A csavarkulcsokat használjuk csavaranyák és hatlapú fejescsavarok meghúzására, valamint a reklámok fontos kellékei: akinél csavarkulcs van, az kemény fizikai munkát végző ember. Az úr például se nem bölcsész, se nem közgazdász:
 |
|
Igen, nem is csavarkulcs van nála, hanem Stillson kulcs, érdemes megfigyelni a fogazott szájat, azzal tud rámarkolni a csőre. Aki ezt kiszúrta, annak felesleges tovább olvasnia. |
Érdemes még tudni, hogy Angliában "wrench", Amerikában "spanner" néven futnak ezek a szerszámok. Alapvetően két formájuk van: villáskulcs és csillagkulcs. A különbség az, hogy a csillagkulcs teljesen körülöleli a csavart, a villás viszont csak egy részét. A fenti információ birtokában következzenek az elnevezések:
| Villáskulcs |
 |
| Csillagkulcs |
 |
| Csillag-villáskulcs |
 |
| Kettős villáskulcs |
 |
| Kettős csillagkulcs |
 |
Persze a gyakorlatban csillagkulcsnak szokták hívni a csillag-villáskulcsot is és a kettős csillagkulcsot. A csavarkulcsok mérete a csavarokéhoz igazodik, a csavarok két szemközti, párhuzamos lapjának távolsága milliméterben megadva:
A villáskulcsok feje általában 15 fokos szögben el van fordítva, ez megkönnyíti a csavar meghúzását.
(Rajz a Betától.)
A csillagkulcsok belső fogazata általában dupla-hatszög alakú (de persze akár torx is lehet), és a fej gyakran a kulcs síkjával zár be szöget (vagy esetleg egyből eltolással csatlakozik), így hozzá lehet férni azokhoz a csavarokhoz is, amik például lapra fekszenek föl.
(Rajz megint a Betától.)
A kettős végű kulcsok általában két szomszédos méretű véggel készülnek, pl. a 4x5-ös kulcs egyik vége 4mm, a másik vége 5mm-es csavarokhoz való. Ám hiába szépek a csavarkulcskészletek, a legtöbb felhasználó igényeit kielégíti egy állítható villáskulcs. Ezeknek a szerszámoknak a fejnyílása egy csavar segítségével állítható, így egy kulccsal akár 50-60mm-es csavarméretig is elboldogulhatunk.
 |
 |
| Gyorstalpaló az 1953-as Popular Mechanics –ban. | |
Az állítható csavarkulcsnál különösen fontos jól megnézni, hogy mit vásárolunk. A beállított méretnek nem szabad lötyögnie, teljesen stabilan kell állnia a fejnek, különben a használat során el fogja nyírni a csavarfejeket.
A csavarokkal az a nagy probléma, hogy munkaigényes a meghúzásuk, fordulatonként 360 fokot kell forgatni rajtuk. Ez akkor is melós, ha jól elérhető a csavar, de különösen idegzsibbasztó, amikor szűk helyen kell dolgozni, állandóan levenni a kulcsot, átfordítani, újra ráfogni a csavarra.
Ezt a problémát oldja meg a racsnis csillagkulcs. Ahogy a csavarhúzónál is, úgy itt is arra való a racsni, hogy az egyik irányba forgatva húz a kulcs, a másik irányba viszont nem. Vagyis nem kell levenni a kulcsot a csavarról, jellegzetes kattogó hang kíséretében vissza lehet forgatni a szárat, majd újra húzni egyet a csavaron. Természetesen a működési irány változtatható, tehát meghúzni és kilazítani is lehet racsnis kulccsal.
Ezeknek a racsnis szerkezeteknek az egyik jellemző tulajdonságuk a terhelhetőségük. Mivel a nyomatékot kis fogacskákon keresztül juttatjuk el a csavarig, ezért a szűk keresztmetszet a fogak mechanikai minősége.
A másik fontos szempont, hogy hány fogacskából áll a szerkezet, nyilvánvalóan minél sűrűbben vannak a fogak, annál kisebb lépésekben lehet haladni, annál kisebb mozdulatokra reagál a racsni. Egy 72 fogas racsni például 5 fokonként ugrik, vagyis elméletileg ha ekkora „rálátásunk” van egy csavarra (plusz a szerszám szélessége), akkor azt ha lassan is, de meg tudjuk húzni.
 |
| Stanley szabadalom |
| A hét műtárgyait a Netszerszámtól kunyizzuk |
 |
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
