A műhely berendezése után egy időre fussunk ki a szabadba, mert itt a faépítmények készítésének szezonja. Az időjárás viszontagságainak hosszú távon kitett faanyag korhadásnak indulhat, ezért a felületkezelés mellett "gyökerénél" kezeljük a problémát, azaz eleve korhadásmentesített, telített faanyagot használjunk, ahol ez nem korlátozott. Erről a telítésről szól mai anyagunk.
A telített faanyag olyan fűrészáru, amelyet az osztályba soroláson túl nagy nyomáson vegyszerekkel telítenek, amelyek segítenek a kártevők távol tartásában és a korhadás megelőzésében. A nyomáson való telítés sokkal hatékonyabb, mint a bevonás vagy egyéb felületi kezelés, mivel előbbi hatására a vegyszer bejut a faanyag mélyebb rétegeibe is. A fűrésztelepen kapható telített fa nedvességtartalma viszonylag nagy. Ha a faanyagot festeni szándékozzuk, vagy egyéb bevonattal szeretnénk ellátni, hogy az ne érintkezzen a használók bőrével, érdemes a nyomáson való telítés után kemencében szárított faanyagot vásárolni. Attól függően, hogy a nyomáson való telítés során mennyi vegyszert szív magába a faanyag, különféle felhasználásokra ajánlják.
A telítés a faanyagvédelem leghatékonyabb módja. Tudnunk kell azonban, hogy a „telítés” szót csak jobb híján használjuk, hiszen a faanyag közel sincs teljes keresztmetszetében „tele” faanyagvédőszerrel. Uniós építéshatósági előírások, szabványok rögzítik, hogy bizonyos építési feladatokra milyen fokozatú védelemre van szükség. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy 150-től 600 liter az a védőszer oldat mennyiség, amelyet be kell juttatni annak érdekében, hogy az adott célnak megfelelő védettséget kapjon a faanyag. Természetesen szerepet játszik még a fafaj, valamint a kezelésre kerülő faanyag mérete, alakja stb.
Még több információ a telítésről és konzerválásról itt.
Egy kezelési ciklus általában a következőképpen alakul: A faanyagot elhelyezik a hengerben, lezárják, és egy rövid ideig vákuumot létesítenek. Ezután a hengert feltöltik a faanyagvédőszer oldatával és a nyomást 8-10 bar-ig emelik. Ezt a nyomást tartják a feladatnak megfelelően 4-8 óra hosszáig úgy, hogy a faanyagba bepréselődő folyadékot folyamatosan pótolják. A nyomást fokozatosan megszüntetik, a védőszer oldatot leeresztik. Ezután egy rövid ideig újra vákuumot létesítenek, majd a légköri nyomáson kinyitják a hengert és kiszedik a faanyagot. A felhasznált védőszertől függően hosszabb-rövidebb idejű pihentetés következik, ezután a faanyag felhasználható.
Egyes fatelepeken kapható olyan faanyag, amelyet a szokásos favédőszerek mellett víztaszító anyaggal is bevontak. Az ilyen faanyag drágább, azonban használatával megtakaríthatjuk azt a munkát, hogy a megépült szerkezetet utólag nekünk kelljen felületvédelemmel ellátni. Ez azért nem elhanyagolandó, mert valószínűleg 6 hónapot is kell várnunk a megépítés után, mielőtt a felület alkalmas lesz arra, hogy pácoljuk vagy befessük. Ennek oka az, hogy a víztaszító bevonattal ellátott faanyagot paraffinnal vonják be. Ha tehát festeni vagy pácolni szeretnénk a kész szerkezetet, vásároljunk további impregnálás nélküli telített faanyagot. Ha víztaszító bevonattal, olajalapú páccal vagy festékkel vonjuk be a fát, tovább csökkenthetjük az esélyét annak, hogy a telítéshez használt vegyszer érintkezik a bőrünkkel.
Tartósság
Ha öt éven belül szét akarjuk szedni a telített fából készült építményt, a következő módszert követve szinte egyáltalán nem lesz szükségünk felületkezelő bevonatra. Először is a gerendákhoz, tartóoszlopokhoz, és egyéb, talajközeli vagy azzal kapcsolatban lévő elemekhez használjunk telített faanyagot. Sokan helytelenül azt gondolják, hogy a telített faanyagot nem kell felületkezelni. Bár a telítés során használt favédő szerek feladata, hogy megelőzzék a korhadást és a rovarok kártevését, a nap ultraibolya sugarai és a nedvesség ellen viszont nem nyújtanak védelmet. Emellett a telített fa (a felületkezeléstől függetlenül) hajlamos a hasadásra. Minimálisra csökkenthetjük a károsodást, ha a fát pácoljuk vagy víztaszító UV-védő bevonattal látjuk el. Ha kezeletlen és a korhadásnak nem ellenálló faanyagot (pl. erdeifenyő, bürök) használunk, azokat kezeljük olyan víztaszító védőbevonattal, amellyel a korhadást is megelőzhetjük.
Biztonsági tudnivalók
A következő biztonsági szempontokat tartsuk szem előtt, ha telített faanyaggal dolgozunk:
• viseljünk hosszú ujjú inget és hosszúnadrágot;
• viseljünk kesztyűt, különösen akkor, amikor gépekkel dolgozunk;
• amikor ilyen faanyagot fűrészelünk vagy fúrunk, mindig viseljünk porvédő maszkot,
szemüveget és fülvédőt;
• mindig a szabadban dolgozzunk;
• ha lehet, ilyen faanyagot ne csiszoljunk;
• evés előtt alaposan mossunk kezet;
• a telített faanyagot soha ne tüzeljük el, mert a füstben mérgező anyagok vannak. A telített
fát a hulladéklerakókban kell elhelyezni.
Felhasználása szigorúbb játszótéri, vagy olyan környezetben, ahol gyermekek érintkeznek a fából készült alkotmánnyal, hiszen telítéskor a gyerekekre veszélyes vegyszerek kerülnek a fába. Telített faanyag ugyan használható ilyen célokra is, de a gyártótól műbizonylatot kell kérni, amelyben szerepelnie kell egy olyan tételnek is, hogy a száradást követően mérgező anyagok nem oldódnak ki a fából, és gyermekjátékok gyártásához alkalmas. Amennyiben a telített anyagot lefestjük (nem pácoljuk), akkor a festékről kell ugyanilyen műbizonylat, a telítésről viszont nem, mert a festékréteg befedi azt. Műbizonylatként a festékes dobozon lévő felirat alapján kell a megfelelő minőséget kiválasztani.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!