A helyzet az, hogy az ember tényleg mindig (és folyamatosan) tanul. Anno gyerekként olyan családban nőttem fel, ahol mindig mindenki épített/készített valamit. Ennek sokszor része volt kisebb mennyiségű beton elkészítése, pár méter udvari járdához, vagy épp terasz, fészer, madárvolier vagy hétvégi ház alapozáshoz. Ez pedig minden esetben cement, sóder és lapát segítségével ment végbe. (Betonkeverőnk nem volt.) Ma is magam előtt látom a mozdulatokat, ahogy a lapáttal forgatják, dobálják az anyagot, közben a slagból adagolva hozzá a vizet. Mintegy 40 éves időtávról beszélünk, azt hiszem, akkoriban a készbeton még nem igen volt elérhető, legalábbis magánszemélyek számára. Szóval valahogy belém rögzült, hogy ennek ez a módja.

Felcseperedvén a kőművesmunkák sokáig nem érintettek meg, nem alakult ki bennem igazi igény a saját kezű betonozás, vakolás, miegymás iránt. Fából végül is mindent meg lehet oldani, azt is, amit nem.
De persze mindennek eljön az ideje…
Amikor vidékre költöztem, voltak ugyan kisebb munkák, de arra volt helybéli szakember. Szóval ott sem nagyon kellett ilyesmit csinálnom. Most azonban a stúdióprojekt kapcsán többféle betonozási munka is adódik, és vakolni is kell. Kellett sávalap egy kijjebb került falhoz, lesz jó adag aljzat (esztrich) betonozás, kellett és még kell vakoljak is. Egy darabig ment a gondolkozás, hogy hogyan-mivel is oldjam ezt meg, de aztán meggyőztek, hogy a házilagos keverés már nem divat, hiszen ott a rengetegféle zsákos, előre bekevert anyag, amihez csak víz kell. (A kész, hozatott beton nem játszott, mert egyszerre csak kisebb mennyiségekre van szükség, nem érné meg.)
Szóval körbenéztem a zsákos anyagok világában. És hát tényleg. Egészen megdöbbentő tapasztalásokra lehet szert tenni, ha az ember megnézi egy nagyobb kereskedés ilyen jellegű termékeinek szinte zavarba ejtően bőséges választékát. Minden (minden IS) van. Minden célra találunk kész keveréket, nincs olyan kőműves/építő munka, amihez ne volna speciális (-nak mondott) direkt arra ajánlott beton, habarcs, esztrich, vakolat, akármi…

Ez például egy betonból készült hangdoboz, akár ilyet is csinálhatunk zsákos anyagokból - bár itt a megfelelő zsalu/öntőforma elkészítése sem kis feladat
Aztán ha az ember megnézi egy-egy nagyobb gyártó (Baumit, Mapei, Knauf, stb...) teljes termékválasztékát, az egy rendszert alkotó termékeket, amelyekkel az egymás után következő munkafolyamatokat lehet elvégezni, csodákra bukkanhatunk. Tényleg mindenre van megoldás, extrém igényekre (mondjuk vízzáró beton rétegre vágyunk, vagy épp nincs időnk kivárni a száradást, pár órán belül kész felületre van szükségünk, vagy épp fordítva, tudjuk, hogy soká fogunk pepecselni, ezért olyan keverékre van szükségünk, ami akár fél napig sem köt bele a malteros vödörbe) is találunk anyagot. Többfélét is. Ráadásul ezek tényleg jól felhasználhatóak, például a vakolattal a nulla gyakorlatommal rögtön tudtam vakolni, nem potyogott le az anyag fele, olyan ragadós vakolatot kaptam a zsákban, amit én alapanyagokból biztos nem tudtam volna kikeverni.
Egyébként talán ez a dolog legjobb része, a pontos keverési arány. A bevezetőben említett régi metódusnál mindig ott volt a "hány lapát cement is kell az adott betonfajtához" kérdés. Itt ilyen nincs, biztos hogy a megfelelő az arány, ráadásul a használt homok, vagy sóder is épp olyan szemcseméretű és fajtájú, amire az adott feladathoz szükség van. (Emlékszem, anno a sódert is szitálni kellett néha, hogy optimális legyen.) Bónusz, hogy rájöttem, egy zsáknyi anyag épp jól megkeverhető magában a talicskában, szépen, folyamatosan, viszonylag tempósan lehet így haladni.
Egyszóval a világ azért előre halad, mindenkit csak bíztatok a saját kezű építésre, újabb munka kerül fel a »saját magunk is megbirkózunk vele« listánkra. Persze némi szaktudás azért nem árt, de ezt megszerezhetitek mondjuk kiadónk, a Cser témába vágó szakkönyveiből.
Vegyetek zsákos anyagokat, mert az jó!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!