A munkadarabokat ma már jórészt gépeken munkáljuk meg. Gyakran előfordul azonban, hogy egy bizonyos munkát kézi erővel kell elvégezni, mert gépen megmunkálni nem gazdaságos vagy nem lehetséges. A vágásnak és a harapásnak különösen az egyedi alkatrészgyártásban van jelentősége. Célja a munkadarab darabolása, a felesleges anyagréteg egy vagy több darabban, ill. forgács alakjában való eltávolítása.

Ha a vágót a munkadarabra merőlegesen tartjuk és a vágó fejére kalapáccsal ütéseket mérünk, vágást végzünk.

A vágás és faragás szerszáma a vágó. A vágó egyélű forgácsolószerszám. A forgácsolási munkát elemezve megállapítható, hogy mindenfajta forgácsolószerszám működését az elemi ék vágó hatására lehet visszavezetni.

Minél kisebb az ékszög, annál kisebb a vágás erőszükséglete. Nagy ékszögre nagy erőszükséglet, nagy súrlódási ellenállás, kishatású vágás, kis ékszögre pedig kis erőszükséglet, kis súrlódási ellenállás és nagyhatású vágás a jellemző.
 A behatolási ellenállás attól függően változik, hogy milyen nagy az ékszög, a vágóéi milyen mértékben tompul el és milyen hosszú a vágóéi. (Ezért helyes a vágó élét kissé ívelten köszörülni és ezzel is rövidíteni vagy pedig a vágót a munkadarabra megfelelő ferde szögben állítani.) Az elérhető vágási hatást természetesen még befolyásolja az anyag keménysége, szívóssága, nyúlása és a szerszám megfelelő kiképzése is.

A laposvágót széles és nagy terjedelmű felületek lefaragására, kivágására, nagyobb keresztmetszetű anyagok szétvágására, darabolására használjuk. A vágó fő részei: a fogószár, a lapított vágórész, a vágóéi és a fej. A fogószárból kovácsolással szélesebbre kinyújtott, 8...10°-os szögben lapított vágórész egyenes vágóélben végződik.

Laposvágó

Kemény anyagokhoz nagyobb ékszögű vágót használunk, hogy az él a szükséges nagyobb ütőerőt kitöredezés nélkül elviselje.
 Az egyes anyagokhoz szükséges ékszögek:
- lágyabb anyagok  (pl. alumínium, réz) 30...50°;
- szerkezeti acélok 50...60°;
- szerszámacélok 60...70 .
A vágó másik vége csonka gúla alakra kidolgozott fejben végződik, csúcsát a fel- verődés ellen legömbölyítik. A csonka gúla és a legömbölyítés nélküli vágófej felverődik s az ütést bizonytalanná teszi. Ezenkívül a lepattanó szilánk súlyos sérülést is okozhat.
A vágófejet ezért alakítják ki a fenti formára, hogy az ütés a vágó középvonalába essék.
A vágók szárának alakját úgy kellett megválasztani, hogy a vágó tartása, vezetése biztosabb legyen. A gyakorlat tapasztalatai azt igazolták, hogy e feltételeket kör- illetve négyzet keresztmetszetű szárral kielégíteni nem tudjuk. A legmegfelelőbb a téglalap alakú keresztmetszet, amelynek éleit lekerekítjük, hogy a kezet ne sértse.

A laposvágó fejrészének kiképzése

A vágó éle behatol az anyagba, a keresztmetszet egyre gyengül, végül az anyag hirtelen kettészakad. Ha a darabolást üllőn végezzük, lágyabb acélból készült alátétet kell használni. Célszerű a darabolást I-szelvényű acélon végezni.
Görbe vonalak kivágásához az egyenes élű laposvágó túl széles. A vágó élének sarkai túlnyúlnak az előrajzolt vonalon, így a kivágott alak nem egyenletesen ívelt.

Vágás görbe vonal mentén egyenes élű laposvágóval

Lemezek, vékony anyagok szétvágására, különféle alakú részek lemezből való kivágására lemezvágót használunk. A lemezvágó vágóéle domború kiképzésű, hogy vágás közben a lemezt ne torzítsa, ne görbítse, és hogy a vágóél sarkai az anyagba bele ne szoruljanak. A lemezvágó lapítási szöge 8... 10°, a vágó éhszöge 30.. .40°.

Lemezvágó

Vágás lemezvágóval

Lemezvágáskor a vágót tartó kezünket - a biztosabb vezetés végett - a lemezre helyezzük. A vágót ferdén tartva az előrajzolt vonalra tesszük, majd merőlegesre állítva ráütünk. A lemez vágását belülről kifelé haladva végezzük, hogy a lemez felhajtását elkerüljük. Ilyen módon görbületeket is ki tudunk vágni. Vágáskor minden kalapácsütés után a vágóéi hosszának 2/3-ával előrevisszük a vágó élét. Az élhossz egyharmada - a már vágott horonyba illesztve - a szerszám vezetésére való.
Lemezalátétek, tömítőgyűrűk, különféle alakú görbületek kivágásához félkerek vágót használunk. Az egyoldalas vágóéi alakja, ill. sugara és hossza különféle. A vágóél ékszöge 30.. .60°-ra egyoldalúan élezett.

Félkerek vágó

Ha lemezről lemezcsíkot akarunk leválasztani, satuban elvégezhetjük. A lemezt a berajzolt vonal mentén befogjuk a satuba és a vágót ferdén tartva vágjuk le a lemezcsíkot. Ebben az esetben a satupofak vezetik a vágót, így megkönnyítik a munkát. Hosszabb lemezeket rugós szorítóba fogunk és a lemezeket így vágjuk le

Vágóval való daraboláshoz három szerszám szükséges: a vágó, a kalapács és a satu vagy üllő. Kisebb keresztmetszetű huzalt, szegecset stb. harapással is darabolhatunk, ehhez egyetlen kéziszerszám is elegendő.

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.