Polcot szerelünk a falra, és szeretnénk, ha vízszintes lenne? Helyére kell igazítani az ajtót, és ki kell mérni a függőlegest? Pont erre találták ki a vízmértéket.

Átlót kell vágni egy hosszú deszkán? Egy falszakaszon szükségünk van a vízszintes vonalra, hogy a szerelvények szépen fussanak? Keressük egy falszakasz közepét? Csak egy kicsapózsinór kell nekünk, és már kész is az egyenes, lehet vágni, szerelni.

Szeretnénk egy földtől plafonig virágállványt vagy macskabútort? Csak elővesszük a függőónt, máris megvan a csavarok helye.

Ácsi.

Pár évvel ezelőtt Steve Orosz benyújtott egy szabadalmat,  ami a lézer orvosi célú szintezési használatát írta le. Természetesen az építőipar gyorsan lecsapott az ötletre, és a fenti feladatok megoldása (és még rengeteg másé) rögtön lehetővé vált egy darab eszköz használatával.

A lézeres szintezők első lépcsőfoka a pontlézer. Ez alapesetben egy hagyományos vízmértékkel kombinált eszköz, amit a libellák segítségével, szemre állítunk vízszintesbe vagy függőlegesbe, majd a lézer bekapcsolásával megvilágítunk egy pontot a falon/padlón/plafonon, a vízszintező síkjával párhuzamosan, annak egyenes folytatásaként vagy merőlegesen.

Ugyanígy működnek a hagyományosabb formájú pontlézerek, ezek a kialakításuk miatt egyrészt a földön is könnyebben megállnak, másrészt különböző rögzítési opciókkal rendelkeznek (ez nem csak a pontlézerek sajátossága, az összes lézeres szintezőre jellemző): falra csavarozhatóak, mágnesesek, háromlábú állványra csavarhatóak, felfüggeszthetőek.

A pontlézerek lényegében egy koordináta-rendszer közepét adják, a kivetített pontok pedig a tengelyek metszéspontjai az adott falszakaszon. Ennek megfelelően általában referenciapontként használják őket.

A következő kategória a vonallézer. Ezek a műszerek egy vagy több, egymásra merőleges egyenest rajzolnak a falra vagy tetszőleges felületre.

A kivetített egyeneshez képkereteket, radiátorokat, függönykarnisokat tudunk passzítani, ha több egyenest rajzolunk, akkor pedig a metszéspontjuk igazodási pont lehet bútorok rögzítésére, csempék találkozásának, fali csatlakozók kijelölésének.

A vonallézerek alkalmazási lehetőségeiből néhány.

A harmadik típus a forgólézer. Ezekben a szintezőkben a lézersugár folyamatosan forogva pásztáz, 360 fokban (motorosan, ill. egyes kiviteleknél ezt mozgó alkatrész nélkül oldják meg, kristállyal). A forgó pont egy egyenessé áll össze, gyakorlatilag metszetet vág az egész szobán vagy területen. Dekorcsíkok pontos felragasztása mellett komolyabb felhasználási területük is van:

A forgás sebessége a legtöbb modellen állítható, a forgási sebesség változtatásával tudunk nagyobb távolságra vetíteni vagy közelebbre, de nagyobb fényerővel.

A lézeres szintezők összes típusának a pontossága 1 méteren kevesebb mint 1mm-es hibahatáron belül van.

Általában AA vagy AAA elemekkel működnek, és több órán át keresztül tudnak dolgozni. A hatótávolságuk változó, a 10 méteres nagyságrendtől akár a 100 méteres nagyságrendig is terjedhet.

A szintezők lézerei általában II vagy IIIa lézerosztályba tartoznak, ezért óvatosan kell dolgozni velük, főleg a nagyobb teljesítményű modelleknél kell fokozottan vigyázni arra, hogy ne érje a szemet a fénysugár.

Önbeálló szintezők

Egy jóképességű, önbeálló szintező gyakorlatilag egy R2D2: leteszi az ember a földre, kicsit pittyeg, odébb tesszük egy méterrel, erre kicsit villog, majd egyszer csak ott a csík a falon.

Mellesleg így tudnak kinézni:

Mi történik közben a fejében? A földre helyezés után korrigálja a padló esetleges ferdeségét, ezt gyártótól függően 4-6 fok eltérésig tudja elvégezni. Ha a padló ennél nagyobb szöget zár be a vízszintessel, akkor az automatika csipogással jelzi, hogy problémája támadt. Ha a probléma elhárult, akkor teszi a dolgát: pontot vagy vonalakat rajzol.

Az önbeállító szintezők alacsonyabb kategóriában úgy működnek, hogy a lézerfej egy ingaszerű rögzítésen lóg, amit a gravitáció tart függőlegesen és mágnesek csillapítják a rezgését. Durvább környezetben, ahol sok a rázkódás – például sok földmunkával járó nagyobb építkezések – egy komplexebb, szervómotoros állítási módszert használnak. A kettő közötti különbséget a fenti videóban 1:05-től kezdődően mutatják be, a szintezők alatt lévő asztalra rácsap egyet az előadó, az eredmény magáért beszél.  Ugyanitt 2:20-nál megtekinthető a függőlegest beállító szervómotorok finom mozgása is.

A szintező rögzítése

Ahhoz, hogy egy egyenes vonalat húzzunk, a lézeres szintezőnek a vonal síkjában kell lennie. Olyan tehát nincs, hogy a szintező fölött 2 méterrel jelenjen meg a vonal. Emiatt a szintezők elhelyezését érdemes jól kitalálni. A legegyszerűbb és legelterjedtebb megoldás az állítható magasságú háromláb. Ezt egy bizonyos szint fölött már készletben adják a szintezőhöz, és sajnos van olyan gyártmány, aminek a csatlakozója nem kompatibilis a szabványos fényképezőállványokkal. Ezzel a megoldással ugye kb. fél métertől három méterig vagyunk jók. Forgólézereknél például ez a praktikus megoldás.

Elterjedt megoldás még a falra csavarozható rögzítő. Ez nyilván nem a nappali kifestése után alkalmazandó, de egyes építési szakaszokban, vagy pincékben, álmennyezet mögött tökéletes megoldás. A rögzítők általában elég tág mozgást engednek a szintezőnek:

Egy vákuumos rögzítési megoldást kínál a Black&Decker, nyom nélkül a falra rögzíthető, elvileg legalább 2 órán át a falon marad:

Távirányító

Bár a lézeres szintezők működtetése nem túl bonyolult (alapvetően be- és kikapcsolás lézerenként), hasznos kiegészítő a távirányító. A forgólézereknél például csökkenthetjük a bevilágított látószöget 360 fokról akár 30 fokra, vagy a forgási sebességet változtathatjuk, ilyenkor jól jöhet az, hogy nem kell elsétálni a készülékhez.

Szemüveg, zöld lézer, detektor

A lézerrel húzott vonalak legnagyobb hátránya a láthatóság. Szobán belül, átlagos fényviszonyok közt jól láthatóak, de erős napsütésben már lehetnek problémák. Kültéri használatnál pedig már gyakran nem is érdemes keresgélni a jelet.

Az első megoldás a speciális szemüveg (nem összekeverendő a védőszemüveggel). Ez kiemeli a lézervonalat, nem nagyon, de kicsit jobb:

(Innen.)

A másik megoldás a zöld színű lézer. Ez sokkal jobban látszik, mint a vörös, de egyelőre sokkal drágábbak is ezek a készülékek.

A harmadik – profi – megoldás a detektor. Ezek a készülékek érzékelik a lézersugarat, kijelzik, hogy a viszonyítási ponthoz képest milyen irányba kell mozgatni őket, majd a pontos találatnál szólnak. Gyakran mérőlécre rögzítve használják őket.

 Egyebek

Népszerűek még a csempézést megkönnyítő, derékszöget és 45 fokot rajzoló lézerek:

Érdekes koncepció a két lézervonallal operáló, a padlófelület simaságát ellenőrző készülék is. Ha a két vonal nem tökéletesen egymás mellett fut, akkor ott nem egyenes a talaj.

És végül egy $4000-os műremek:

A hét műtárgyait a Netszerszámtól kunyizzuk

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.