Blogunk kedvenc témái a maihoz hasonlók. A közvélekedés szerint a gázzal kapcsolatos eszközök még az elektromosságnál is veszélyesebbek, az ilyenekhez képesítés nélküli embernek nem volna szabad 5 méternél közelebb mennie. A biztonsági megfontolások iránt igazán érzékenyek azt mondják, maga a gáztűzhelyek használata is veszélyes és külön szakembert igényelne.

Mi itt a blognál persze máshogy látjuk a dolgokat, mint ahogy azt már több ízben is megírtuk. Egy hagyományos gáztűzhely nem nevezhető ördögi bonyolultságú szerkezetnek. Természetesen a gáz, mint rendkívül gyúlékony energiahordozó, és persze a gázzal működő eszközök igénylik a szükséges megfontoltságot és odafigyelést, de akiben van némi technikai érzék, és jó adag józan ész, az alábbi tisztítást például meg tudja csinálni.

Az alapot a mai poszthoz az szolgáltatta, hogy a szomszédban üzemelő gáztűzhellyel egyre több probléma volt, nehezen gyulladtak be az égők, és nem is volt megfelelő a teljesítményük. Miután az ilyen gáztűzhelyek igazából csak némi csőből, a teljesítményt szabályzó szelepekből, és a tulajdonképpeni láng létrejöttét/formázását szolgáló fúvókákból áll, adta magát a megoldás, hogy nézzük át a fúvókákat.

Ezek - miután leemeltük a lángosztókat - felülről, egy csőkulcs segítségével kicsavarhatók, gyakorlatilag úgy néznek ki, mint egy hatlapfejű metrikus csavar, a közepén egy furattal. A furat mérete határozza meg az átbocsátott gáz mennyiségét és maximumát, a legkisebb főzőlap fúvókáján kisebb a furat, mint a legnagyobb főzőfelület alatti fúvókán. A furatok mérete függ még a felhasznált gáz típusától is, az új tűzhelyekhez rendszerint mellékelnek külön-külön fúvóka készletet a vezetékes és a palackos (PB) gázüzemhez.

A csésze közepén lapul a fúvóka.

A fúvókák kitekerése után ellenfénybe tartva látható, hogy milyen állapotban van a furat. Ezekben lehetnek lerakódások, akár esetleg a főzés folyamán is kerülhet szennyeződés beléjük, de a korom is okozhat lerakódásokat. A fúvókák anyaga réz vagy valamilyen  rézötvözet, tehát a tisztításuknál kerülni kell a vas és acél szerszámok használatát, hogy a furat mérete még véletlenül se változzon.

Jó megoldás lehet a fogpiszkálók használata, persze vigyázni kell, bele ne törjük a fa rudacskák hegyét a pici furatba. Segíthet még vékony rézdrót is. Nagyon makacs lerakódásnál persze előbb-utóbb előkerülhet egy varró- vagy gombostű, de ezt csak a legvégső esetben használjuk. A fúvókán kívül is lehetnek kormos lerakódások. Ezek ugyan az üzemelés szempontjából nem relevánsak, de ha már kiszedtük őket, megpucolhatjuk az egész alkatrészt, általában egy melegvizes-mosogatószeres kefélés szép tisztává varázsolja az alkatrészt.

Ezek után mehetnek vissza a helyükre.

És, ha mindent jól csináltunk, szépséges lángot is láthatunk a tisztítás végeztével:

Mint látható volt, azért ez nem olyan összetett feladat. A konyhában persze vannak ennél bonyolultabb eszközök is, bár a legtöbb esetben némi töprengés és tájékozódás után azért meg lehet próbálkozni a javítással. Nem pont ide tartozik, de talán mégis: kedvenc angolhumor sorozatunk, a "Csengetett, Mylord?" egyik örök érvényű beszólása: "Ha a főzés olyan bonyolult lenne, nem hagynák hogy nők csinálják..." 

Ezt át lehet értelmezni a Furdancs blog hozzáállására is, vagyis: ha a javítások olyan bonyolultak lennének, nem hagynák hogy emberek csinálják...

Bocsánat.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.