Hasznos kiadványt mutatunk be mikor, egy teljes fejezetet idézünk Jakub Vrána Vízszerelés című könyvéből. A teljes könyv részletezi a csatornázás és a vízvezeték-rendszer tervezésének alapvető lépéseit, tájékoztat a leggyakrabban használt csövekről, vezetékekről és egyéb szerelvényekről. Tárgyalja a vízvezeték csatlakoztatását a közüzemi vízhálózathoz, de megoldást mutat a saját vízforrásból való víznyerésre is. Ha tetszett, a könyvet megrendelheti a kiadónál.

Vízvezeték-szerelvények
A szerelvények a vízvezetékben áramló víz áramlását szabályozzák (az áramlás elzárása, kifolyócsapok, a víz nyomásának szabályozása stb.). A szaniter berendezések szereléséhez kisméretű és higiéniai szempontból megfelelő szerelvényeket használunk. A DN 65 névleges átmérőnél vastagabb csövek esetében ipari szerelvényeket alkalmazunk. Az ivóvíz vezetésére használt szerelvényeknek rendelkezniük kell az előírt vizsgákkal.

Működési elvük szerint a következőképpen oszthatjuk fel a szerelvényeket: elzárószelepek, tolózárak, csappantyúk vagy billenőszelepek.

A felhasználásuk szerint a következő felosztás érvényes: áteresztőcsapok, folyócsapok, biztonsági szelepek, szabályozószelepek, visszacsapó szelepek, levegőztető és légtelenítő szelepek, kifolyócsapok.

A felületi megmunkálás szerint oszthatjuk: ipari szerelvényekre (felületi megmunkálás nélkül - durva kivitelű), szaniter szerelvényekre (finoman megmunkált, krómozott vagy egyéb módon kikészített felülettel). Az ipari szerelvényeket ott alkalmazzák, ahol nem lényeges a külalak (áteresztőcsapok, kieresztőcsapok stb.). A szaniter szerelvényeket elsősorban a berendezési tárgyak kiömlőszerelvényeiként alkalmazzák.

Áteresztő- és kieresztőszerelvények
A belső vízvezetékeknél ma használt legtöbb kézi elzárócsap vagy forgócsap vagy szelep elven működik. A nagy átmérőjű vezetékek esetében találkozhatunk billenőszelepes vagy tolózáras megoldású elzárócsapokkal is. A szelepes elzárócsap szeleptányérja a szelepülékre ülve zár. A szelepet a tömszelencében mozgó menetes orsó kézi forgatásával nyitjuk és zárjuk. A szeleptányéros elzáró előnye a fokozatos, viszonylag lassú zárás és nyitás. Hátránya, hogy igényesebb a karbantartása (a tömítés cseréje, a megkopott szelepágy átmarása).

Napjainkban a hideg és a meleg vizes vezetékek esetében is egyre gyakrabban használnak golyós forgócsapot, amelyben a víz útját egy átmenő nyílással ellátott golyó zárja. A tömítés a csaptestben van.

A golyót kis karral mozgatva zárjuk és nyitjuk a csapot. A korábban, például gázvezetékeknél használt kúpos forgócsapok vízvezetékeknél nem alkalmazhatóak. A golyós forgócsapok előnye, hogy nem igényelnek karbantartást. Hátrányuk, hogy mivel a mozgatókar 90°-os elfordításával zárnak és nyitnak, ez a víz összenyomhatatlansága miatt a csővezetékben a nyomás hirtelen megnövekedését okozza. Ha a tél közeledtével a kültéri vezetékből leengedjük a vizet, a golyós forgócsapot nyitva kell hagyni, mivel az elzárt csapban víz maradhat, ami fagy esetén szétfeszítheti a csapot. A billenő szelepes csapok ugyancsak hirtelen nyomásnövekedést okozhatnak.

A belső vízvezetékeknél alkalmazott áteresztőszerelvényeket leggyakrabban sárgarézből vagy műanyagból gyártják. A sárgaréz szerelvényeket menetes kötéssel csatlakoztatják a csövekhez, a műanyag szerelvényeket ráhegesztik - esetleg ragasztják - a műanyag csövekre.

Tolózárakat a belső vízvezetékeknél csak a DN 65-ös névleges átmérőjűnél nagyobb csöveken alkalmaznak. Öntöttvasból készülnek, csőkötő peremmel ellátva, a gumírozott záróék az elzárótestben kap helyet. Az éket kézi kerékkel lehet mozgatni. A kézi működtetés mellett vannak olyan tolózárak (pl. a bekötővezetéken) is, amelyeket motoros nyitószerkezettel nyitnak és zárnak. Napjainkban a leggyakrabban használt folyócsapok a golyós forgócsapok, amelyeken tömlő csatlakoztatására alkalmas csatlakozócsonk van. Korábban alkalmaztak kúpos forgócsapokat is, amelyek azonban idővel szivárogtak. Kifolyócsapként használhatunk szelepes csapot is. Folytatjuk...

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Hasznos kiadványt mutatunk be mikor, egy teljes fejezetet idézünk Jakub Vrána Vízszerelés című könyvéből.  A teljes könyv részletezi a csatornázás és a vízvezeték-rendszer tervezésének alapvető lépéseit, tájékoztat a leggyakrabban használt csövekről, vezetékekről és egyéb szerelvényekről. Tárgyalja a vízvezeték csatlakoztatását a közüzemi vízhálózathoz, de megoldást mutat a saját vízforrásból való víznyerésre is. Ha tetszett, a könyvet megrendelheti a kiadónál.

Műanyagból készült vízvezetékcsövek
A vízvezetékeknél használt műanyag csöveket és idomokat polivinilkloridból (PVC), polietilénből (PE), polipropilénből (PP) és polibuténból (PB) gyártják. Előnyük a korrózióállóság és a lerakódás elleni védelem, a könnyű szerelés és a kis tömeg. Hátrányuk, hogy nem tűzállóak, és szemben a többi alapanyagból készült csövekkel és idomokkal, nagy a hőtágulásuk. A PVC-ből készült csöveket nehéz újrahasznosítani.

PVC-csövek és idomok
A túlnyomásos vízvezeték-rendszerekhez használt PVC-csöveket feloszthatjuk belső vezetékekhez alkalmas csövekre, és az épületeken kívül, a talajba fektetésre alkalmas csövekre. A PVC-csövek alkalmazására hideg víz szállítására már a 20. század 60-as éveiben történtek kísérletek. A belső vízvezetékekhez alkalmas csöveket tokokkal ellátott idomokkal, ragasztással csatlakoztatják. A talajba fektetett csöveket, a csatornavezetékekhez hasonlóan, tokos csőkötéssel és tömítőgyűrűvel csatlakoztatják.

A ragasztásos csatlakozásnál a cső végét és a tok belsejét mechanikusan megtisztítjuk, majd speciális tisztítófolyadékba mártott ronggyal töröljük tisztára. Ezután a cső végét és a tok belsejét egyaránt megkenjük a gyártó által előírt ragasztóval, majd egymásba nyomjuk őket. Meleg víz belső vezetékeihez klórozott PVC-t használunk (PVC-C). A csöveket tokos csőkötésekkel ellátott csatlakozóidomokkal, ragasztással csatlakoztatjuk.

PE-csövek és idomok
A polietiléneket az anyaguk alapján kissűrűségű (PE-LD), nagysűrűségű (PE-HD) és térhálósított (PE-X) polietilénekre oszthatjuk. A kissűrűségű polietilénből (PE-LD) - amelyet régebben nagynyomású polietilénnek is hívtak - készült csöveket elsősorban a kisebb átmérőjű, hideg vizes bekötővezetékeknél, és földben vezetett belső vízvezetékeknél alkalmazzuk. A PE-LD helyett ma már gyakrabban használnak PE-HD-ből készült csöveket. A vezetéket polifúziós hegesztéssel, csatlakozóidomokkal csatlakoztatják, de gyakran alkalmaznak mechanikus csatlakozókat is.

Nagysűrűségű polietilénből (PE-HD) - amelyet lineáris polietilénnek is neveznek - készült csöveket a földben vezetett hideg vizes vízvezetékhálózatokhoz és bekötésekhez használnak. A csövek összekapcsolásához leggyakrabban tompahegesztést, beépített elektromos fűtésű csatlakozókat, és a vízvezeték bekötőcsövekhez mechanikus csatlakozókat használnak. A térhálós polietilénből (PE-X vagy VPE) készült csöveket hideg vizes és meleg vizes vízvezetékekhez is alkalmazhatjuk. A csöveket mechanikus csatlakozókkal kapcsoljuk össze.

PP-csövek és idomok
A polipropiléneket homopolimerekre (PP-H), blok-kopolimerekre (PP-C) és random kopolimerekre (PP-R) osztjuk. A homopolimer polipropilénből készült csöveket (PP-H vagy 1-es típusú PP) hideg vizes vízvezetékekhez hasznáják, és leggyakrabban polifúziós hegesztéssel kapcsolják őket össze. Ma már egyre több, jobb minőségű anyagból készült cső kapható, ezért már ritkábban használják. Várható, hogy a jövőben teljesen felhagynak az ilyen anyagból készült csövek és idomok gyártásával.

A random kopolimer polipropilénből (PP-R vagy 3-as típusú PP) készült csöveket az épületen belüli vízvezetékeknél hideg és meleg víz vezetésére egyaránt használjuk. Leggyakrabban polifúziós hegesztéssel kapcsolhatók össze. A polifúziós hegesztést speciális hegesztőtükörrel végezzük, amely megömleszti a cső megtisztított, zsírtalanított végét és a csatlakozóidom belső felületét. A megolvasztott csövet becsúsztatjuk az idom tokos végződésébe.

A csövet nem csúsztathatjuk ütközésig, legalább 1 mm-es hézagot kell hagyni, hogy a hegesztéskor kitüremkedő anyag ne csökkentse az idom belső keresztmetszetét. Fémcsövet menetes kötéssel csatlakoztathatunk olyan csatlakozóidom felhegesztésével, amelyben sárgaréz anyagú menetes betét van. A műanyag hegesztését csak érvényes hegesztőigazolvánnyal rendelkező személy végezheti el.

PB-csövek
A polibuténből készült csöveket egyaránt használhatjuk hideg és meleg víz vezetésére. A belső vízvezetékeknél a csöveket leggyakrabban mechanikus csatlakozókkal kapcsolják össze. A polibutén csöveket főleg az ágvezetékekhez alkalmazzák, amikor az elosztótól minden csaptelephez külön cső vezet, amelyet hajlékony védőcsőben vezetnek.

Többrétegű vízvezetékcsövek
Egy anyagból készült csövek mellett ma már kaphatók kombinált, több anyagból készült csövek is, amelyeket a belső vízvezeték-hálózatoknál használhatunk. A többrétegű csövek közé tartoznak azok a nyomócsövek, amelyek belső anyaga (az alapcső) PP vagy PE cső, amelyet alumíniumfólia-réteg és külső PP vagy PE védőburok borít. Az egyes rétegeket speciális ragasztó fogja össze.

Ez a konstrukció csökkenti, vagy kiküszöböli a műanyag csövek egyes hátrányait. Elsősorban csökkenti a műanyag csövek nagy hőtágulását, amely így közelít az alumínium hőtágulásának mértékéhez, és növeli a szilárdságukat, így önhordóbbakká válnak. Ezeket a csöveket használhatjuk hideg és meleg vizes hálózatokhoz is. A csatlakoztatásukat mechanikus csatlakozókkal végezzük. Egyes típusokat csatlakoztathatunk úgy is, hogy a belső csőig lehántjuk a rétegeket, és azt polifúziós hegesztéssel, csatlakozóidomokkal kapcsoljuk össze. A többrétegű csövek másik típusa a talajban való fektetésre alkalmas polietilén cső, amelyet polietilén habból extrudált védőréteg borít, ez védi a csövet a mechanikus igénybevétellel szemben.

A belső vízvezeték csöveinek szigetelése
A meleg víz vezetésére szolgáló belső vízvezeték csöveit hőszigetelni kell. A szabadon vezetett hideg vizes csöveket ugyancsak szigetelni kell. A fémcsöveket, amelyek felszínén lecsapódhat a levegőben lévő nedvesség, párazáró hőszigeteléssel kell borítani. A vakolat alatt vezetett csöveknél a rugalmas hőszigetelő anyag megengedi a csövek hőtágulását is. A meleg vizes csövek esetében előírt hőszigetelés vastagságát a 12. táblázat tartalmazza. Ezek a méretek azonban viszonylag nagyok, így nehezítik a csövek elhelyezését például a szerelőaknákban.

A hőszigeteléshez ma már leggyakrabban polietilénből, poliuretánból vagy szintetikus kaucsukból készült szigetelőcsöveket használunk, amelyeket szereléskor ráhúzunk a csőre. Ha be akarjuk tartani a rendeletben előírt szigetelésvastagságot, gyakran két rétegű szigetelést kell alkalmazni. Nem csak a csöveket, hanem a csatlakozó idomokat is szigetelni kell. Szigetelőanyagként használhatunk még üveggyapotot vagy ásványgyapotot is.

a) szigetelőcső hosszanti ragasztása, b) a könyökök szigetelése;

c) T elágazás szigetelésének kialakítása

 Folytatjuk...

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Hasznos kiadványt mutatunk be mikor, egy teljes fejezetet idézünk Jakub Vrána Vízszerelés című könyvéből. A teljes könyv részletezi a csatornázás és a vízvezeték-rendszer tervezésének alapvető lépéseit, tájékoztat a leggyakrabban használt csövekről, vezetékekről és egyéb szerelvényekről. Tárgyalja a vízvezeték csatlakoztatását a közüzemi vízhálózathoz, de megoldást mutat a saját vízforrásból való víznyerésre is. Ha tetszett, a könyvet megrendelheti a kiadónál.

A házak vízellátását belső (házi) vízvezeték-rendszer biztosítja, amelyet bekötővezetéken át csatlakoztatnak a vízvezeték-hálózatba vagy az önműködő vízműn (automatikus túlnyomásos szivattyúállomás) keresztül a saját víznyerőre, általában kútra.

A belső vízvezetékhez használt csövek
Napjainkban rengeteg alapanyag kapható a házi, belső vízvezeték-rendszer elkészítéséhez. Ez a fejezet a leggyakrabban használt alapanyagokkal ismerteti meg az olvasót.

A vízvezetékhez használt csövek szabványosítása
A vízvezetékhez használt csövek jellemzésére használt alapvető méretek a névleges átmérő, a belső átmérő és a névleges nyomás. A névleges átmérő a vezeték méretét szolgáló megjelölés, amely a DN rövidítésből és egy mértékegység nélküli számból áll, és a milliméterekben megadott külső vagy belső átmérőhöz kapcsolható. A DN rövidítés után álló szám azonban nem mérhető érték. Névleges átmérővel a menettel ellátott acélcsöveket és más fém csöveket jelölik (például DN 15).

A műanyagból és a rézből készült csöveket a D külső átmérővel és a t falvastagsággal jelölik, a jelölés módja Dxt (pl. ∅ 20 × 3,4). A csövek és vezetékek csatlakoztatásánál ismerni kell a névleges és a belső átmérő egymáshoz való viszonyát. Pl. az ∅ 25 × 4,2-es méretű műanyag csövet megfelelő csatlakozóval össze lehet illeszteni a DN 20-as fémcsővel. A névleges DN átmérők és a külső ∅ átmérők, és egymáshoz való viszonyuk áttekintése megtalálható

 A névleges nyomás megjelölése a PN rövidítésből és egy mértékegység nélküli számból áll, amely a csővezeték alkatrészeinek mechanikus és méretjellegű tulajdonságainak kombinációja (például PN 10). A PN rövidítés után álló szám azonban nem mérhető érték. A PN rövidítés és a mögötte álló szám függvénye a csővezeték alkatrészének legnagyobb megengedett üzemi túlnyomása. A nyomás és a PN érték viszonyában jelentős szerepet játszik a vezeték anyaga és a hőmérséklet. A vízvezetékcsöveknek általában 1 MPa nagyságú üzemi túlnyomást kell kibírniuk. A belső vízvezetékekhez csak az előírt vizsgával rendelkező vízvezetékrendszereket lehet alkalmazni.

Fémből készült vízvezetékcsövek
A belső (házi) vízvezeték-hálózathoz használt csövek készülhetnek acélból, öntöttvasból, rézből, ólomból vagy sárgarézből.

Acélcsövek
A belső vízvezeték-hálózathoz már évek óta horganyzott acélcsöveket használnak. Csak az épületekben lehet használni ezeket a csöveket, talajba nem fektethetők. A cink azonban – főleg a meleg vizes csövek esetében – csak rövid ideig véd a rozsdásodás ellen, egy idő után fellép a pontkorrózió, majd az eltömődés (üledékkel és rozsdával), végül a cső kilyukad. 
A horganyzott csöveket menetes idomokkal csatlakoztatjuk, amelyek anyaga temperált öntöttvas. A csatlakozáshoz a csőre menetet kell vágni, e művelethez kézi vagy gépi hajtású menetvágó fejet, vagy motoros menetvágót használunk. Az elkészítés után a menetet vasfűrészlappal érdesítik, majd kenderkócot tekernek rá, amelyet drótkefével átsimítanak. A kócot megfelelő kenőanyaggal síkosítják (pl. élelmiszeripari zsír), és a cső végére rácsavarják a csatlakozóidomot. A kenőanyaggal impregnált kóc biztosítja a menetes csatlakozás víztömörségét. A kenderkóc mellett ma már más tömítőanyagokat is használnak, pl. teflonszalagot. A tömítőanyagok használatakor mindig figyelembe kell venni a gyártó előírásait.

Az utóbbi években már hazánkban is kaphatók korrózióálló (közismerten „korrózióálló”) acélból készült csőrendszerek belső vízvezeték-hálózat készítéséhez. Ezeket a csöveket mechanikus csatlakozókkal (idomokkal), sajtolt kötéssel kapcsolják össze, amelyhez speciális célszerszámot használnak. A csatlakozást ún. O-gyűrű tömíti. Az acélcsövek előnye a műanyag csövekkel szemben a kis hőtágulás, a tűzállóság, a nagy szilárdság és a jó mechanikai ellenállás. Hátrányuk (a korrózióálló acélcsöveket kivéve) a kisebb ellenállás a korrózióval szemben.

Nem vas fémekből készült csövek és idomok
A nem vas fémek közül napjainkban leggyakrabban vörösrézből készítenek csöveket, idomokat a belső vízvezetékekhez. A rézből készült csövek alkalmasak hideg és meleg víz szállítására is. Kaphatók burkolt rézcsövek is, amelyek a talajban vezethetők. A rézcsövek csatlakoztatására idomokat használnak, amelyekkel forrasztásos vagy mechanikus kötéseket lehet létrehozni. A forrasztásos kötésekhez tokos csőkötésben végződő idomokat használnak, amelyeket ún. kapilláris forrasztással rögzítenek a csövekhez (47. ábra). Tisztítás és kalibrálás után a cső végét ún. folyatóval kenik be, az idomot rácsúsztatják a csőre, a forrasztópákával felhevítik, a forrasztódrótot hozzáérintik, amely elolvad és beszivárog a tok és a cső közötti résbe.

Mechanikus kötéssel leggyakrabban sajtolásra alkalmas idomokat alkalmaznak a korrózióálló acélcsöveknél használt módszer szerint. Különböző anyagból készült fémcsövek esetén vigyázni kell arra, hogy a víz az acélcsőből áramoljon a rézcső irányába. Ellenkező irányú áramlás gyorsítja az acélcső korrózióját. Ezt az alapelvet figyelembe kell venni az acéltartályos, tároló rendszerű vízmelegítők bekötésénél is. Az acélból készült vízmelegítőbe nem áramolhat víz a rézcsövekből készült visszatérő vezetékből sem. A rézcsövek előnye a műanyag csövekkel szemben a kis hőtágulás, a szilárdság és a jó mechanikai terhelhetőség. Hátrányuk az, hogy ivóvíz vezetésére csak bizonyos korlátozó feltételek betartásával használhatóak. A rézcsövek nem alkalmasak ivóvíz vezetésére olyan vezetékrendszerben, amelyeket nem használnak folyamatosan, amelyekben a víz hosszabb ideig áll. Az állott víz réziontartalma már olyan nagy lehet, ami egészségkárosító. Gondot okozhatnak azok a kutak is, amelyek nem adnak állandó vízminőséget.

A csövek gyártásához használt nem vas fémek közé tartozik még az ólom is. A II. világháború előtt az ólmot gyakran használták csövek készítésére. Az ivóvíz vezetésére használt ólomcsöveket ónbéléssel kell ellátni. Az ólomcsöveket forrasztással csatlakoztatják.

Az Európai Unióban az ólomcsöveket 15 éven belül ki kell cserélni, és új vízvezetékekhez már nem alkalmazhatóak. Egyes kiömlő-szerelvények, tartályos öblítők és berendezések csatlakoztatására használnak sárgarézből készült, hajlított csöveket is, amelyeket általában menettel csatlakoztatnak. Folytatjuk...

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Tavasszal készítettem egy mesterséges odú prototípust, mert rengeteg madár megfordul a kertünkben. Meg sem próbálkoztam Thoreau  dizájn-madárházának igényességével kimunkálni a faházat, mert (ide eredetileg egy jól hangzó magyarázat került, de inkább legyünk őszinték) béna vagyok ilyen finom munkához.

Összeróttam tehát azzal az ígérettel, hogy majd tökéletesítem, mikor érdeklődést látok iránta a kis szárnyasok részéről. Nem láttam nyáron madármozgást a környékén, mikor azonban tüzetesen szemügyre vettem a napokban, egy igazán kényelmes kis fészket találtam benne. A lakásfoglalók rejtetten költöztek be.

Ez új lökést adott madárbarát terveimnek. A Nagy készletkisöprés alkalmával többek között a Madárbarátok könyve kötetet is beszereztem. Igazán hasznos könyv. Megtudtam, hogy a régi fészket ki kell takarítani belőle ősszel, mert nem szívesen költöznek be régi, összelapult és szennyeződött apartmanba a következő fészkelés alkalmával. A szállodában is kapunk új, lehetőleg féregmentes ágyneműt.

A kockaformára épített régi fészek

Télen szívesen meghúzódnak egy szélvédett helyen - a madárnak is aludnia kell valahol - így még nem késő menedéket készíteni. A könyv útmutatásait követve egy "B" típusú, széncinegére méretezett faházat terveztem. Aztán inkább még kettőt, mert az enyhe tavalyi tél miatt elszaporodtak a bőséges étkezést biztosító a rovarok, nyomukban pedig a cinegék is.

Mi? Igen, ti!

Az Interneten sokfelé és a madárbarátos könyvben részletes mérettáblázatokat és tanácsokat kapunk odúépítéshez. Lényeg, hogy vastag faanyagból, némi felületkezeléssel, időjárásálló kivitelben készítsük el. A kör alakú nyílás mérete meghatározza, milyen madarakat látunk szívesen. Ezek 32 mm átmérőjűek, elvileg széncinegére méretezve, de gondoltam a harkályokra is egy nagyobb házzal.

A házakat egymáshoz csavaroztam, hogy csak egyszer kelljen létrára mászni (minimum két méter magasra, macskák által elérhetetlen helyre tegyük).

Lakótelep, Szomszédok, Vágási Feri épp beszáll az Internetbe, Julcsi pedig csak nézi...

A felerősítéshez a Hilti-szalag optimális megoldás. Fiatal fára erősítve hagyhatunk kis lógást, hogy a törzs átmérőjének növekedését ne akadályozza. Másrészt tartósabbnak tűnik, mint a drótozás és nem is rozsdásodik.

Az igazán egyszerűen, olcsón elkészíthető mesterséges odúk és madáretetők odavonzzák a színes kis állatok sok faját. Jó szórakozás megfigyelni őket - meglepően szelídekké válhatnak idővel - de a kártevők elszaporodását is gátolják valamelyest. Megérdemlik a koszt-kvártélyt a fagyos hónapokra.

És még egyszer a végeredmény

Nem adtam építési útmutatót, hiszen tömegével találni témába vágó weboldalakat, illetve még egyszer a Madárbarátok könyvét, melyből könnyen kimazsolázhatják az odaillő terveket. Sok sikert az építkezéshez!

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Aki szívesebben dolgozik fával, mint habarccsal, a nyers falat tartólécezésre szerelt gipszkarton lapokkal is burkolhatja. A 3 × 5 cm-es gyalulatlan tetőlécekből álló tartóvázat kb. 42 cm-es középvonal-távolsággal, dűbelekkel vízszintesen a falra rögzítjük. Függőleges lécezést is kialakíthatunk 30 cm-es középvonal-távolsággal. Mindkét esetben a léc vastagsága elegendő teret ad ahhoz, hogy a burkolat mögé vezetékeket rejtsünk el. Kondenzvíz keletkezésének megakadályozására a hidegvíz vezetékeket mindig párazáró szigeteléssel kell ellátni.

Anyagszükséglet: 4 × 6 és 6 × 6 cm-es lécek, csavarok és dűbelek, krepp ragasztószalag, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, csatlakozótömítő (adott esetben kőzetgyapot lapok, párazáró fólia és szigetelőhéjak hidegvíz-vezetékeknek), önmetsző gyorsépítő csavarok, glettelő- és hézagológipsz, hézagerősítő szalagok, mélyalapozó.

 A tartólécezés szerelésekor a 80 mm-es műanyag beütődűbelek különösen praktikusak és időtakarékosak. Ezeket legfeljebb 100 cm-es közökben helyezzük el. Mielőtt a burkolatot a tartóvázra erősítenénk, beállítóléccel és vízmértékkel egy síkba kell hoznunk. A túl mély helyeket, vagyis az egyenetlenségeket távtartó alátétekkel kell kiegyenlítenünk. Ehhez a műanyag beütődűbel csavarját egy kereszthornyos csavarhúzóval meglazítjuk, majd kis faékeket helyezünk a fal és a lécezés közé úgy, hogy a lécezés pontosan egy síkba essen. Ezután a műanyag beütődűbel csavarját egy kalapácsütéssel ismét szintig beütjük. Ha aljzatunk nagyon egyenetlen, az előbb említett beütődűbelek jól használhatók, mivel a rögzítést és síkba igazítást egy menetben végezhetjük.

 A hőszigetelés elhelyezése után a párazáró fóliát kell felhelyezni. A fóliatoldásokat kétoldalt öntapadó ragasztószalaggal kell folytonosítani. Az előtétfal szélein a párazáró fóliát a födémhez, ill. a falhoz szintén öntapadó szalaggal kell csatlakoztatni.

A gipszkartonlap burkolatot a helyiség magasságának megfelelően, levegőrés nélkül kell leszabni, és vízszintes lécezés esetében a lécek futására merőlegesen kell felcsavarozni. Ennek során az önmetsző gyorsépítőcsavarokat 25 cm-es közökben csavarjuk be.  A lécezésre függőleges burkolatot is függőlegesen csavarozzuk fel. Ilyenkor a lapok illeszkedése mindig egy-egy lécen fekszik, és a lapokat szegélyük közelében csavarozzuk fel. Ha a lécek közötti távolság 30 cm (az egyemberes lap fél szélessége), akkor egy további léc a lap közepe alatt fekszik, itt a lapot önmetsző gyorsépítőcsavarokkal 25 cm-es közökben erősítjük fel.

Hő- és hangszigetelt felület kialakítása
Ha a gipszkartonlapos (szárazvakolat) szerelésével a fal szigetelésén is javítani akarunk, gipszkarton kötőlapokat (szendvicslapok) alkalmazunk, amelyek hátoldalára szigetelőréteget kasíroztak. Ha a szendvicslapokat tartólécezésre szereljük, a hő- és hangszigetelést oly módon javíthatjuk, hogy a nyers fal és a tartólécezés közét hézagmentesen üveg- vagy kőzetgyapot hőszigetelő anyaggal töltjük ki. Ilyenkor ennek megfelelően hosszabb dűbeleket kell választanunk. Ha a hő- és hangszigetelő anyag 40 mm vastag, 120 mm hosszú dűbeleket kell alkalmaznunk. Megjegyezzük, hogy külső falak hőszigetelő burkolatának készítésekor a kondenzvíz-képződés megakadályozására párazáró réteget kell beépíteni.

Így biztonságos: Ha kétségeink támadnának a normál hosszúságú dűbelek stabil rögzítő-képességével szemben, dolgozzunk még mélyebbre bemenő, hosszabb dűbelekkel. Figyelembe kell azonban venni a fogadószerkezet vastagságát!

Régi vakolatok felújítása
Ugyanúgy dolgozunk, mint ahogy a nyers falak burkolásánál láttuk. Ha ragasztóanyaggal dolgozunk, arra kell ügyelni, hogy a régi vakolat száraz, szilárd, pormentes és teherbíró legyen. Az esetleges tapétákat és régi festékbevonatokat természetesen el kell távolítani. Ha a vakolat felszínét tapadóalapozóval vagy oldószertartalmú mélyalapozóval alapozzuk, nemcsak szilárdítjuk azt, hanem a vakolat szívóképességét is javítjuk. A régi falak tartóvázas burkolása lényegében azonos az új épületek falain alkalmazható eljárással. Azt is megtehetjük, hogy a gipszkarton lapokat a már leírt módon gipszkartoncsíkokra szereljük (a gipszkartonlap csíkokra vágásával).

Helytakarékos szerelés sima, sík aljzaton
Akár 3 × 5 cm-es tetőlécekből készített normál tartóvázra szerelünk, akár ragasztóanyagot használunk, a térből néhány centiméter elvész. A hasznos terület csökkenése különösen kis helyiségekben hátrányos. Még az is előfordulhat, hogy az eddigi bútorzatot már nem tudjuk elhelyezni, mivel a szoba hossza és szélessége csökkent. Akinek bármely oknál fogva számolnia kell a centiméterekkel, különleges, helytakarékos szerelési módokkal érhet csak célt.

A következőkben leírt szerkezetek kiválóan alkalmasak régi házak korszerűsítésére, de különösen jól alkalmazhatók panellakásokban. A panellakások falain többnyire semmiféle vakolat nincsen, aminek következtében a helyiségek nedvességszabályozása kedvezőtlen. Folytatjuk

A gipszkarton korunk kedvelt szárazépítészeti megoldása. Szakszerű felhasználásához ajánljuk Erich H. Heimann: „Gipszkarton lapok felhasználása” című szakkönyvét. Néhány fejezetet - a szerző engedélyével - kedvcsinálóként adunk közre belőle, ezt olvashatták a fentiekben. A teljes könyvet megvásárolhatja a kiadó webáruházában.

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Mint arról a blogon már beszámoltunk, szigetelték és átadták azt a családi házat is, amely a Knauf Insulation - régiónkban mindenképp elsőként - valós körülmények között végzett energiahatékonysági összehasonlító vizsgálatában ezidáig a szigeteletlen ház volt. Ebben a programban egy szigetelt és egy szigeteletlen ház példáján keresztül az derült ki, hogy egy szezon alatt hőszigeteléssel 46% fűtési célú gázt, mintegy 114 ezer forintot lehet megspórolni.

Idén télen azonban a másodikként leszigetelt családi ház lakói sem félnek már attól, hogy gondot fog okozni számukra a ház fűtése. Magyarországon viszont egyes számítások szerint 800 ezer ember él energiaszegénységben, azaz energiaszámláik kifizetése után a hivatalos szegénységi küszöb alá esnek. Az ország energiafogyasztásának kb. 40%-át a háztartások adják, míg az EU most elfogadott új, 2030-ig szóló energiahatékonysági keretirányelve 27%-os energiafelhasználás-csökkenést irányoz elő a tagországok számára. Mivel a lakóépületek kb. 73%-a családi ház, a Knauf Insulation szakértői szerint egy kifejezetten rájuk szabott, komplex energiahatékonysági program nem csupán az energiamegtakarítási célok elérésében lenne komoly segítség, de az energiaszegénységben leginkább érintett háztartások számára is.

Minden 4. ember energiaszegény?

Az Energiaklub és a KSH idei tanulmánya szerint – számítási technikától függően –  a háztartások kb. 10-21%-a, vagyis mintegy 400-800 ezer háztartás tekinthető energiaszegénynek. Ugyanakkor ennél több, a lakosság 39% állítja, hogy nagyon megterhelő számukra a lakás fenntartása. A tanulmány adatai azt mutatják, hogy az energiaszegény háztartások 75-80%-a családi házban él.

A Knauf Insulation adatai szerint hazánkban 10-ből mindössze 1 épület tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek. A Nálam Szigetelnek Program eredményei is mutatják, hogy legnagyobb energia-megtakarítási potenciált otthonaink korszerűsítése, egy komplex, a panelprogramhoz hasonló energiahatékonysági program megvalósítása jelentené, amely a lakóépületek 73%-át kitevő családi házakra is alkalmazható lenne.

„A világon ezidáig egyedülálló, valós körülmények között végzett összehasonlítás bebizonyította, sőt felülmúlta eddigi számításainkat arra vonatkozóan, hogy a hőszigetelés által mennyi fűtési energiát és rezsiköltséget lehet megtakarítani, ezáltal az energiaszegénységet csökkentve. A méréseket megelőzően leszigetelt házban élő család a tavalyi tél során 46%-kal kevesebb gázt használt el fűtésre, ezzel 113.888 Ft-ot spórolt egy fűtési szezon alatt” - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója, hozzátéve: „Ha a felhasznált hőszigetelő anyagok árát összehasonlítjuk a gázfogyasztás csökkenésből adódó megtakarítással, megállapíthatjuk, hogy a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül. Az ásványgyapot szigetelés élettartama 50 év. Tehát a fennmaradó kb. 38 évben már közvetlenül a pénztárcánknak dolgozik a jól kivitelezett hőszigetelés”.

Az EU most elfogadott új, 2030-ig szóló energiahatékonysági keretirányelvének célkitűzései között az is szerepel, hogy a közösség egésze 27%-kal csökkentse a primerenergia felhasználását.Magyarország éves energiaszükségletének 40%-át a lakossági szektor használja fel.  Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó, 2014 júniusában megjelent ajánlása szerint a magyar háztartások ilyen mértékű energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik, annak javítására különösen a lakóépületek tekintetében lenne lehetőség, ezért javasolja, hogy Magyarország tegyen intézkedéseket az energiahatékonyság javítása érdekében. 

Az eredmények a jó anyag mellett a szakszerű kivitelezésnek is köszönhetők

A Knauf Insulation összehasonlító vizsgálatában a szakemberek a házak homlokzatára 20 cm vastag FKDS vakolható kőzetgyapot hőszigetelő rendszert helyeztek fel, a tetőtérre pedig 25 cm Classic 0,039 típusú Ecose üveggyapotot. Ezek révén ez az ingatlanok „F-G”-ből, „A” besorolásúvá váltak.

A cég képviselői hangsúlyozták, a mielőbbi megtérülés érdekében a megfelelő hőszigetelő rendszer megválasztása mellett rendkívül fontos, hogy azt szakember, megfelelő minőségben tegye fel a házra. A szakszerű kivitelezés ösztönzése érdekében pedig most havonta nagy értékű nyereménnyel díjazza a szigetelésgyártó a legjobban kivitelezett hőszigeteléseket. A pályázatról részletek az ismert oldalon, a www.nalamszigetelnek.hu-n olvashatók.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Van úgy, hogy egy-egy szakmai sajtóeseményen az ember – ha nyitott szemmel figyel – más, nem kifejezetten az adott témával kapcsolatos dolgokat is észrevesz. És persze az is előfordulhat, hogy az erről az eseményről szóló blogposzt sem pont úgy kerekedik, ahogy annak kellene. De ez talán nem is akkora baj.

A Knauf Insulation „Nálam szigetelnek” programjáról írtunk már sokat. A héten gyakorlatilag hivatalosan is lezárult a program, miután a teljes téli és nyári szezon mérési eredményei bizonyították, hogy bizony a jó hőszigetelés nagyon is fontos dolog. Erről, vagyis a program tanulságairól és néhány, első pillantásra nem is szembeötlő, de igen fontos tapasztalatáról még beszámolunk egy posztban a jövő héten.

A program záróeseménye egy ünnepélyes átadás volt, ahol a hajdúdorogi, - a programban még szigeteletlenül részt vett ház, hiszen kellett ilyen is, hogy legyen viszonyítási alap - most elkészült szigetelését adták át egy jelképes szalag átvágás, és valós ünneplés közepette. Volt mindenféle újságíró, meg tv stáb, és persze a program résztvevői, no meg a polgármester is. Mindenki mondott beszédet, ahogy azt már ilyenkor szokás.

Itt még csak gyűlik a nép...

Itt viszont már meg is volt a szalag átvágása, mindenki kapott egy darabot. (Pontosabban a háziaknak maradt ott vagy 30 folyóméter, mert a ház valóban körbe volt tekerve vele...)

Az már korábban is feltűnt, hogy mindkét, a programra kiválasztott család – nem tudom máshogy mondani – roppantmód szimpatikus volt. Bár a kiválasztást végzők elmondása szerint ez nem játszott szerepet, ott a házak minél hasonlóbb mérete, állapota és tájolása, illetve a bennük lakó családok hasonló szerkezete és életmódja volt a fontos, mégis sikerült két igazán rokonszenves famíliát kifogni.

Az elmúlt nagyjából egy év mindkét család számára megterhelő is lehetett volna. Igaz, ez benne volt a pakliban, az ajándék szigetelésnek az volt az ára, hogy mindenféle idegen ember, újságíró, mérnök, meg kitudja mifélék járkálnak a házban, maga a szigetelés elkészítése is a házak lakott állapotában történt, nyilván ez is rejthet magában kellemetlen részleteket. Ráadásul a mérések idején igen pontos és hosszú szerződések és utasítások alapján kellett élni a mindennapi életét mindkét családnak, hiszen a pontos összehasonlításhoz arra volt szükség, hogy a termosztátok állásától az ablakok kinyitásával történő szellőztetésekig minden minél hasonlóbban történjen a két családnál.

Mégis, amikor rákérdeztem a hajdúdorogi ház asszonyára, hogy akkor most ugye fél évig senki idegent be nem engednek, azt válaszolta, hogy kifejezetten élvezték a nyüzsgést, a hivatalos bemutató filmek forgatása például remek mulatság volt a család gyerekei számára.

De ez a hozzáállás csak az egyik része volt annak, ami feltűnt. A szalag átvágását és a gyors beszédeket egy rendes, leülős fogadásféle követte, ahol minden résztvevő (Knauf Insulation, Pannon Építőműhely, Magyar Energiahatékonysági Intézet) bemutatta a különböző eredményeket és kimutatásokat tartalmazó táblázatokat és bemutatókat. Ezekről írok is később még. Ami azonban itt is lekötötte a figyelmem, az volt, hogy a program alatt láthatóan igen jó barátságba került a két – nem egy községben lakó – család, és azóta is igen jóban vannak.

Balra Betti, a hajdúnánási házból, jobbra Erzsébet, Hajdúdorogról. A képen épp nem nevetnek, pedig amúgy elég jó kedélyű volt az esemény. 

Ráadásul, úgy láttam, hogy a programban résztvevő cégek, első sorban a Knauf Insulation, illetve a méréseket végző Pannon Építőműhely Kft. kollégái is igen jó viszonyba, megkockáztatom: barátságba keveredtek a két családdal. 

Ez a videó ugyan nem rövid, de érdemes végignézni, igazán jól elmondja miről szólt a program, és egy kicsi átjön abból is, milyen jó fej a két család:

Márpedig a mai világban ez nagy dolog, majdnem akkora mint a szigeteléssel elérhető megtakarítások. Régen persze egy ilyen méretű munka nyilván kalákában történt volna, eleve rokonok, ismerősök, barátok dolgoztak rajta. Manapság ez már nem annyira divat.

Épp ezért érdekes és kellemesen meglepő, hogy egy ilyen, azért igazából üzleti és marketing megfontolású eseménynek ilyen jellegű hozadéka is lehet. 

Igazából már csak ezért is megérte volna. Persze nem csak ezért érte meg, a többit elolvashatjátok következő posztunkban.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Ha a témához szorosan nem is, de az igazsághoz mindenképpen hozzátartozik, hogy jelen esetben igazából a csőlyukadás lenne a megfelelő megnevezés. Történt ugyanis, hogy egy sarokpolcot akartam a falra felszerelni és eközben sikerült megfúrni a falban húzódó vízcsövet. Mivel ez nálam rézből van, és mint ilyen nem túl kemény, az ütve fúrónak nem jelentett komolyabb akadályt, mindenféle átmenet nélkül simán átvitte. Aki teheti, az ilyen munkához használjon fém detektort, azzal talán megelőzhető a probléma, nekem sajnos nincs. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a melegvízcső esett áldozatul, így nem maradtunk teljesen víz nélkül, csak a melegvizet kellett másnapig nélkülözni. Ekkor jött a falbontás és a lyukas szakasz kicserélése, amit pár könyökkel és forrasztással sikerült megjavítanom.

Ezután a csőszigetelést követően begipszeltem az üreget, és csemperagasztóval a fal síkjáig elsimítottam.

A következő problémát a javítás burkolása vetette fel, mivel nem rendelkeztem tartalék csempével, és az ugyanolyan mintázatú beszerzése nem egyszerű feladat, ha egyáltalán lehetséges. Ekkor jött az ötlet, amit a szabálytalan de egy kis fantáziával (a vizesblokk csak ráerősített) hal alakú folt ihletett, legyen mozaik. Mozaik csempét mindenféle méretben és alakban lehet kapni a barkácsáruházakban ill. online is rendelhető. A pontos formát egy rajzlap és zsírkréta segítségével a feleségem rajzolta meg, valamint a minta megalkotása is az ő érdeme.

Mivel könnyebbnek tűnt az asztalon végleges formába önteni, mint a fürdőben egyenként pepecselni az apró darabokkal, egy 2 cm vastag kemény szivacsból készítettem neki öntőformát. Az aljára műanyag fóliát raktam, hogy ne ragadjon rá a bútorlapra, erre szintén műanyag szúnyogháló került, ami az elválasztás után egyben tartotta az egészet. Aztán a forma alját kikentem híg csemperagasztóval, ebbe lettek belenyomkodva a mozaik darabok.

Száradás után még az asztalon rögtön ki is fugáztam.

Így egy a lyukkal azonos formájú csempéhez jutottam, amit csak be kellet ragasztani a helyére és a széleit ismét körbefugázni.

Minden bizonnyal a Kölni Dómban is hasonló módon próbáltak egy főnyomócső törés okozta kárt helyreállítani és ezen kényszerűség szülhette az alábbi remekművet.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A kereskedelemben kapható zombi- és vámpírelhárító eszközöket taglaló múltkori írásunk után figyelemfelkeltő célzattal milliók létező hobbijára, s annak szerszámaira fókuszálunk.

Globális vagy kiterjedt helyi krízis esetén, mikor sem az élelem-utánpótlás, sem a közbiztonság már nem biztosított, kétféle stratégia közül választhatunk. Összeállunk jó szándékú más polgárokkal, hogy biztosítsuk a rendet és alapvető biológiai szükségleteink kielégítését, vagy családunkkal kiköltözünk a vadonba. Van harmadik stratégia is persze: várhatjuk a megmentő sms-t a mindenkori kormánytól. "Kérjük, üljön át egy másik autóba". No komment, no szmájli...

A lakatlan területekre történő "menekülni, s ott életben maradni" elvnek sok híve van világszerte, hazánkban is. Sikerünk alapvető feltétele a jó szerszám. Itt kapcsolódunk a blog tematikájához, hiszen az otthoni barkácsolás eszközeinek, a munkaruházat beszerzésénél is hasonló dilemma előtt állunk. Tekintsük életbiztosításnak a drága, jó minőségű felszerelést? Vagy elégedjünk meg a számosabb, de gyengébb minőségű készlettel, amíg a fosztogatás során lecserélhetjük?

Ha abban a szerencsés és ajánlott helyzetben vagyunk, hogy néha kimozdulunk a természetbe kirándulni, túrázni, esetleg teljesítménytúrázni, félig már biztosított a tartós ruházat és néhány kiegészítő beszerzésének igénye. Egy, a teljesség igényével összeállított dokumentumból néhány elv a felszerelés beszerzésével kapcsolatban:

- Mindig az elérhető legjobb minőséget kell megvenni.
- Ha nincs elegendő pénzünk, tartsuk szem előtt az alábbiakat:
   - kezdjük egyszerű felszereléssel, majd az ismeretek-igények növekedésével bővítsünk
   - minden eszköznek vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai, ezért határozzuk meg a számunkra legfontosabb használati szempontokat
      - amit lehet, készítsünk el házilag.
- Megbízható helyen kell vásárolni, tanácsot kell kérni az eladótól.
- Az eszközöket tovább lehet és kell finomítani.
- Bevált eszközt csak indokolt esetben cseréljünk újra.
- A legjobb együttest a military- és a hegyitúra-boltokból lehet összeállítani.
- Minden felszerelési tárgy legyen jól karbantartható (rozsdamentes acél, gyöngyvászon stb.).
- Az eszközök kompatibilisek legyenek egymással.

Ritkásan, de hallani eltévedt túrázókról, akik napokig bolyongtak az erdőben. Ha nem is kell komolyan számítanunk rá, hogy redneck kannibálok lerágják a lábunkat, egyetlen középhűvös éjszaka sem kellemes a hideg, sötét, esetleg szakadékokkal szandalt területen. Ahhoz, hogy egy nehezebb szituációból önállóan kikeveredjünk, vagy kihúzzuk a mentésig, néhány alapfelszerelésre szükség van. A lenti felsorolás nagyjából a fontossági sorrendet is tükrözi.

1. Ruházat (Rajtunk levő, tartalék, esővédő, fejfedő)
2. Elsősegély csomag (fáslival és izofóliával)
3. Iránytű + térkép
4. Mobiltelefon
5. Egyéb jelzőeszközök
6. Kétfajta tűzgyújtóeszköz
7. Energiapótló vészélelem (nincs a képen)
8. Kés(ek)
9. Lámpa

A kibővített túlélőfelszerelést részletező fotó kinagyítva itt tekinthető meg

Az illusztrációk erről a zombitámadás-túlélés tematikájú oldalról származnak, mely egy komoly, vadonban való túlélésre koncentráló gyűjtemény, ha kiemeljük a mászkáló holtak kontextusából.

Erről az egész túlélős-táborozós témáról egy egész blogot lehetne írni, írtak is. A figyelemfelkeltést célzó rövid bevezető után átadom a fókuszt két szakmai oldalnak. A Városi túlélő az alapoktól indul és politikai, történelmi visszatekintéssel szemtanúk számolnak be a délszláv háborúban vagy az argentin államcsőd során látottakról. Ezután hasznos tanácsok következnek.
A Vadon szava természetközelibb blog, túrázás-táborozás-túlélés kifejezések szerepelnek fejlécében. Tartalmában gyakorlati tudnivalók, túlélőbarkács, szerszámbemutató dominál.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Kritikus zajterhelést mértem előző írásomban a műhelyben előforduló elektromos szerszámokat tesztelve. Hogyan védhetjük hallásunkat ennek ismeretében?

Négy hallásvédő eszközt találtam itthon. Az idők során, innen-onnan összeszedve állt össze a készlet, ezért a típusok pontos jellemzőit a Conrad áruház hasonló áruinak katalógusából merítettem, köszi. Legfontosabb érték a hangnyomás-csillapítás mértéke, decibelben megadva.

Definíció szerint az a hallásvédő eszköz tekinthető megfelelőnek, mely átengedi az emberi hangokat (gyenge intenzitás) és az elviselhetetlen erősségű zajokat mérsékelté alakítja (75 és 85 dB között). Védőhatását az SNR (Egyszerűsített Zajszint Csökkentés) értékével jellemezzük.

Az átlagos, kereskedelemben kapható fülvédő eszközök 30 dB környéki értékének hatása viszonyításként ezen a táblázaton leolvasható. Például városi közlekedés zaját majdnem a hűtő zümmögésére tompítja. Ez persze függ a hűtőtől is.  Értékeléshez még az ergonómiát, árat és nem utolsósorban a higiéniát sorakoztatom fel.

Polimer hab zajvédő füldugó
Nem tudom, ki hogy van vele, de én nem szeretek dolgokat dugdosni a fülembe. Hatása attól is függ, mennyire sikerül belenyomorgatni a fülkagylóba, de hajlamos kiesni. Egyszer használatos eszköz és bár az ötös csomag a legolcsóbb egyszeri kiadás a felsoroltak közül, gyorsan elfogy. SNR értéke 28 dB. E típus előnye az összes többi konstrukcióval szemben, hogy nem izzad-zsírosodik tőle fülünk. 

Műanyag füldugó
Hasonlóan idegenkedem a fülembe erőszakolástól, mint habszivacs változatától. Használat után tisztítani kell, ráadásul nem annyira képlékeny, mint habszivacs társa, tehát érzékeny hallójáratok esetén fájdalmas lehet használata. Előnye - zsinóros felerősítés - egyben hátrány is, ha vigyáznunk kell, hogy ne akadjon be valamibe.
SNR-érték: 30 dB.

 Fejpántos összecsukható fülvédő
Közelítünk a többször használatos, kényelmes és higiénikus megoldás felé. Kissé fapados, de olcsó. A fejpánt gyorsan eltört, a kapszula (a fülvédő tok hivatalos neve) párnája kissé kemény, ez a csillapító hatást is csökkenti. A fejméret korlátozottan állítható. SNR-érték: 30 dB, tehát hatásosabb, mint a habszivacs dugó.

 Összecsukható fejpántos fülvédő
Friss beszerzés és rögtön megbarátkoztam vele, mert puha a párnája és a fejméret szorítás nélkül állítható. Összecsukható, így használaton kívül nem porosodik. Alig 500,- Ft-al drágább, mint előző társa, viszont védőhatása kisebb, 27 dB.

És a számítógépek? - kérdezhetik jogosan, mert sokkal többet gépezünk, mint körfűrészelünk. Ha magunk építjük a számítógépet, segít valamelyest a lassabban forgó, nagy átmérőjű hűtőventilátorok használata. A winchestert tehetjük gyári gumiágyra, illetve egy vastagabb falú gépházzal megelőzhetjük az oldalfalak rezonálását, ami szintén zajkeltő hatású. A laptop időszakosan zajong, a tablet pedig egyáltalán nem. Szoftveres segítség a terheléstől függő ventilátor-fordulatszám, illetve a nem használt háttértárolók lekapcsolása egy idő után.

Nem mindenki teheti meg, de az én egyik számítógépet a kazánházba elhelyezve csak a perifériák kábeleit vezettem át a szomszédos dolgozószobába. Zaja nem mérhető. Sajnos munkahelyi gépeinket készen kapjuk és fura lenne fülesben üldögélni a monitor előtt. Ilyenkor talán az segít, ha földre tesszük, vagy eldugjuk valami szigetelő fal mögé, hogy ne közvetlenül halljuk a zaját.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.