Egyszer élünk, vagy addig sem. Erich H. Heimann "Hidegburkolás lépésről-lépésre" című könyvéből szemezgetünk egyszerűen kivitelezhető hidegburkolási ötleteket. A teljesség kedvéért közöljük ezt a részt, hogy lám, ilyen is van. Azonban magánvéleményem, hogy mikor 230V fütyül a talpunk alatt, inkább hívjunk szakembert a kivitelezésre.

Anyagszükséglet: csempe-fűtőelemek külön tervezés alapján, padlófűtéshez használható csemperagasztó, süllyesztett szerelvénydoboz, műanyag cső, rögzítőbilincsek, időkapcsoló, ill. termosztát.

A szaküzletekben a hagyományos padlófűtések mellett olyan szabványos méretű, 230V feszültséggel vagy 48V biztonsági kisfeszültséggel működő csempe-fűtőelemek is kaphatók, amelyeket nagyon gyorsan és könnyen magunk is lerakhatunk. Ugyanakkor az ilyen elemek teljesítményfelvétele aránylag kicsi. Négyzetméterenként 160W teljesítmény esetén egy 2 m2 nagyságú felület óránkénti fogyasztása mindössze 320W. 

A munka megkezdése előtt célszerű, ha elkészítjük a fürdőszoba alaprajzát, az összes szaniter berendezési tárgyat is feltüntetve. Így könnyen eldönthetjük, hogy milyen fűtőelemekre van szükségünk és azokat hol tudjuk elhelyezni.

Először a falra, ill. falba kerülő szerelvények villanyszerelési munkáit végezzük el. Ha a fűtést termosztát vezérli, akkor 55 mm átmérőjű süllyesztett szerelődobozra van szükség. Ezt a világításkapcsolóval megegyező magasságban szereljük fel.
A vezeték és a hőmérséklet-érzékelő számára két üres csövet (kb. 16 mm átmérőjű műanyag cső) helyezzünk el a falban. Ehhez a süllyesztett doboztól a padlóig mintegy 4 cm széles hornyot kell vésni a falba. Ezt a hornyot a hőmérséklet-érzékelőhöz menő üres cső számára a padlóban is folytatni kell. A csöveket 90°-os bilinccsel erősítjük a falba és a padlóhoz. Így a hőmérséklet-érzékelőt szükség esetén ki is tudjuk cserélni.

A vezérlést időkapcsoló-órával is kiegészíthetjük. Az ehhez szükséges süllyesztett szerelődobozt szintén a világításkapcsoló magasságában helyezzük el. Ekkor csak egy üres csövet kell elhelyeznünk, az elektromos kábel számára. Ennek megfelelően a falban készítendő horony is keskenyebb lehet (mintegy 2 cm).

Nagyban növeli a komfortérzetet, ha a hőmérséklet-szabályozós és az időkapcsoló-órás vezérlés kombinációját alkalmazzuk. Ebben az esetben – a két üres cső mellett – két süllyesztett szerelvénydobozra lesz szükségünk a falon. Az elektromos bekötéseket a minden fűtőelemhez mellékelt kapcsolási vázlat szerint végezzük el. Egy 7 db, egyenként 2 m2 felületű fűtőelemből kialakított 14 m2-es fűtött padlófelülethez a meglévő hálózat teljesítőképessége rendszerint elegendő. Ennek teljesítményfelvétele 7×320W = 2240W. 

Nagyobb felületek esetén a fűtéshez saját biztosítót kell létesíteni. Ezt a munkát, továbbá a fűtőelemek bekötését feltétlenül bízzuk szakemberre. 14 m2-nél kisebb felületekhez azonban trafón keresztül bekötött 48V-os elemeket is használhatunk. Szakemberre ebben az esetben nincs szükség.

A burkoláshoz az alapot a szokásos módon készítjük elő. Legyen pormentes és száraz. Az egész felület gondos alapozására feltétlenül szükség van.

A padlón terítsük ki a fűtőelemeket. Jelöljük meg a fűtővezeték és az elektromos kábel összekötésénél lévő, némileg vastagabb helyeket.

Ezeket a helyeket véssük ki olyan mélyen, hogy az összekötések ne álljanak ki a horonyból.

Az előírás szerint keverjük meg a padlófűtéshez alkalmas csemperagasztót, majd gondosan és egyenletesen hordjuk fel a felületre. Ehhez 5 mm-es fogazatú spatulát használjunk.

Fektessük le a fűtőelemeket és tenyerünkkel szorosan nyomkodjuk bele a ragasztóágyba.

Vakolókanállal, lehetőleg simán kenjünk egy másik réteg csemperagasztót a fűtőelemekre. A fűtőkábel teljes egészében kerüljön bele ebbe a ragasztórétegbe. A kábelt a csőben vezessük be a süllyesztett szerelődobozba. Kb. 24 óra száradási idő után a padlóra le lehet rakni a burkolólapokat.

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.