs blogon ugyan sok mindenről szó esett már, de néhány témát eddig kerültünk. Ilyen például a szerelem és a csalódások témaköre. Azt talán nem kell kifejtenünk, hogy ez a kettő együtt jár, maximum az időpontban van némi eltérés köztük. (Igen, tudom, ezt az állítást némelyek talán vitatnák. Hát, majd rájönnek ők is.) 

A klasszikus iskola szerint a tavasz a szerelem igazi időszaka. Azonban szerintünk ez nem általános érvényű törvény, jómagam például az őszi, lombhullós-esőcsillogós-ködszitálásos szerelmeket részesítem előnyben. Vélhetően akad olyan az olvasóink között, aki nyár közepén is képes a szerelemre, így itt az ideje, hogy némi romantikát csempésszünk ide, a barkács szekcióba is.

Csigafúróval nem lehet pontos és sima felületű furatokat készíteni. Ha  a  furatnak  pontosnak  és  a  felületnek  simának  kell  lennie,  akkor  a furatot  dörzsölési  ráhagyással  kell elkészíteni,  és  utána  megfelelő méretű dörzsárral  fel kell  dörzsölni.

A dörzsölés furatbővítő megmunkálás. Főleg abban különbözik a fúrástól, hogy igen vékony fémréteget választ le. Dörzsöléshez,  akárcsak  a  fúráshoz, egyidejűleg két mozgásra van szükség; forgó mozgásra és a forgástengely irányában egyenes vonalú haladó mozgásra.

A dörzsölést kézzel vagy géppel végezzük, ennek megfelelően megkülönböztetünk kézi és gépi dörzsárat. A kézi dörzsárak a többélű forgácsolószerszámok csoportjába tartoznak.

A dörzsár részei

A dörzsár részei a fogazott, forgácsoló élű dolgozó rész, a hengeres szárrész és a forgatóvas elhelyezésére szolgáló négyszögletes rész. A dolgozó rész hengeres vagy kúpos. Ennek alapján nevezzük a dörzsárat hengeres vagy kúpos dörzsárnak.

Kúpos dörzsár

A dolgozó rész a dörzsár fogazott vagy késekkel ellátott része. A dolgozó részen további négy részt különböztetünk meg: a bevezetőkúpot, a forgácsoló- vagy vágókúpot, a simító vagy vezető részt és a hátsó kúpot.

A dörzsár élkiképzése

A bevezetőkúp a forgácsolókúp előtt levő rövid letörés, amelynek alkotója a dörzsár tengelyével rendszerint 45°-os szöget zár be. A bevezetőkúp a szerszámnak a furatba való ütközésmentes behatolását biztosítja, s ezzel óvja a dörzsárat a rongálódástól.

A forgácsolókúp a bevezetőkúp mögötti kúpos rész. Dörzsöléskor ez végzi a tulajdonképpeni forgácsoló munkát.
A simító rész vezeti a dörzsárat a furatba, és a furat felületének befejező simítását végzi.
A hátsó kúp a dolgozó rész utolsó szakasza, a simító részhez csatlakozik a simító rész mögött található, és azért készül a szár fele szűkülve, hogy munka közben kisebb legyen a súrlódás.

A dörzsár lehet jobbra és balra vágó. Jobbra vágó, ha vágási iránya a szerszám szára felől nézve az óramutató járásával megegyező, balra vágó, ha vágási iránya a szerszám szára felől nézve az óramutató járásával ellenkező. A dörzsárak nagyobb fogszámúak, mint az egyéb furatmegmunkáló szerszámok. A nagyobb fogszámot a furat megkívánt felületi simasága és mértani alakjának pontossága teszi szükségessé.

A dörzsár fogosztása egyenlőtlen, mert ezáltal a terhelési ingadozásból származó egyenlőtlen erőhatások jobban eloszlanak, s így annak felületrontó hatása kisebb mértékben jelentkezik. A dörzsár fogainak száma a legtöbb esetben páros, mert a dörzsár átmérője így könnyen mérhető.

Hasított állítható dörzsár

A hengeres dörzsárak mérete nagyobb részben állandó. Az állítható dörzsárakat 0,6... 1,2 mm-es állítási határok között a kívánt méretre be lehet állítani. A szűkebb határok között állítható hengeres dörzsár fogazott része fel van hasítva és a végén levő feszítőcsavar állításával szabályozható. A beállítás pontosságát próbadörzsöléssel ellenőrizzük.
Tágabb határok között állítható a betétkéses hengeres dörzsár. A dörzsártest lejtős hornyaiban elhelyezett betétkéseket a dörzsártest két végére szerelt szabályozóanyákkal lehet pontos méretre állítani.

Betétkéses állítható dörzsár

A csavarthornyú dörzsárnak csak akkor van szerepe, ha a furat felületének folytonosságát hornyok (pl. ékhorony) szakítják meg. Ilyen furatban a tengelyirányú élek a megszakítás élébe ütköznek, a dörzsár emiatt ugrál és sokszögletű felületet készít.

Csavarthornyú dörzsár

A gépi dörzsár élei rövidebbek, szára hosszabb, mint a kézi dörzsáré, fúrógéppel forgatható. Befogását ugyanúgy kell végezni, mint a kúpos szárú fúrókét.

Gépi dörzsár

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Mai posztunkban partnerünk, a Knauf Insulation lát el bennünket információkkal arra az esetre, ha véletlenül légcsatornát, vagy csővezetéket szigetelnénk.