Akár azt a címet is adhattam volna ennek a résznek, hogy "Még most vidd el javítani, mert jövőre rohadt drága lesz." - Ugye az nem titok, hogy nagyrészt mindenki a jobb kereseti lehetőségek és az ebből fakadó könnyebb élet reményében indul útnak és lépi át a határt, keresve új állandó vagy ideiglenes otthont.
Hazudnék, ha azt mondanám: én más miatt döntöttem úgy, hogy Angliában elfogadom a felkínált munkahelyet. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy mi már egyszer húsz éve nekifutottunk egyszer, így nem volt teljesen ismeretlen a terep.
Magában a szervizelésben nagy különbség nincs, talán abban, hogy itt az iparosok többségében bérli a gépet. Egyrészt nem tudják hol tárolni a sajátot, másrészt mindig a munkának megfelelő géppel dolgoznak, harmadrészt az igen magas az-az 35-45 font (13-17 ezer forint) rezsióradíj mellett jobban megéri. Az alkatrész árakban nagy különbség nincsen. Kis hazánkban azért a fenti rezsióradíj felével, sőt néha a harmadával találkozik a kedves ügyfél, de szerintem már nem sokáig.
Azt már látják otthon is, hogy a bérek kezdenek elszabadulni, itt most nem akarok foglalkozni fekete-szürke-fehér bérekkel, csak bérekkel. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy néha nem csekkolom a hazai béreket a lelkem megnyugtatására és döntésem igazolására. Ez egyszerűen történik, a hosszú „Tea time”-ban (ez négyszer van egy nap) felhívom a „kisgép szerelőt keresünk” hirdetéseket, és az itt folytatott beszélgetések alapján megdöbbentő megállapításra jutottam.
Tea time, azaz Tea szünet egy nap négyszer van nálunk, összesen két óra, amit a munkáltató nem fizet
A mi iparágunkban a 2015 ös szinthez képest a bérek 70%-kal (nem elírás, hetven százalékkal) emelkedtek, azaz a havi nettó 150.000.- Ft-ról felszaladt közel 250.000.- Ft-ra. Ezzel szemben a szervizek rezsi óra díja nem emelkedett 20%-kalal, azaz 4-5 ezer forintról 5-6 ezerre emelkedtek, de a 7 ezret nem érik el. Felmerül kérdés, miből tudja kigazdálkodni valaki ezt a magasabb bérigényt. Megmondom őszintén nem tudom, vagy is sejtem de ennek a megfejtését inkább az olvasó képzeletére bízóm. Én inkább kihasználva az EXCEL előnyeit, vegyítve az adókalkulátorok világával nekifogtam egy unalmas délután és elkezdtem számolni. Három dologban voltam biztos, egy év 365 napból áll. Kettő, hogy egy átlag angol szerviz óradíja 40 Font. Három, amihez felhasználtam egy 20 éve folyamatosan vezetett jegyzetemet, amiből kiderült, hogy éves átlagban napi 8 óra munka mellett hasznosan leszámlázható munkadíj 3,5 óra. Hogy hova tűnt a többi 4,5 óra, hát az ügyféllel folytatott beszélgetések, a „garanciálisan” visszahozott masinákra, a 22-szerre szétszedett kínai szar berántóra, ja és azért el kell menni szabadságra, a „főnök leléphetek egy órával korábban” felkiáltásokra, egy kis adminisztrációra és rendrakásra, sorolhatnám, higgyék el, elmegy.
E három szám bűvöletében és egy most átlagos 370 Ft-os váltási árfolyammal számolva nekikezdtem a mateknak. Elképzeltem, hogy Egyéni vállalkozóként, a saját kis garázsomban (nincs bérleti díj, minimális rezsi) szervizelem a gépeket, minden jogszabályt betartva. Még a teljes képhez hozzá tartozik, hogy Angliában a szabadságok száma hasonló - 28 nap - csak ebből levonódik a 8 nap állami szabadnap, míg kis hazánkban ez a most 11 (jövőre 12) hozzáadódik, azaz közel 2 hónapot szabin lennénk. Tehát átlagosan elmondhatjuk, hogy hazánkban egy egyéni vállalkozónak van esélye 225 napot, míg Angliában 232 napot dolgozni, ha még a szabadságra vonatkozó szokásokat is betartja, a többit egy táblázatban mutatom.
* 225 munkanappal, 3,5 órával és 40 fonttal számolva
** 232 munkanappal 3,5 órával és 40 fonttal számolva
*** Angliában még ezen az értékhatáron nincs ÁFA de az összehasonlítás miatt azzal számolok
Azt is mindenki képzeletére bízóm, milyen költséggel jár elindítani egy ilyen vállalkozást hazánkban. Angliában a nyitást követő három hónapon belül (igen utána), ha működőképesnek ítéled a történetet, jelzed az Önkormányzatnak, hogy van egy ilyen vállalkozásod (ingyen) .
A nagy lékesedésben még megnéztem hogy kb. 52 Fontnál azaz 19.500.- Ft-nál keresne annyit a magyar mint az angol a 40 Fonttal, illetve elegendő lenne 29,5-et elkérni az angolnak, hogy annyit keressen mint a magyar 40 font mellett. De természetesen ez a nettó bért terhelő közterhekből adódik.
Már hallom a bölcs kommentezőt, hogy „hát ott van a KATA”, ez igaz, de csak abban az esetben, ha szervizelésnél egy darab alkatrészt nem cserélek, de ez a mi esetünkben lehetetlen. Annak az értékesítését 40% többlet adóval és a vissza nem igényelhető 27 ÁFA-val sújtja, azaz 30% árrésért közel 200%-on kellene adni, vagy két céget csinálni, vagy stb… Most a cikkünkben az egyenes, becsületes utat kerestük (Megjegyzem a KATA-val is csak 11 fontot keresnék)
De hogy mire is lehet következtetni ebből? Kb. 20 Font azaz 7.800.- Ft-os rezsióradíj mellett van esélyünk Magyarországon a havi nettó 250.000.- hazavinni. Az állam hazánkban többet keres egy óra munkámon, mint én. Bosszantó, hogy azonos helyzetben az angol közel 400.000.- Ft visz haza.
Egy olyan szerviznek ahol többen dolgoznak, üzlethelyiséget bérel és tart fent (azaz nem a garázsban szerel), és esetleg még karácsonyi jutalmat is szeretne osztani jelentősen, azaz 8000.- Ft fölé kell emelnie a rezsióradíját. Ha a mindenki, vezetésünk elvárásai szerint négy éven belül le akarja hagyni Romániát és legalább 50%-os szinten megközelíteni a nyugati versenytársak bérszintjét, akkor egy kisgépszerviz rezsióradíja meg fogja közelíteni a 11.000.- Ft.
Az utolsó pont ad magyarázatot arra, hogy nyugati testvéreink miért is dobálják ki a kis hibás kerti és barkácsgépeiket és miért kell lassan a lomi királyoknak új elfoglaltság után nézni.
Foto: Magyar Narancs
Most kezdem megérteni a logikát, hogy csak a minőségi gépeket gyártó cégek márkaszervizei lesznek életképesek, hiszen ott a felszámított munkadíj arányban van a gép értékével. Ezzel a szervizek nagyrészt tisztában vannak, ebben az ügyfelek gondolkodásmódjának kell megváltoznia. A mai napig érezhető, hogy a nagy áruházak polcairól eladott olcsó eszközök, gépek meghibásodásánál fel vannak háborodva a kedves ügyfél, eleve ha nem garanciában készül el a javítás, de ha kétezer forint fölé emelkedik, hiszen „ Én ezt csak 7.000.- ért vettem”, nem foglalkozva azzal, hogy ugyan annyi energia (ha nem több) megjavítani az olcsó eszközt, mint a megbízható minőségi terméket.
Ilyen jövőbeni munkadíjak mellett teljesen természetes lesz, hogy a pár száz forintos alap alkatrészek (gyertya, légszűrő, berántó, stb.) azonnal cserélődnek, nem megengedve azt a kockázatot, hogy ezek miatt újra szét keljen szedni 11.000.-ért a masinát. Persze ez mind felfelé tolja a javítás költségét, no nem a munkadíj oldalon, hanem az alkatrészek áránál, amit szintén a kedves ügyfél fizet.
De sebaj előbb utóbb már a közmunkás is annyit fog keresni, hogy ne csak megvegye a profi gépet, hanem javíttatja is a masinát és esetleg akkor én is fogok tudni 700 ft-ért venni egy gombóc fagyit a cukiba.
Utóiratnak is szánhatnám, de ahhoz túl hosszúra sikeredett, hogy a fentiek megírása után nem tudtam nyugodtan aludni. Nem értettem, hogy ha elvileg van elég pénz a szektorban ( már mint építő iparban) akkor, hogyan tud az angol kifizetni egy ekkora bért és miért nem tud a magyar vállalkozó, cégvezetés.
Az angol cégnyilvántartási rendszer ugyan úgy elérhető mindenkinek, mint a magyar
Unalmas óráimban elkezdtem böngészni a magyar és angol cégnyilvántartást, és meglepő adatra leltem. Az az azonos méretű cégeknél az éves nettó árbevételt néztem ( nem a mérlegben kimutatott profitot) és a foglalkoztatotti létszámot, és az alábbi adat jött ki. Természetesen mindegyik céget ismerem és tudom, hogy összehasonlíthatók, mert azonos adottságúak. A fentiek mellett még a magyar cégeknél egy minimum elvárható 200.000.- Ft-os bérrel addig az angoloknál egy 13 fontos (4.810.-) bérel kalkuláltam.
Angol kis kölcsönző / magyar közepes kölcsönző I. / magyar közepes kölcsönző II.
A piros vonallal elválasztott kölcsönző II.-nél már a munkatársak megtartása érdekében igencsak emelni kellett a béreken és az is igaz, hogy az utóbbi két-három évben a fennmaradásért küzd.
De nézzük a nagyokat!
Angol közepes kölcsönző / magyar nagy kölcsönző
Hát, nem szeretném kifejteni a véleményem, a számok magukról beszélnek úgy, hogy az látszik nem csak a magas adó és járulék terhek, hanem a nem igazán bőkezű foglalkoztatók is tehetnek arról, hogy ilyen alacsonyak a bérek.
Bízva a jövő heti vágógépes találkozásban, ezzel búcsúzom
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.