Belevágtak az áramba. Szigetelt volt, nem lett baj.
Minden gyerek megtanulja, hogy áramhoz nem nyúlunk. Ez egyeseknél így is marad életük végéig, másoknál szintén, csak nem úgy (bocsánat), és vannak páran, akiknek viszont muszáj hozzányúlniuk, mert ezért kapják a fizetésüket.
(www.greenlee.com)
Ezt persze elég sok tanulás előzi meg. Magyarországon ez a téma a FAM (Feszültség alatti munkavégzés) néven fut, és ha valaki pénzért szeretné csinálni, akkor gyűjtögetnie kell a papírokat rendesen.
„A Szabályzat tárgya olyan tevékenység szabályozása, melynek során a munkát végző személy, a villamos hálózat vagy berendezés feszültség alatt álló szerkezeti részein munkát végez, miközben a feszültség alatt álló berendezésnek feszültség alatt álló részeit testével közvetlenül, vagy szigetelt vagy szigeteletlen munkaeszközével, egyéni védőeszközével közvetve vagy munkadarabbal közvetve a munkamódszerektől függően megérinti, átívelési távolságon belül megközelíti, létesítési, üzembe helyezési, üzemeltetési, üzemzavar-elhárítási és megelőzési, javítási és karbantartási feladatok végrehajtása céljából (a továbbiakban: FAM tevékenység).”
(http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300072.GKM)
A feszültség nagyságától függően van kisfeszültségű hálózat, ahol legfeljebb 1000V váltóárammal vagy 1500V egyenárammal találkozhatunk, van a középfeszültségű hálózat, ez 35kV-ig tart, és ami efölött van, az a nagyfeszültség.
Barkácsolás közben valószínűleg a kisfeszültség tartományának alsó felében, 230V nagyságrendben mozgunk (esetleg 380V), amivel már nem érdemes érintkezésbe kerülni. Nagyon fontos: a FAM-ra, csak azért mert van rá definíció, ne úgy gondoljunk, mint egy lehetséges megoldásra. Mindent meg kell tenni annak érdekében, nehogy feszültség alatt lévő vezetékhez nyúljunk, gondosan áramtalanítani kell a munka megkezdése előtt, és fázisceruzával (esetleg lámpaizzóval) ellenőrizni, hogy valóban sikeres volt-e az áramtalanítás.
Az áramtalanítás szakszerűen 5 lépésből áll (az E-on szerelőinek összeállított munkavédelmi oktatóanyagból):
- leválasztás;
- visszakapcsolás elleni biztosítás;
- a villamos berendezés feszültség nélküli állapotának ellenőrzése;
- földelés és rövidre zárás végrehajtása;
- a közeli, aktív részek elleni védelem biztosítása.
Egy lakásban történő szerelésnél a biztosítéktábla pöckölgetésén túl nincs sok teendőnk, de ahogy arra egy kérdezz-felelek fórumban finoman felhívják a figyelmet: „ja és ha lenyomod az órát, akkor legyen valaki, aki őrzi, amíg szerelsz, nehogy valami agyatlan visszakapcsolja”.
Nem csak emiatt, de a villanyszerelés egyébként is legalább két emberes munka.
A hosszú bevezető azért kellett, mert a szigetelt fogók – és persze az összes többi szigetelt szerszám is – olyan tesztelési procedúrán mennek át, amit megismerve esetleg túlzott biztonságérzet támad az emberben.
Ha szigetelt szerszámot szeretne vásárolni az ember, akkor a DIN 60900 szabványt kell keresnie. Lehet, hogy a forgalmazó DIN ISO 60900, EN 60900/IEC, DIN EN 60900 vagy valami hasonló elnevezést használ a szabványra, nem kell megijedni, felhasználói szempontból ez mind ugyanaz, a nevek különbözősége csak a szabvány nemzetközi és nemzeti elfogadásából származik. A legtöbb gyártó még a 2004-es szabványt tünteti föl a termékein, de tavaly érkezett egy frissítés, így lassan a 60900/2004 helyett a 60900/2012 megnevezéssel is találkozhatunk majd.
Ezt a jelzést kell keresni
Általában kétféle 1000V-os szerszámmal találkozhatunk az üzletekben: az egyik típus a nem szigetelt kivitelekhez hasonló, de színben eltérő (általában piros-sárga) nyéllel készül, a másik pedig egy úgynevezett merített, kétrétegű nyéllel. Ez utóbbi ajánlott azokhoz a munkákhoz, amik előre láthatóan feszültség alatt történnek, míg a hagyományos, szigetelt nyelű fogók áramtalanított vezetékek körültekintő, elővigyázatos szereléséhez.
Szigeteletlen, szigetelt és merített szigetelésű fogó
Mitől biztonságosabb a merített nyelű fogó? A nyél védőbevonata kétrétegű: a belső, a fogó fémszáraival közvetlenül érintkező réteg merev, az árammal szemben erősen szigetelő, és ezt vonják be egy puhább, de a mechanikai sérüléseknek, hidegnek-melegnek rendkívül ellenálló anyaggal. A külső borítás fogása jellegzetes, kicsit olajos, gumiszerű, rugalmas, a kéz jól tapad rajta.
(Egamaster.com)
A két réteg színe a lehető legjobban elüt egymástól, többnyire citromsárga belül, vörös kívül. Erre azért van szükség, hogy egy olyan sérülés, ami a külső réteget átlyukasztja, azonnal feltűnő legyen: ha kilátszik az alsó, szigetelő réteg, akkor azt a szerszámot már szigorúan tilos árammal kapcsolatos munkákban használni.
(Facom.com)
Akármilyen is a szigetelés típusa, jellemző, hogy a fogók nyelén, a fej felőli részen nagy túlnyúlások vannak. Ez arra szolgál, hogy ha a kéz esetleg megcsúszik, akkor se markoljon rá a felhasználó egyből a fogó áramot vezető acélfejére.
Hasonló okokból például a szigetelt csavarhúzók szára is végig be van vonva szigetelő anyaggal, csak a hegy csúcsa látszik ki.
Még egy érdekesség: ezeken a szigetelt szerszámokon a szabványt olyan módon tüntetik fel - például lézerrel -, hogy az a használat során ne kopjon el. Vagyis ha egy használtnak tűnő szerszám úgy néz ki, mintha szigetelt lenne, de nem egyértelmű a jelzések alapján, akkor az valószínűleg mégsem az.
És akkor a tesztek, amiken egy ilyen szerszámnak megfelelően kell szerepelnie:
Nagyításhoz kattints a képre
(Facom.com)
A szigetelés ellenállását úgy tesztelik, hogy a fogókat 24 órára vízbe merítik, majd 10.000 voltos váltóáramot vezetnek beléjük. A teszt akkor sikeres, ha az áram sem a fogó acélfejéből a szigetelt nyélre, sem a belső szigeteléstől a külső szigetelésre nem üt át.
75C°-os hőmérsékleten 20N erejű nyomással terhelik a fogót, közben 5000V feszültséget vezetnek a fejbe: a szigetelő rétegben semmilyen sérülés nem keletkezhet, illetve az áram sem üthet át rajta.
(Safetyttec / Eulenbach)
Tesztelik a szigetelés ragasztását is: egy hétig 70C°-os hőmérsékleten tartják a fogót, majd 3 percen át 500N erővel próbálják a nyélről a borítást eltávolítani. A borításnak ugyanolyan feszesnek kell maradnia, mint a teszt előtt volt.
(Safetyttec / Eulenbach)
A védőborításnak hőállónak is kell lennie, 10 másodpercre nyílt lángnak kitéve nem szabad sérülést szenvednie.
(Safetyttec / Eulenbach)
A hidegben történő viselkedést is ellenőrzik, a -25C°-on tárolt szerszámoknak egymás után több direkt ütést is ki kell bírniuk.
(Knipex.com)
Ezeket a teszteket a gyártóknak kell elvégezniük. A teszt elvégzését jelölő szimbólum viszont csak ennyit követel, a gyártók maguk gondoskodnak a vizsgálatok megfelelő elvégzéséről. Mivel ez felvet pár kérdést, ezért a legtöbb cég (az ismertebbek közül mindegyik) külső, független bevizsgálásokat végeztet a szerszámain. A leggyakrabban a németországi VDE (Verband der Elektrotechnik, Elektronik und Informationstechnik) tanúsítványával találkozhatunk, az európai gyárak általában velük ellenőriztetik a szigetelt szerszámaik minőségét. Egy másik, független ellenőrzést igazoló jel a GS (Geprüfte Sicherheit), ami szintén Németországból származik, és a VDE-hez hasonlóan az iparág nemzetközileg is elismeri. Ilyen GS igazolást például a sokak által ismert TÜV ad ki.
A VDE igazolást könnyű ellenőrizni: beírjuk a keresőbe a gyártó nevét, és kidobja, hogy melyik termékekre adtak ki igazolást. Például egy Carl Kämmerling szigetelt fogó ellenőrzéséhez csak kikeressük a Carl Kämmerling igazolásait, és a cikkszám alapján látható, hogy a 39077 cikkszámú szerszám valóban a VDE által bevizsgált.
Egy érdekes koncepció: villanyszerelés közben gyakran felértékelődik az olyan szerszám, amivel rosszul elérhető helyekhez is hozzá lehet férni (persze van, ahol ezzel nem lehet dolgozni) :
Egyúttal azt is demonstrálják, hogy a gyártó hiába fagyasztotta le, melegítette egy hétig, dugta víz alá a fogót,ha a felhasználó nem tudja rendesen behajlítani a hüvelykujját.
| A hét műtárgyait a Netszerszámtól kunyizzuk |
 |
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
