A szigetelésról szóló posztjaink kapcsán már többször felmerült, mi lenne, ha minden épületet leszigetelnénk magyarországon?
A válasz egyszerű, és ezzel rögtön le is lőjük a poént: évi 150 milliárdot spórolnánk...
De nézzük kicsit részletesebben:
A Knauf Insulation szigetelési szakértői segítségével eljátszottunk azzal a gondolattal, hogy mi lenne, ha Magyarországon minden lakóépületet leszigetelnének. A kérdés azért is fontos, mert pont a lakosság az, aki a leginkább le van maradva hatékony energiafelhasználás területén és Magyarország teljes energiafelhasználásának harmadát az ő fűtési és meleg víz igényük teszi ki, tehát a lakóépületeken tudnánk a legtöbbet spórolni. Ezenfelül a 3,9 millió lakóépületből 2, 85 millió családi ház, amikre ha egy hatékony támogatási rendszert kidolgoznának éves szinten 1,3 milliárd köbméter gáz, ami körülbelül 150 milliárd forintnak felel meg,és 4,375 millió tonna szén-dioxid lenne megspórolható a családi házakban élő 7 millió (!) ember számára, a felújítások pedig a program ideje alatt 25 000 embernek nyújtanának munkalehetőséget.
A Knauf Insulation szakértői vázoltak fel egy koncepciót, mely a már működő panelprogram mintájára kerülne kidolgozásra, a költségeket egyharmad rész állami támogatás, egyharmad rész kedvezményes lakossági hitel és egyharmad önrész fedezné. A hosszú távú, 25 éves programhoz az állam hozzájárulása Paks II árának mindössze fele, 1,6 ezer milliárd forint lenne, ez évente csupán 64 milliárd forint ráfordítást jelent, ráadásul a második év után folyamatosan és várhatóan többszörösen megtérülne. Erre (is) jó példát mutat Németország: 2010-ben 1,4 milliárd euróval támogatta a lakosság ingatlanjainak komplex energiahatékonysági fejlesztéseit. E támogatás révén 340 ezer új munkahelyet hozott létre, 5,4 milliárd euró adóbevétel többletet generált, ráadásul a német költségvetés 1,8 milliárd eurót spórolt a munkanélküliségi járadékokon is, vagyis bevételként több mint ötszörösét realizálta a kifizetett összegnek.
Egy ilyen program segítségével a teljes felújításra szoruló, mintegy 2,5 millió, jellemzően „F” és „G” besorolású családi ház állományt „A” besorolásúvá lehetne fejleszteni, azaz gázfogyasztásukat akár 50%-kal lehetne csökkenteni. Ha évente 4%-ukat, azaz 100 ezer házat látnának el korszerű szigeteléssel, a teljes rekonstrukció 25 évig tartana.
20 cm vastag kőzetgyapotot tartalmazó homlokzati szigetelési rendszer és a tetőtérben alkalmazott 25 cm üveggyapot árát alapul véve, egy átlagos családi házra az anyagköltség 1,3 millió forint, a szigetelés munkaköltsége 700 ezer forint, az ÁFA 540 ezer forint lenne – vagyis egy ház leszigetelésének teljes költsége 2,54 millió forint. A fentebb említett, osztott finanszírozású rendszert alapul véve így egy átlagos családi ingatlan szigetelésének önrésze 838 ezer forintra jönne ki (plusz az esetleg felvett hitel összege), amelyet a tulajdonos az energiafogyasztás csökkenéséből adódó megtakarításból tudna fedezni. Átlagosan havi 30-40 ezer forintnyi fűtési célú erőforrással számolva, valamint 6 hónapos fűtési szezonnal, a befektetés 13 év alatt kifizetődne.
Valós körülmények között mért összehasonlító megtakarítási adatokat itt nézegethettek:
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
