A lefolyó, csatorna eldugulása szinte egyidős a városlakó léttel, mióta leszoktunk róla, hogy ablakon keresztül kilöttyentve a küblit, a lenn ácsorgókat örvendeztessük meg a "terméssel". Csatornamederbe tereltük a szennyvizet, s üröm a civilizáció örömében, ha nem megy le vagy visszajön a szennyvíz.

"Ami eldugulhat, az előbb vagy utóbb el is dugul. Kétségbeesetten szaladunk a legközelebbi áruházba lefolyótisztítóért, elővesszük a WC-pumpát, hosszan folyatjuk a forróvizet, ha mázlink van, egy időre megoldódik a problémánk. Vannak azonban helyzetek, amikor a házi praktikák már nem működnek és szakembert kell hívnunk."

Már régóta tervezek por elleni huzatokat készíteni a műhelybe, mert a fémipari állványos gépeket óvni kell a famegmunkálás porától. Végső lépést a takaróvarrás felé mégis a Kisz Drágaszág megérkezése indukálta. Ő egy hétoktávos midi-billentyűzet, melyre rég vágytam és szeretném pormentes állapotban megőrizni.

A takarók elkészültek (eltekintek ennek ismertetésétől) de a honvédségi kiárusításon vásárolt fehér lepedőket szerettem volna feldobni némi festéssel. Fekete a célszerű, mert elegánsabb és a műhelykosz sem látszik annyira rajta. A kereskedelemben kapható ruhafestékek a cél szükségességéhez képest drágák. Használati utasításukat böngészve kiderült, hogy a ruhafesték fa pácolására is alkalmas. Vajon fordítva működik az elv?

Gyártmányaink feliratozása nem egyszerű, ha tartós és tetszetős kivitelben szeretnénk elkészíteni. Korábban bemutattam már a (domború) betűnyomtatást, most ellenkezőleg, a környező teret emeltem ki, hogy a betűk hiánya vésett benyomást keltsen.

A légkalapácsot Amerikában jackhammernek, az angoloknál pneumatic drillnek nevezik. Az angoloknak külön szavuk van az elektromos véső- és bontókalapácsra, ez pedig a kangos - ez a celluxhoz és a xeroxhoz hasonlóan egy márkanév köznevesülése.

A szikraforgácsolásról hallva, először talán felötlik a gondolat, hogy minek túlvariálni a dolgokat, hiszen az eszterga- és marókéseket rég feltalálták, nincs itt semmi látnivaló, tessék továbbhaladni és azt használni.

Viszont rápillantva egy forgácsolási árkatalógusra, már sokkal barátságosabb képet fest a technológia. Bár a szerszám puhább az alapanyagnál, egészen kemény acélok is megmunkálhatók vele. Az áram ereje - akárcsak a plazmavágásnál - feleslegessé teszi nagyon drága szerszámkészletek alkalmazását, ahol minden kanyarhoz más marófej kell.

Sajnos a vezetékes víz mondhatni mindenhol a kemény, ami ellen elég nehéz védekezni. Látható nyomai leginkább a csaptelepeken és a vizes felületeken észlelhető, ha nem védekezünk ellene szinte napi rendszerességgel. Ha pedig gyakorta elfeledkezünk e felületek használat utáni tisztításáról, a felületük gyorsan veszít a fényéből és megjelenik a fátyolos lerakódás a csapokon, csempéken és egyéb nedvesen hagyott kerámia felületeken is. Utána pedig már csak jelentős plusz munkával lehet e felületeket újból csillogón tisztává varázsolni.

Szó se róla, ez ugyan minden vízhasználat után csak néhány perces feladat lenne, ám gyakran mégis elmarad a vízcseppek letörlése, majd a felületek szárazra törlése. Ezzel pedig megelőzhető, vagy legalább is késleltethető lenne az ilyen kényes felületeken a vízkőréteg kialakulása. A rendszeres használat után e felületeket ajánlatos nem csak letörölni, hanem le is mosni mosószeres vízzel, majd öblítés után a szárazra törléshez megfelel bármilyen nedvszívó törlőruha, esetleg mikroszálas törlőkendő. Ez egyben tisztító hatású is és a csaptelepek, mosdók, kádak, csempék és egyéb zománcozott felületeken nagyon hatásosan gátolja a vízkőfátyol kialakulását. Feltéve, ha legalább napi gyakorisággal használjuk.

Nem szükségszerű, hogy a gépelemek fémből készüljenek.  A gyakorlatban számos példával találkozhatunk, ahol nem kell gigászi erők mikron pontosságú átvitelét megoldani és komoly gyártók is szívesen használnak fröccsöntött műanyagot. A legutóbb bemutatott elektromos láncfűrészt hozom fel példának, ahol a 7500 fordulatú motor hajtott fogaskereke is műanyagból készült. És még megy.

A félvezető-alapú elektronikus kapcsolóelemek látványa senkit sem hoz lázba. A kis tranzisztor egyszerű életéről nem írnak könyveket, ahogy 170 millió társával egyetemben várakozik a processzorban valami jelentéktelen művelet elvégzésére, de a már-már szerelmes hangvételű teszteket sem róluk költik a HiFi-magazinok szakújságírói.

Bezzeg az elektroncső! Ha felizzik egy méregdrága HiFi-erősítő tetején (mert ezeket sosem dugják a ház mélyére), mindenki ilyeneket mond, hogy "Hűha!", "Ez már döfi!", meg hogy "Le akarok feküdni magával!" - mármint a tulajdonossal, nem a csővel. Mire fel ez a népszerűség?

Az előző epizód végén ott fejeztük be, hogy a kiszemelt, jobb sorsra érdemes lócát szétszedtük, elszállítottuk, szemrevételeztük. Jöhet az anyagbeszerzés, aminek mindenképpen pazarlás lesz a vége. Másképp fogalmazva: tartalékképzés. Ez abból adódott, hogy mint azt említettem, a szaküzletben csak kétméteres fenyőléceket tartanak, nekem pedig 170 cm hosszú ülőfelületre volt csupán szükségem. Ez alkalommal én tüzeltem fel Ágit, társamat a munkában, hogy jöjjön el velem bevásárolni. Mondanom sem kell, hogy a vásárlás szó hallatán csak úgy röpült. Itt jegyezném meg, hogy a lányok, asszonyok mostanában valami eddig nem tapasztalt és nem is bizonyított csillagállás miatt imádnak férfias boltokba járni. Legalábbis az én környezetemben. Ági például többet jár barkácsáruházba mint én. Senki ne gondolja, hogy őt például meg lehet vezetni. Olyan felkészült, ebben a hölgyek halmazán idegennek gondolt környezetben, hogy én kérek elnézést. Bevágódtunk a kombiba és irány a közeli barkácsbolt, melyet előre feltérképeztem, hogy ne érjen meglepetés. Mindent lehet kapni amire szükség volt a munka megkezdéséhez. Legalábbis a telefonban ezt mondták. Most következhetne egy fordulat, hogy nem volt minden, de nem fog, mert volt. 

Legutóbb bemutattam egy komolyabb oszlopos fúró érkezését és jellemzőit. Nem öncélú a sorozat, szeretném megismerni és megismertetni a belsejét, valamint extrákkal kibővíteni (mint például az újrafestés, szerszámhűtés, világítás). Előtte azonban a kedvezményes árral járó problémákat kell elhárítani.

Kezdődik mindez az oszlopon végigfutó hegesztési varrattal. Gazdája szerint leesett és eltört. Bár nem kételkedem indoklásában, mégis nehéz elképzelni egy ilyen masszív szerkezet eltörését. Honnan esett le? Egy kamionról? Vagy kimenekült a selejtezésből?