A hosszúságok mérése, szögek kitűzése, a függőlegesek és vízszintesek ellenőrzése az építés alapműveletei közé tartozik. Munkájának jó eredményében csak az lehet biztos, aki ezeket a műveleteket gyakorlottan és pontosan végzi el.

Az összes méréshez szükséges alapeszközök közé tartozik a mérővessző (colstok), nagyobb hosszúságokhoz a mérőszalag, valamint a vízmérték. Ha építés közben sokszor kell mérnünk, nyugodtan szerezzünk be egy legalább 80 cm hosszú vízmértéket. Sokszor jó szolgálatot tesz egy tömlős vízmérték, egy függőón, egy mérőzsinór és egy pontosan párhuzamos élű, egyenes deszka is.

A vízmértéket függőleges és vízszintes irányok ellenőrzésére használjuk. Nagyobb távolságra lévő falak vagy zsaluzatok ellenőrzésére egy 6…8 cm széles, pontosan párhuzamos élű deszkát, azaz szintezőlécet használunk.

Nagyobb távolságban lévő magassági pontok mérésére és ellenőrzésére hasznos eszköz a tömlős vízmérték. Ez egy általában 10…20 m hosszú, átlátszó műanyag tömlő, amelybe a cső vége alatt kb. 5…10 cm-ig vizet töltünk, majd dugóval lezárjuk. Ha kivesszük a dugókat, a két csővégben a vízállás pontosan azonos magasságot mutat. Természetesen ügyeljünk rá, hogy a tömlő sehol se  törjön  meg,  a  levegőbuborékokat pedig hajtsuk ki a folyadékból úgy, hogy mérés előtt felfüggesztjük a tömlőt.

Jó tanács
Színezzük meg a tömlős vízmértékben lévő vizet, így jobban le tudjuk olvasni a vízállást és az esetleges levegőbuborékokat is könnyebben észrevesszük.

A tömlős vízmértékkel végzett méréshez célszerű, ha a padló felett kb. 1 m magasságban pl. egy falon vagy egy levert karón segédmagasságokat jelölünk ki. Ettől számítva mérjük ki azután - felfelé vagy lefelé - a kívánt magasságokat. Ily módon emelkedést vagy lejtést is ki lehet jelölni, pl. ferde betonlapokon vagy lejtéssel készített esztrich rétegeken.

A függőlegesek mérésére vízmértéket, nagyobb távolságokhoz szintezőlécet vagy függőónt használjunk.

Vannak olyan speciális vízmértékek, amelyekkel dőlésszöget is lehet mérni, erre pl. ablakpárkány dőlésének beállításakor vagy lejtős padlófelületek készítésekor lehet szükség. A lejtést (pl. esztrich rétegek vagy padlófelületek lejtését) °-ban vagy %-ban (cm/m) adjuk meg. 1° dőlés (emelkedés vagy lejtés) hozzávetőleg 2,2 %nak felel meg. A mérőzsinórt hosszabb egyenes szakaszok kitűzésére használjuk, pl. alapok kiemelésekor vagy falazat felhúzásakor.

Kisebb elemeknél derékszögeket természetesen megfelelő, kész derékszög vagy szögvízmérték segítségével is kitűzhetünk. Nagyobb távolságoknál pontosabban mérhetünk annak  a  matematikai tételnek az alkalmazásával, hogy egy olyan háromszögben, amelynek oldalhosszai  3,  4  és 5 hosszegységnek (pl. m-nek) felelnek  meg,  a  két  rövidebb  szár  derékszöget alkot (Pitagorasz-tétel).

A következőképpen járhatunk el: Tűzzünk ki cövekkel vagy jelöljünk ki egy falon 4 hosszegységet. Mérőszalaggal (vagy megfelelő zsinórokkal) mérjünk le a kijelölt szakasz két végétől 3 és 5 egységet. Amikor  ezek  a  hosszak  éppen találkoznak,  a  rövidebb  oldalak pontosan  derékszöget  (90°-ban) zárnak be egymással.    

Építőipari sorozatunkban Max Direktor „Falazás, betonozás, vakolás” című könyvéből idézünk részleteket a kiadó engedélyével. A kötet a gyakorlatban számtalanszor kipróbált, hasznos ötleteken és mesterfogásokon keresztül mutatja be a szakterületet. Lépésekre bontva, ábrákkal és szöveges részekkel ismerteti az egyes műveleteket.  

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.