Úgy rémlett, mintha láttam volna már nőknél csipeszt, ezért beírtam a csajos blog keresőjébe, hogy „csipesz”, de aztán alig mertem kattintani.

A csipesz alapvetően három dologra jó: megvéd engem valamitől, megvéd tőlem valamit, vagy segíti a mozgáskoordinációt. Füstölgő kémcsövek, érdekes sejtkultúrákkal teli Petri-csészék, feszültség alatt lévő vezetékek, bélyegek és aranylapocskák, kullancsok, ezekhez mind csipesszel közelítünk.

A csipeszek hossza általában 8-13 centiméter körül van, egy kézzel kényelmesen megfoghatóak. Leggyakrabban acélból vagy műanyagból készülnek, de erről még fogunk pár szót ejteni. Szembeötlő tulajdonságuk, hogy recés-e a száruk, ahova az ujjunk fekszik, recés-e a fogófelület, amivel dolgozunk, illetve hogy szorítócsipeszről van-e szó, ami a keresztezett szárak révén nyugalmi helyzetben szorít, és nyomásra nyitja szét a fejét.

Felhasználási területük széles: szépségipar (8900Ft !), egészségügy, ékszerészet, labormunkák, órás munkák, elektronika, ezek a területek mind saját specializált csipesz-kínálattal rendelkeznek.

A csipeszek anyaga és formája ebből következően változatos.

Az acél csipeszek ötvözettől függően készülhetnek magnetizálható/nem magnetizálható, rozsdaálló, saválló, hőálló kivitelben. Az ötvözet típusa határozza meg a csipesz keménységét, ami alapvető szempont, hiszen a vékony hegyeket sokszor, gyakran nagy erővel szorítjuk össze. Az ötvöző anyagok közt legelterjedtebb a szén, alumínium, króm, nikkel, magnézium, titán.

A műanyag csipeszek könnyűek és sokoldalúak.  Elektronikai felhasználási célra népszerűek, egyrészt nem vezetik az áramot, másrészt egyes kivitelek az antisztatikus környezet feltételeinek is megfelelnek, ezeket erről a jelről lehet felismerni:

Gyakoriak a saválló és hőálló műanyag csipeszek is, bár hőállóságban általában az acélcsipeszek azért jobban teljesítenek.

Drágák (igen, akár 8900 forintnál is drágábbak lehetnek), de kiemelkedő tulajdonságokkal bírnak a kerámia hegyű csipeszek. Jellemzően antisztatikusak, antimagnetikusak, elektromosan szigetelnek, nem vezetik a hőt, és rendkívül kopásállóak. Csak a csipesz hegye készül kerámiából, általában acélszárra rögzítik őket.

Meg kell még említeni a speciális bevonatokat. A legegyszerűbb eset, amikor a kényelmesebb fogás és precízebb mozgatás érdekében műanyag bevonatot kap a csipesz szára.

Bevonattal készülnek a csipeszek az erősáramú szereléshez is, ilyenkor csak a csipesz hegye látszik ki, a többi részt jellegzetes vörös szigetelőréteg takarja. Ezeken a csipeszek ujjtámaszok védik a felhasználót attól, hogy megcsússzon az ujja.

Készülnek még teflonbevonatú csipeszek is, ezek egyrészt nem tapadnak, másrészt nem is karcolnak.

A csipeszek a formájuk alapján csoportosíthatóak: egyenes végűek, hajlított végűek, pozícionáló csipeszek (ezeknek a vége úgy van kialakítva, hogy egy céltárgyat vagy formát, mint pl. hengeres test meg tudjon fogni), tompa vagy hegyes végűek, lekerekített végűek, vágócsipeszek, stb.

Mivel alapvetően komoly emberek használnak csipeszeket, akik nyilván nem szeretnének úgy bemenni a csipeszboltba, hogy egy közepesen kanyarodó, hegyes végűt kérnek, ezért egyes gyártók hajlamosak betűkódokkal ellátni a csipeszeiket.

A kódok általában valahogy így néznek ki: 3C-SA. A hozzátartozó csipesz két gyártónál:

A 3C jelenti a csipesz alakját, az SA pedig a saválló, antimagnetikus acélt.

Kellemes csipeszelést mindenkinek! Most pedig fogjuk meg egymás kezét és hallgassuk meg a Manowar azonos című lemezéről a Kings of Metal című dolgozatot. Csak úgy.

A hét műtárgyait a Netszerszámtól kunyizzuk

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.