Manapság a netes autós áruházak és a hirdetési oldalak folyamatosan bombáznak a többnyire LED fényforásokat használó nappali menetfények ajánlataival. Az új autók eleve ilyen fényforrásokkal vannak szerelve, a kis fehér fényű ledsorok egyre megszokottabb látványelemei az utcaképnek. De vajon tudjuk-e egyáltalán mik ezek a fényforrások, mire is valók, és - ami Furdancsosként a legfontosabb - utólag felszerelhetőek-e a saját, régebbi autóinkra?

Mostanáig túl sok autós téma nem szerepelt itt a blogon. Azonban érik már egy ideje az elhatározás a szerkesztőségben, hogy van néhány olyan autókhoz kapcsolódó tevékenység, ami igenis elférne itt a blogon. Ez a nappali menetfényeket érintő kérdéskör is ilyen téma, tehát egy posztban igyekszünk összeszedni a legfontosabb tudnivalókat.

Miről is van szó?

2011. februárjában hatályba lépett egy, az Európai Unióban még 2008-ban megszavazott rendelet, amely az Unió tagországaiban újonnan forgalomba helyezett, 3500 kg-ot meg nem haladó össztömegű gépjárművek kötelező, nappali kivilágításáról rendelkezik.

A törvény egy külön, erre a célra kialakított fényforrás meglétét írja elő, amely kizárólag nappali viszonyok között működik, automatikusan, a gyújtás ráadására lép működésbe, és célja kizárólagosan a jármű láthatóságának biztosítása.

De mi legyen a régebbi, még ilyen fényekkel nem szerelt járművekkel? Ezekre természetesen nem vonatkozik ez a rendelet, azonban egyre többen szeretnének ilyen világítást a meglévő, régebbi autójukra is. Erre az igényre kínálnak megoldást a nagy számban kapható utólagos beépítésre szolgáló világító berendezések. Elvileg utólagosan, házilagos módon is megoldható a DRL, azaz a nappali menetfény felszerelése, de vannak betartandó szabályok, illetve technikai nehézségek, ezért érdemes tájékozódni, mielőtt bármit vásárolnánk.

Azzal a legtöbben tisztában vannak, hogy az EU-s rendelkezések automatikusan általában nem írják felül a tagállamok előírásait. És aki kicsit is jártasabb a járművekkel kapcsolatos kérdésekben, az pontosan tisztában lehet azzal is, hogy a magyar közlekedési hatóságok előírásai mindig is a legszigorúbbak és legbürokratikusabbak közé tartoztak. Aligha lehet ez máshogy most sem, egy adott gépjárművön bármilyen utólagos átalakítást bizony igen szigorú előírások szabályoznak. Érdemes pontosan megismerkedni az előírásokkal, ezekből egy csokornyit össze is szedtünk a posztunk végén.

Azonban előbb még nézzük át a technikai tudnivalókat:

Az ilyen menetfények a gyárilag ezekkel szerelt autókon igen sokféle módon kerülnek kialakításra. Külön LED sorokkal, a fényszórókba, vagy a ködlámpákba integrált külön fényforrásokkal, de akár a meglévő fényforrások ravasz szabályzásával is megoldható a feladat.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem a tompított fényszóró használatát tették egységesen kötelezővé? A válasz a környezettudatosságban és az energiatakarékosságban rejlik. A tompított fényszórók a velük együtt világító berendezésekkel együtt jelentős elektromos energiafelhasználást eredményeznek, amit egy messze nem ideális hatásfokú belsőégésű motor által hajtott, kb. 85%-os hatásfokú generátoron át a tüzelőanyag elégetéséből kell kinyerni. Ez azt jelenti, hogy mig egy átlagos autó is mintegy 140-180 W fogyasztást produkál a tompított fényszórók és a nappal teljesen felesleges, mert láthatatlan helyzetjelző és rendszám megvilágító lámpák használatával, addig a többszörös, nem túl jó hatásfokú áttételek miatt ehhez 6-700 W megtermeléséhez szükséges mennyiségű üzemanyagot kell elégetni. Nagyjából egy lóerőnyi teljesítmény folyamatos elpazarlásáról beszélünk...

Természetesen ez önmagában még nem volna akkora baj, hiszen a láthatóság mindennél fontosabb, azonban végig kellett gondolni azt is, mire is tervezték a tompított fényszórókat. Mivel a tompított fény éjszakai közlekedésre lett kitalálva, feladata az előttünk lévő út és tereptárgyak megvilágítása oly módon, hogy a járművel szemben közlekedőket ne zavarja. Azonban a nappali, a többi közlekedő számára a mi járművünk láthatóságát biztosító fény épp hogy nem ilyen elvek szerint kell kialakításra kerüljön! Pont arra a fényre lenne szükségünk amit a tompított fényszórók tervezésekor szándékosan tompítottak. Az utat megvilágító fénysugarak ilyenkor feleslegesek, nem is láthatóak. Ami fontos, azok épp a szembejövők felé induló, éjjel vakító, azonban világosban életmentő fontosságú fénysugarak lennének. Ezek azonban a tompított fényszóróból szándékosan kiiktatásra kerültek.

Egy LED-es menetjelző lámpa 10-15W-ot fogyaszt a hagyományos halogén lámpákkal szerelt autók fenti 140-180 W fogyasztásával szemben. És ráadásul oda (szembe) és úgy (nappal is látható fényerővel) világít, ami számunkra fontos. Ez pedig azt is jelenti, hogy a kötelező nappali menetjelző fényre vonatkozó előírás a biztnsági szempontok mellett komoly, a légkört szennyező károsanyag-kibocsátás csökkentéssel is együtt járhat.

Melyek az itthon érvényes szabályok?

A mozgó járművek kivilágításának fontosságát bizonyító, hosszú évtizedekre visszanyúló statisztikák eredményeként, 1993-tól Magyarországon is bevezették a kötelező tompított fényszóró használatot lakott területeken kívül. Ez azonban az autó gyárilag kialakított tompított fényszórójának használatát írja elő, ez semmilyen más fényforrással nem volt kiváltható, akkoriban a rendőrök előszeretettel büntettek is, ha valaki helyzetjelzővel, vagy épp csak ködlámpával közlekedett. (Ez utóbbi persze eleve nem szabályos, a ködlámpa önmagában nem is működhetne...)

Azonban, mint említettük, a különböző tagországokban az Európai Unión belül is eltérő szabályozások vonatkoznak az autósokra, emiatt is égető fontosságú volt egy egységes, biztonságot célzó rendelkezés létrehozása.

És akkor szerelhetünk-e otthon ilyen csodaledeket az autónk elejére?

Bizony, ez nem egyszerű kérdés. Sokan utólagosan, akár otthoni szereléssel barkácsolnak ilyen, szaknyelven Daytime Running Lights (DRL) világítást, de ezzel bizony sokszor megsértik a hatályos jogszabályokat. És ezt bizony a rendőrök és a vizsgabiztosok nem nagyon tolerálják...

Ha üzletben vásárolunk utólagosan beépíthető rendszert, elég sok mindenre kell figyeljünk. Természetesen rendelkezniük kell a világítótesteknek egy sereg bevizsgálási és minősítési jelzéssel, ezekre még visszatérünk. Ezzel eleve kikerül a látókörünkből rengeteg mutatós, de erre a célra nem használható fényforrás.

Fontos az is, hová építhetjük be ezeket, ebben az alábbi ábra segíthet:

A hatályos EU előírás szerint ilyen világítóeszközt minimum 250, maximum 1500 mm magasan lehet elhelyezni, és a két lámpa között legalább 600 milliméteres távolságot kötelező tartani - ellenkező esetben a műszaki vizsgán kifogásolhatják a megoldást. Ugyancsak előírás, hogy a ködlámpa, a tompított vagy a távolsági fényszóró bekapcsolásakor a nappali menetfénynek automatikusan ki kell kapcsolnia.

Mint minden tartozéknál, úgy itt is kötelező a bevizsgálást bizonyító és a gyártó országot is mutató karikába tett E betű megléte. Továbbá a szabványos menetfényeken megtalálható kell legyen az "RL" jelzés is.

Beszerelésnél fontos a megfelelő kapcsolási rajz, e nélkül nem sokra megy az amatőr otthoni barkácsoló, és adódhatnak egyéb technikai meglepetések. Az újabb, elektronikával jobban ellátott autók esetében előfordulhat, hogy ha mondjuk simán a helyzetjelzőre kötjük a DRL világítást, akkor az megzavarja a hibakereső áramkört, és ilyenkor kétféle probléma is adódhat: vagy be sem kapcsol a helyzetjelző, vagy tévesen izzóhibát jelez a rendszer.

A lámpa helyének tervezésekor figyelemmel kell lennünk a sajátos vetítési képre is, ami szúrófény szerű, ezért a lámpát úgy kell elhelyezni, hogy a fénye pontosan a haladási irányba világítson. Máskülönben, az autótól eltávolodva már alig látszanak, s a kívánt „látszani” hatás elmarad.

Ezek fényében bölcsen mérlegeljünk vásárláskor, minél hosszabb egy menetjelző, annál nehezebb lesz szabályos helyet találni számára, s minél modernebb, gömbölyűbb az autónk, annál kevesebb, a haladási irányra merőleges felület található az orrán. A készlet megvásárlása előtt tehát meg kell tervezni, hová és milyen alakú lámpát szeretnénk beépíteni. Mi magunk akarjuk bekötni, vagy olyat terveztünk, ami DRL elektronikával eleve rendelkezik. Nagyon sokféle minőségű és fényerejű lámpát lehet beszerezni, de a legfontosabb, hogy el legyen látva az említett jóváhagyási jellekkel, vagyis hivatalosan beépíthető legyen. A tervezésnél a fent említett kötelező méreteket is figyelembe kell vennünk, hogy közúti ellenőrzéskor és műszaki vizsgán ne legyen problémánk. Célszerű olyan szettet venni, amiben van DRL elektronika, de ez utólag is beszerezhető a lámpákhoz. Ez az eletronika felel azért, hogy a motor beindításakor automatikusan felkapcsolja a menetfényt, viszont bármilyen egyéb fényforrás (tompított- vagy országúti fényszóró) bekapcsolásakor pedig kikapcsolja. A DRL elektronika természetesen helyettesíthető relék beépítésével is, de azért ehhez némi autóvillamossági ismeret nem árt. Saját tapasztalat, hogy a magyar rendőrök bizony a tipusbizonyítványok rabjai. Tehát bármilyen, az autó gyári felszereltségétől eltérő plusz külső elemnél jó, ha van nálunk egy nyomtatott, kézbe fogható tipusbizonyítvány, amit a rend őrei orra alá tudunk dugni, ha a helyzet úgy kívánja. A korrekt üzletekből beszerzett, szabványoknak megfelelő világítótestek esetében kapunk (kérhetünk) ilyen bizonyítványt.

Végezetül itt van pár sor a vonatkozó jogszabályokból: (Elsőre bonyolultnak tűnhet, de figyelmesen olvasva kiderül, hogy valóban bonyolult. Na jó, annyira azért nem...)

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 87. számú előírása — Egységes rendelkezések gépjárművek nappali menetjelző lámpáinak jóváhagyásáról:

1. ALKALMAZÁSI KÖR 

Az előírás az L, M, N és T kategóriájú járművek [1] nappali menetjelző lámpáira vonatkozik. 

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 

Ezen előírás alkalmazásában: 

2.1. "Nappali menetjelző lámpa": menetirányba néző olyan lámpa, amely arra szolgál, hogy a haladó járművet nappal jobban láthatóvá tegye. 

5.1.5. Minden olyan lámpán, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott típusnak, a fenti 4.4. szakaszban megadott helyen fel kell tüntetni az alábbi 5.2. és 5.3. szakaszban leírt jelölést. 

5.1.6. Az 5.2. szakaszban említett jelölésnek és jeleknek eltávolíthatatlannak és jól olvashatónak kell lenniük az után is, hogy a lámpát a járműbe beépítették. 

5.2. A jóváhagyási jel felépítése 

A jóváhagyási jelnek a következőket kell tartalmaznia: 

5.2.1. a nemzetközi jóváhagyási jel, amely a következőkből áll: 

5.2.1.1. egy kör, benne az "E" betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma [2]; 

5.2.1.2. a jóváhagyási szám; 

5.2.2. az "RL" kiegészítő jel; 

6. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 

6.1. Mindegyik lámpának meg kell felelnie az alábbi szakaszokban előírt követelményeknek. 

6.2. A nappali menetjelző lámpákat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a szokásos használat mellett fellépő rezgések ellenére kielégítően ellássák feladatukat, és megőrizzék ezen előírás szerinti jellemzőiket. 

7. FÉNYERŐ 

7.1. Az egyes lámpák által kibocsátott fény erejének legalább 400 cd-nak kell lennie a vonatkoztatási tengely mentén. 

7.2.2. egyik olyan irányból se haladja meg az 1200 cd-t, ahonnan a lámpa látható. 

8. LÁTSZÓLAGOS FELÜLET 

A látszólagos felület mérete a lámpa vonatkoztatási tengelyének irányából nézve nem lehet 25 cm2-nél kisebb, illetve 200 cm2-nél nagyobb. 

9. A KIBOCSÁTOTT FÉNY SZÍNE 

A kibocsátott fénynek fehérnek kell lennie. 

6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 
a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az ipari miniszterrel, a kereskedelmi miniszterrel és a hatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem: 
A nappali menetjelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek 
55/A. § (1) A gépkocsit fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával. 
(2) A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki. 
A nappali menetjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek 
55/B. § (1) A gépkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni. 
(2) A nappali menetjelző lámpákat a gépkocsin a következőképpen kell elhelyezni: 
a) az átvilágított felület alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb és attól 1,50 méternél távolabb nem lehet; 
b) az átvilágított felület külső széle a gépkocsi legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a különböző oldalon lévő lámpák átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb nem lehetnek, azonban az olyan gépkocsin, amelynek a teljes szélessége nem éri el az 1,3 métert, a belső szélek közötti legkisebb távolság 0,40 méterre csökkenthető. 
(3) A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpa automatikusan bekapcsolódjon, ha a motorindító kapcsoló a motor indítására kész állapotában van, de - kivéve a 42. § (5) bekezdése szerinti esetet - automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor a fényszórókat bekapcsolják.

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben. 
A közúti közlekedés szabályait - a Minisztertanács felhatalmazása alapján - a következők szerint állapítjuk meg: 
II. fejezet 
A járművek kivilágítása 
A forgalomban részt vevő járművek kivilágítása 
44. § (1) A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. 
(2) A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Nem kell a tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú járművet, amely sík úton önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt. 
(3) A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni - fényjelzés kivételével - csak lakott területen kívül szabad. Tilos a távolsági fényszóró használata 
a) másik járművel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövő jármű, illetőleg állat vezetőjét elvakíthatja, 
b) a másik jármű követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró - a visszapillantó tükrön át - az elöl haladó jármű vezetőjét elvakíthatja, 
c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármű vezetőjét elvakíthatja. 
(4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.
(5) Keresőlámpát és munkahely megvilágító lámpát mozgó járművön használni nem szabad. 
(6) Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el. 
(7) A forgalomban részt vevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani. 
(8) Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocsit nappali menetjelző lámpávalvagy tompított fényszóróval, mezőgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú járművet - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A művészi talajtorna egy igazán látványos és komoly felkészülést igénylő sport. Sokkal kevésbé élvezetes viszont gyakorolni, ha egy nem túl magas üvegházba hajlított térddel beereszkedve-hajolva palántát kell öntöznünk. Mozgáskoordinációs kihívás, hogy ne verjük be a fejünket, ne borítsuk fel a palántákat és ne rúgjuk ki a felhajtható tetőt tartó karót.

Catherine Zeta-Jones fotójával ábrázolom a jelentet, amikor a Briliáns csapda című filmben gyakorolt a lézerhálóban való bujkálásra. Higgyék el, én nem lennék ilyen szép látvány közben, ezért már idejekorán rátértem a kézi permetezővel való palántalocsolásra.

Az az igazi vidám vasárnap, mikor két selejtezésre ítélt eszközt párosítva olyan működőképes berendezés jön létre, melyre még igény is van, nemcsak önmagáért készül. Első komponens a régi kézi permetezőm, mely becsületesen szolgált, de a kor kikezdte tömítéseit.

Olyannyira, hogy már a tömítés internetes keresésére fordított idő is meghaladja pillanatnyi értékét, nemhogy annak megrendelése és postaköltség fedezése. Újonnan is olcsó volt. Konstrukciójából adódóan az sem járható út, hogy majd vágok bele gumiból peremes tömítést.

Második fő elem egy pumpa (tájszóval punepa), melynek a szelepre szorítható csatlakozása tömődhetett vagy romolhatott el. Lényeg, hogy szilárd falat képez a belepréselt levegő előtt. Oldhatatlan kötéssel kapcsolódnak alkatrészei, minden beavatkozás még jobban tönkreteszi. Itt már csak megcsonkított torzóját láthatjuk, gazdateste nemsokára egy másik, boldogabb funkcióban manifesztálódik ugyanis.

Utolsó alkatrész egy biciklitömlő szelepe. Mellette a permetező nyomásmérésére szolgáló kupakja látható. A belső nyomás egy sávosra festett kis hengert nyom ki ellenrugó ellenében. Normál nyomásnál sárga, túltöltésnél a piros sáv nyomakodik ki. Ekkor érdemes abbahagyni a pumpálását, ha nem akarunk (például) Glialkát szippantani reggelire.

Kissé kitágítva a jelzőhenger furatát, hátulról belecsavartam a szelepet, előtte szigetelőgéllel tömítettem. A megoldás előnye, hogy a belső nyomás akkor is rátapasztja a nyílásra a szelepet, ha az eresztene véletlenül. Még inkább segíti a rögzítést a szelephez rendszeresített anya

Azután már csak a pumpa gumicsövét kellett rácsavarni a szelepre. Öntözéshez nem kell nagy nyomás, ezért szorítóbilincsre sincs szükség. Az egybeszerelés HILTI-szalaggal történt.

A pumpatest maga még működőképes, tehát egy új szelepcsatlakozó/tömlő beszerzése után akár rendeltetésszerűen is használhatjuk. Erre kevés az esély, mivel kerékpárjaink pont nyolc éve rohadnak csendesen a fészerben. Viszont így nem a frissen beszerzett új permetezőmet kell használni locsolásra.

 

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Az ország teljes energiafelhasználásának 8%-a lenne megtakarítható az energetikai szempontból korszerűsítésre szoruló családi házak teljes körű hőszigetelésével. A mintegy 2,5 millió magyar családi ház fejlesztése elengedhetetlen abból a szempontból, hogy hazánk meg tudjon felelni a 2020-ig, 20%-os energiafogyasztás csökkentést előirányzó uniós célkitűzéseknek, amelyek hazai átültetéséről a kormány április elején nyújtott be törvényjavaslatot.

A Knauf Insulation szakértői szerint nagy előrelépés, hogy nyár végétől már a családi házak energiahatékonysági fejlesztésére, így szigetelésére is lesz elérhető uniós forrás. Számításaik szerint azonban a tervezett 80 milliárd forinttal szemben 2020-ig minden évben ötször ekkora összeggel szükséges a családi házak felújítását és szigetelését támogatni ahhoz, hogy a jelenleg F-G energiahatékonysági besorolású épületek ne az utcát fűtsék, hanem az ambiciózus uniós célok teljesítését segítsék.

10-ből 9 családi ház az utcát fűti

Magyarország lakosságának 70%-a, azaz mintegy 7 millió ember családi házban él. Ezek a lakóépületek természetszerűleg arányosan több energiát fogyasztanak, mint egy több oldalról határolt társasházi lakás, ezért az ország energiafogyasztásának 81%-áért felelősek, ami évi kb. 4 mtoe (millió tonna kőolajjal egyenértékű) energiafelhasználást jelent. A családi ház állománynak ugyanakkor csupán 10,7%-a számít energetikai szempontból korszerűnek, közel 90%-uk pedig felújításra szorul és kétszer több fűtési célú energiát fogyaszt, mint egy átlagos osztrák családi ház. A korábbi energiahatékonysági támogatások, csakúgy, mint az áprilisban induló Otthon Melege program azonban mégis 100%-ban a társasházakra koncentráltak. Ezek az arányok jól mutatják, hogy a 2020-ra előirányzott uniós energiahatékonysági célok elérése érdekében elengedhetetlen az eddig méltatlanul mellőzött családi házak energiahatékonysági felújítása, beleértve azok korszerű hőszigetelését is.

A pazarlás megállításával elérhető a 2020-as energiahatékonysági célok közel fele

„A felújítandó családi házak hőszigetelésével az ország teljes fogyasztásának akár 8%-a is megtakarítható lenne” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Magyarországon a lakossági energiafogyasztás aránya ugyanis az ország teljes fogyasztásának 33%-át teszi ki, ennek 80%-át pedig a 2,85 millió családi ház használja el. Egy család átlagosan a rezsije 75%-át fűtésre és hűtésre költi. Ahogy a Knauf Insulation korábban valós körülmények között végzett vizsgálata bizonyította, hőszigeteléssel akár 40-50%-os fűtési költség és ugyanennyi CO² kibocsátás is megtakarítható egy átlagos családi ház esetében.” – tette hozzá.

Ezeket az arányokat alapul véve, az arra rászoruló 2,5 millió családi ház energetikai korszerűsítésével tehát az ország teljes energiafogyasztásának 8%-a lenne megtakarítható, ami önmagában az uniós és immár hazai energiahatékonysági stratégiában 2020-ra meghatározott célérték közel fele.

Mire elég 80 milliárd?

A már futó Otthon Melege program mellett nyáron az Európai Uniós pályázatok is megjelennek, és ezúttal 80 milliárd forint a családi házak energiahatékonysági korszerűsítésére is rendelkezésre áll majd.

Amennyiben egy átlagos méretű családi ház megfelelő módon történő hőszigetelésére 1,6 millió forintos költséggel számolunk és feltételezzük, hogy az Otthon Melege programhoz hasonló konstrukcióban, ezen ingatlanok felújítására is 50%-os támogatás érhető el (a másik 50%-ot a családok által hozzátéve) a keretösszeg nagyságrendileg 100.000 családi ház leszigetelését teszi majd lehetővé.

Más energiahatékonysági beruházást nem is számolva, tehát az összes felújítandó családi ház leszigeteléséhez a következő öt évben évente legalább ötször ennyi forrás lenne szükséges. Ha azonban ez az összeg évente csak egyszer áll majd rendelkezésre, akkor a hazai családi ház állomány teljes körű hőszigetelése csak 27 év alatt valósítható meg.

A szigetelés nem csak a környezetnek, a gazdaságnak is jó

Amellett, hogy az energetikai felújítások az energiahatékonysági és környezetvédelmi célok elérését is szolgálják, a gazdaság élénkítésében is nagy szerepet játszhatnak: a családok megtakarítások által élénkül a vásárlóerő, az adóbevételek emelkednek, segítik az építőipar fellendülését, hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és csökkentik az energiafüggőséget.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Kisebb munkadarabokat satuban hajlítunk úgy, hogy a hajlítandó munkadarabot a hajlítás helyén befogjuk és kalapácssal meghajlítjuk. Nagy szárhosszúság esetén a lemezt bal kezünkkel a hajlítóél fölött lenyomjuk, és a hajlítás helyét fakalapáccsal könnyedén ütögetjük. A szabad végre mért ütések a munkadarabot elgörbítik és nem hatnak a hajlítás helyére.

Nagy szárhosszúságú munkadarab hajlítása

Rövid szárhosszúság esetén kemény fatuskót vagy leütővasat helyezünk közvetlenül a hajlítás helyére és a munkadarabot félkezes kalapáccsal erélyesen ütögetve hajlítjuk meg.

Kis szárhosszúságú munkadarab hajlítása

 S alakú munkadarabok hajlítását a következő sorrendben végezzük el:

S alakú munkadarab

A munkadarabot az előrajzolás vonalánál szögvasak közé (amelyek élei a hajlítási sugárnak megfelelően legömbölyítettek) fogjuk be és elvégezzük az egyik (1) hajlítást. Ezután megfordítjuk, a közbetéttel együtt újra satuba fogjuk és elvégezzük a másik (2) hajlítást.

S alakú munkadarab hajlítása

Szögletes kengyel

Szögletes kengyel hajlítását az alábbi sorrendben hajtjuk végre.

Az egyszerű asztalos furdancs szárát az előbbihez hasonlóan, de más sorrendben készítjük el. A hajlítást nehezíti, hogy a 2. sugár meghajlítása után a nyelet és a nyélgyűrűket fel kell fűznünk s a további hajlításokat így végezzük el.

Asztalos furdancs hajlítása

Lépcsős lemezhajlításhoz - ha több munkadarabot kell készítenünk - érdemes hajlítókészüléket igénybe venni, s a hajlítást a satu szorításával két lépésben elvégezni.

Lépcsős lemez

Lépcsős lemez hajlítása

Ha a hajlítandó lemez hossza a satu szélességénél nagyobb, akkor rugós szorítót alkalmazunk.

Rugós szorító

Hajlítás rugós szorítóval

Ellenkező esetben ugyanis, ha kissé keményebb lemezt hajlítunk,. az berepedhet vagy eltörhet. Ha netán mégis hengerlési irányával megegyezően kellene hajlítanunk a lemezt, akkor válasszunk nagyobb hajlítási sugárt, esetleg lágyítsuk ki a lemezt, vagy pedig hajlítsunk melegen.

 Kör vagy körív alakú hajlítást hajlítótüskével készítünk. A csuklós pánt hajlítását pl. a következő sorrendben végezzük el:
1. művelet: a csuklószárat és a tüskét együtt a satuba fogjuk, a lemezt a tüskére előhajlítjuk;
2. művelet: a csuklószárat a tüskével elfordítjuk, befogjuk a satuba és fokozatosan továbbhajlítjuk;
3. művelet: az utolsó fokozatba való átfogásnál a lemezvégnek neki kell ütköznie a csuklószárnak.

A lágy és kényes felületű lemezeket fakalapáccsal hajlítsuk. Az acélkalapács minden elővigyázatosság mellett is könnyen megsérti, megnyújtja vagy meggörbíti a lemezt, amit azután nehéz helyrehozni.

Nagyobb lemezek hajlítása gyorsan és pontosan végezhető a lemezhajlító-gépen. A hajlítást a következő módon végezzük: a lemezt az előrajzolásnak megfelelően a hajlítógép alsó és felső befogópofái közé helyezzük. A két pofát csavarorsóval összeszorítjuk. Ezután a hajlítópofa elforgatásával a felső befogópofába helyezett léc körül meghajlítjuk a lemezt. A hajlítás szöge attól függ, hogy a hajlítópofát mennyire forgatjuk el. A felső pofa betétlécei cserélhetők, s így az tetszés szerint lekerekített vagy éles sarkú hajlítások készítésére alkalmas.

A lemezhajlító gép vázlata

Tömegben gyártott alkatrészek hajlításához nagyon gazdaságos a hajlítószerszám. A hajlítószerszám bélyegből és hajlítópárnából áll. A munkadarabot a lefelé haladó bélyeg a hajlítópárnába (matricába) sajtolva hajlítja meg.

A hajlítószerszám vázlata

Már a lemezdarab kiszabásakor vegyük tekintetbe a hengerlés szálirányát, és ennek megfelelően válasszuk ki a munkadarab hajlításának irányát és helyét úgy, hogy a hajlítás iránya a hengerlési irányra merőlegesen, de legalább 45°-ban álljon.

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A vakolóhabarcsoknak kétféle feladatuk van. Az egyik kifejezetten esztétikai jellegű: lehetővé teszik, hogy a fal felülete egyenletes és szép legyen. Nagyon fontos azonban a vakolatok védelmi funkciója is: elsősorban a csapadék ellen védik a falazatot és így óvják azt a lassú tönkremenéstől, emellett azonban az átnedvesedést és a szükségtelen hőveszteségeket is megakadályozzák, különösen akkor, ha festékbevonattal is el vannak látva.

A vakolóhabarcsot belső és külső vakolatokhoz használjuk. Más követelményeket kell kielégítenie, mint a falazóhabarcsnak, ezért vakoláshoz nem is lehet ugyanazt a habarcsot használni. Felhasználáskor a vakolóhabarcs lágy legyen és tapadjon jól a falhoz. Megszilárdulás után olyan legyen, hogy a várható igénybevételeket jól elviselje.

Ugyanakkor rugalmas is maradjon, hogy a fal kisebb süllyedései és mozgásai esetén vagy a hőmérséklet-különbségekből adódó feszültségek hatására ne repedjen meg vagy ne váljon le. A felhasználás céljától függően a habarcsokkal szemben különböző követelményeket támasztunk.

A belső vakolat pl. legyen képes az emberi eredetű pára, valamint a főzés vagy zuhanyozás közben keletkező vízgőz felvételére, nehogy a falak „izzadjanak”. A külső vakolatok legyenek víztaszítók, nehogy az esővíz behatoljon a falakba. A vakolattal szemben támasztott ilyen eltérő követelményeket csak eltérő anyagokkal lehet kielégíteni, amelyeket mindig az adott  feladathoz  kell  igazítani. Az eltérő igénybevételekhez különböző vakolóhabarcsokat használjunk. A vakolóhabarcsok kötőanyaga mész, cement, gipsz és anhidrit lehet. Adalékul különböző szemcseméretű homokot használunk.
 
Építőipari sorozatunkban Max Direktor „Falazás, betonozás, vakolás” című könyvéből idézünk részleteket a kiadó engedélyével. A kötet a gyakorlatban számtalanszor kipróbált, hasznos ötleteken és mesterfogásokon keresztül mutatja be a szakterületet. Lépésekre bontva, ábrákkal és szöveges részekkel ismerteti az egyes műveleteket.  

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A falazóhabarcsoktól elsősorban azt várjuk el, hogy kellőképpen terhelhetők legyenek. Emellett küszöböljék ki az egyenetlenségeket, és egyenletesen adják át a nyomást.

A falazóhabarcsok szilárdsági csoportjait a táblázat foglalja össze:
• Hf 3 habarcscsoport: különleges szilárdsági követelmények nélküli mészhabarcs. Kis terhelésű falakhoz alkalmazzuk.
• Hf 5 és Hf 10 habarcscsoport: nagyobb szilárdságú és jó rugalmasságú    mészhabarcsok. Ezeket minden falhoz alkalmazni lehet.
• Hf 30, Hf 50 és Hf 100 habarcscsoport: minden célra alkalmazható, nagy szilárdságú cementhabarcsok. Kevésbé rugalmasak és kevésbé jól feldolgozhatók. Ezeket a habarcsokat akkor alkalmazzuk, ha különleges szilárdsági követelményeket kell kielégíteni.

A táblázatban a keverési arányokat szabványos mértékegységben adjuk meg. Az építkezés helyszínén általában lapáttal szokás mérni. Ez a mérési eljárás azonban nagyon pontatlan, mert egy lapát homok a nedvességtartalomtól függően nagyon eltérő mennyiségű lehet. Kézi  keverésnél  a  homok  mennyisége kevesebb legyen. A gépi keverés jobb átkeverést biztosít.

Az összes felsorolt habarcs készhabarcsként is kapható. Csak készhabarcsként lehet beszerezni a vékonyágyazatú habarcsot, amely fogazott kenőlappal felhordható, ragasztószerű habarcs. A hőszigetelő könnyű falazóhabarcs szintén csak készhabarcs formájában kapható.

Így biztonságos: A kötőanyagok, azaz a meszek és cementek maró hatásúak és csakúgy, mint az éles szemcséjű homok, súlyos szemsérüléseket okozhatnak. Ezért amikor ezekkel dolgozunk, feltétlenül viseljünk védőszemüveget. Ha az említett anyagok mégis a szemünkbe kerültek, szemünket több percen át öblögessük bőséges tiszta vízzel és forduljunk orvoshoz!

Építőipari sorozatunkban Max Direktor „Falazás, betonozás, vakolás” című könyvéből idézünk részleteket a kiadó engedélyével. A kötet a gyakorlatban számtalanszor kipróbált, hasznos ötleteken és mesterfogásokon keresztül mutatja be a szakterületet. Lépésekre bontva, ábrákkal és szöveges részekkel ismerteti az egyes műveleteket.  

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A habarcs homok,  kötőanyagok és víz keveréke. Vannak olyan habarcsok, amelyeket falazáshoz és vakoláshoz egyaránt lehet használni, de olyanok is, amelyek csak az egyik vagy a másik célnak felelnek meg.

A legtöbb habarcs fő alkotórésze  a  homok.  Elsősorban  ez határozza meg a habarcs tulajdonságait. A szokásos habarcshoz általában 0…4 mm szemcseméretű    homokot    használunk. A készhabarcs általában kisebb szemcseméretekkel készül. Finom vakolatokhoz finom homokot használunk. A vakolóhabarcs homokjához adott durva adalékok célja a felület struktúrájának kialakítása.

 A   habarcs   keverésekor   az alkotók mennyiségét térfogatrész alapján határozzuk meg. Ügyeljünk arra, hogy a térfogatrészek valóban minden szempontból azonos mennyiségi egységek legyenek, mert pl. egy lapátnyi nedves homok lényegesen több anyagnak felel meg, mint egy lapát száraz homok. Csak tiszta, átlátszó vizet használjunk, legjobb a vezetékes víz. A gépi keverést (forgódobos  keverő)  nagyobb  mennyiségeknél célszerű alkalmazni.

Homok

Folyami homok

Minden habarcsfajta megvásárolható készhabarcs formájában is. A készhabarcsnak sok előnye van: nem kell külön megvásárolni az adalékanyagokat és kötőanyagokat, a habarcshoz csupán vizet kell adni és össze kell keverni, a habarcs minősége állandó. A készhabarcs az összes eléképzelhető javítási munkához kis kiszerelésben is kapható. Vannak olyan univerzális habarcsok is, amelyeket sokféle célra lehet használni.


Jó tanács: A kötőanyagok és a habarcs kiszárítják a bőrt, azoktól kezünk bőre kirepedezik. Amikor habarccsal dolgozunk, viseljünk védőkesztyűt, munka előtt és után pedig alaposan krémezzük be kezünket.

A habarcscsoportokat a készítésükhöz felhasznált kötőanyagok szerint nevezzük el, ezek adják meg a habarcs különböző tulajdonságait. A mészhabarcsok viszonylag kevéssé terhelhetők, viszont nagyon jó páraáteresztők, azaz „lélegző vakolat” készíthető belőlük.   A   mészcement   habarcsok fokozottabban terhelhetők és a csapadékkal szemben is jobban ellenállnak. A cementhabarcsok erős terheléseket is kibírnak, nagyon kevés vizet vesznek fel és nedvesség ellen jobban szigetelnek.

A gipszhabarcsok gipsz, mész és különböző szemcsézetű homok keverékéből álló készhabarcsok; nagyon jó páraáteresztők, „lélegző” bevontok, viszont csak belső vakolatokhoz alkalmasak. A jelentős mennyiségű műanyagot (műgyantát) tartalmazó habarcsokat szerves habarcsnak nevezzük, ezeket csak vakolási munkákhoz lehet használni.

Építőipari sorozatunkban Max Direktor „Falazás, betonozás, vakolás” című könyvéből idézünk részleteket a kiadó engedélyével. A kötet a gyakorlatban számtalanszor kipróbált, hasznos ötleteken és mesterfogásokon keresztül mutatja be a szakterületet. Lépésekre bontva, ábrákkal és szöveges részekkel ismerteti az egyes műveleteket.  

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A barkácsmitológus nem az élet fonalát lassan elrágó párkákkal szimbolizálja az időnk fogyását, hanem szénkefével. A szén-grafit anyagú hasáb ugyanúgy elfogy idővel, s akkor vége az olcsó fúrógépnek. Javítása gazdaságtalan. Ezen emós életérzéssel nyitom a fúrógépreparáló képsorozatot, mely az évek során elhalálozott gépek megjavításra tett kísérletet dokumentálja.

Többször emlegetett történet, mikor megveszi az ember a fúrógépet a nagyáruházban, kedvező áron. Hazaviszi, nem indul. Visszaviszi nem túl boldogan. Az ügyfélszolgálatos hölgy ad egy másik fúrót, ezt pedig bedobja egy ládába, ahol már több példány hever. Valószínűleg megy a kukába, vagy pedig a gyárba és az ottani kukába, mert nincs az a bangladesi rezsiórabér, amiért érdemes lenne felnyitni és megjavítani.

Ettől eltekintve, kedvező körülmények között hosszú éveket szolgálhatnak ezek a gépek. Nekem is azért gyűlt össze négy, mert munka közben szálltak el és nem tűrt halasztást a fúrás folytatása. Egyszerűbb volt venni egy másikat, mint szerviz után keresni és kétszer annyit rákölteni a javításra, mint új ára. A szétszedésük pedig Pató Pál módjára halasztódott.

Na, de majd most, mikor évekig tartó hezitálás után, egy fagyos, sötét reggelen megfogant a már többször elvetélt elhatározás, hogy kenőzsírban tocsogva bár, de életre keltem őket. Természetesen szubjektív, barkács jellegű írást olvasnak egy alsóbbrendű szakismerettel sem rendelkező szerzőtől, de majd kijavítanak.

Mindenek előtt a legfontosabb tanácsot fogadják meg. Tapasztalhatják, hogy fúrás közben - de csak bizonyos szögben tartva - megáll a motor és elmozdításra, később rázásra elindul. Végül már csak vízszintesen tartott markolattal - mint a lőtéri vagányok a Parabellummal - használhatják. Ne a szénkefe vagy belső kontakthiba legyen az első gondolat, amit cselekvés és szénkeferendelés követ azonnal!  A legtipikusabb érintkezési hiba jelentkezik ilyenkor: a hálózati kábel a markolat előtt 10-20 centiméterre a hajlítgatástól megtört. Ott van igénybe véve leginkább.

Terveim szerint kannibalizálok néhány példányt, hogy alkatrészeiből feltámasszam a még menthetőket. Szétszedtem! rovatunk különkiadását látják, úgy is rég volt az utolsó epizód.

Ezt a gépet szerettem, mert sebesség- és forgásirány szabályzást is nyújtott a fúrókalapács funkció mellett. Ez utóbbit szerintem senki sem használja, ahhoz gyenge a motor és a mechanika. Egyetlen érzékelhető hatása van, miszerint idővel mindegyik önfejűen átvált fúrásból kalapálásba. Gyorstokmánya is használható kivitelezésű.

Fúrógép korbonctan egy fotóban

Első pillantásra minden rendben, égésnyom nem látszik, szénkefék megvannak, csak épp nem működik. Mi lehet a gond?

Ez. Látszani még látszott a végük, de a hosszváltozás miatt legyengült rugó élesben már nem tudta rányomni a forgórészre az érintkezőket és valamelyik oldalon mindig megszakadt az áramkör.
Szerencsére pont illik bele a (bojlerjavításkor talált olcsó kínálatból) találomra rendelt szénkefe. Elég változatos méretben kaphatók, illik előtte megmérni a kivehető kefetartó forgórészhez csatlakozó oldalán lévő négyzet méreteit. Másik oldalon hatszögletű a nyílás. A hosszát csak találgatni tudjuk, illetve becsülni. Őszintén szólva gépbeszerzéseim során nem találtam még olyan gépkönyvvel, amelyik tartalmazta volna a szénkefe típusát vagy méreteit. Ez egy ilyen sport.

Második alanyunk egy tipikus TESCO fúrógép. Ott vettem, de azóta már a Straus márkát futtatják. Ennek neve nincs, volt viszont tartalék szénkeféje a markolatba rejtve. Őszinte hálával borultam térdre a gyártója előtt, miután lemásztam a létráról és szétszedtem a fúrót. Kevés gyártó ilyen nagylelkű. Eredeti szénkeféje és a tartalék is elfogyott, azóta pihen a feltámadásra várva.

Fura, hogy formára - márká(tlanság)ra - színre tökéletesen megegyező testvérébe egy kicsivel más méretű szénkefét terveztek, ezért nem cserekompatibilisek. Annak eltört a tengelye, tehát nem nagyon hasznosítható másként. Ezért is van lefűrészelve a markolata, hogy majd valamilyen hajtómotornak hasznosítom - gondoltam naivan.

Keményfém - na jó, közepesen keményfém - csigában végződik a tengely, így nem erősíthetünk rá semmit. Ráadásul 500W teljesítménnyel és 3000 1/min fordulatszámmal indul meg. Egy korai próbálkozásnál a műhely végébe hajította a ráerősített szíjtárcsát. Vihette volna az állkapcsom is. Ne próbálják meg otthon, mert valóra válik a "pofám leszakad" kifejezés.

Sajnos a piroskákat javítatlanul tettem vissza dobozukba, mert a mechanikailag működőképeshez nem találtam szénkefét, a másik pedig törött. Sebaj, ami késik nem műlik és legalább megmutattam önöknek, hogyan fest a belsejük. A kefeméreteket felírtam és ha szükség lesz egy ötödik fúrógépre itthon, már tudom, mit keressek.

És akkor most jön az igazi szívás. Nem véletlenül említettem a kontakthibás hálózati kábelt az elején. Persze, hogy nem saját agyból jött le a tanács, hanem a valóság és az élet szülte a tapasztalatot. Önéletrajzi alapokon nyugszik a történet, avagy megtörtént eseményeken alapul - ahogy a filmek elején olvasni. Viszont önök más kárán tanulnak most.

Ez egy igen korrekt berendezés. Semmi sallang, stabil működés és strapabíró kivitel. Kivétel a felesleges fúrókalapács funkció és a hálózati kábel törékenysége.

Ha már egy fúrót láttál, akkor mindegyik láttad - szól a barkács parafrázis - illetve "Ami konstrukció bevált, azt ne piszkáljuk és csak annyiban változtassunk a másolt terveken, hogy ne tudjon beperelni az eredeti gyártó" - szól az ősi kínai közmondás. Eredetiben: 有了好的设计，它也懒得改了，而且只限于复制的计划，所以它不能起诉原制造商

Ugyanaz a motor, hajtáslánc, nyomógomb

Közelről látjuk írásom tárgyát, a szénkefét és tokját. A vezető anyagból készült hasábot egy gyenge rugó nyomja rá a forgórész szeldelt érintkezőire, így biztosítva a forgómozgás vezérlését. A változó távolságot egy hajlékony, fonott rézvezeték hidalja át. A kiemelhető szénkefetok egyik oldalán kijön a kopóérintkező...

...a másikon rézlemez nyomódik a kefe érintkezője és a bepattintható műanyag hátlap közé.

Szénkeféről szól a mese, először erre a hibalehetőségre gyanakodtam, de ehhez volt tartalék, s kicserélve továbbra sem működött.

Továbbkövetve az áram útját, a rögzíthető állású nyomógomb következik. Ebbe csatlakozik a zavarszűrő kondenzátor is.

Itt következett az a rész, mikor a kapcsológombot kimértem szakadásvizsgálóval és tökéletesen működött. Direktben adtam táplálást a motorra egy másik egy vezetékpárral és elindult a fúró. Örültem, hogy nem a tekercselés hibásodott meg és kizárásos alapon csak a vezeték maradt egyedüli, potenciális hibaforrásnak.

„Régi elvem - jegyzi meg Sherlock Holmes több elbeszélésben is -, hogy ha kizárjuk a lehetetlent, ami marad, bármily valószínűtlen, a helyes megoldás lesz.” Bár nem meglepő igazán, hogy egy hidegre komoly mértékben keményedő műanyag vezetékben idővel kikopik a rézvezető. Legyen ez a tanulság a hibafeltárásnál: kezdjük a tápvezetéknél. Levágva belőle 20 centimétert és újból bekötve, már stabilan működött.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A kötőanyagok  ragasztják  össze a habarcs és a beton adalékanyagait és alapvetően meghatározzák azok tulajdonságait.

A meszet mészkő nagy hőmérsékleten való hevítésével nyerik és elsősorban habarcsok készítésére használják. Hevítéssel a mészkőből szén-dioxidot és vizet vonnak el. Amikor az ún. égetett meszet vízzel leoltjuk, a mészkő finom mészrészecskékre bomlik. A mészpép paszta jellegű és mészfestéshez is használható, a mészhidrát por alakú. Ezek levegőn szilárduló meszek, azaz az ilyen meszekből készített habarcs a levegőből felvett szén-dioxid hatására keményedik meg; ehhez néhány hétre van szüksége és ez alatt az idő alatt nem szabad légtömören elzárni. A munka megkönnyítéséhez hidraulikus meszeket is készítenek,  amelyek  levegő   jelenléte  nélkül  is  megkeményednek. Az erősen hidraulikus meszek még jobban terhelhető habarcsot adnak.

Mészhidrát

A legnagyobb szilárdságot cementtel lehet elérni. A cementeket sokféleképpen lehet alkalmazni, készíthetünk azokkal falazó- és vakolóhabarcsot,  betont  és  esztrichet.  A  különböző  cementfajták adalékanyagaikban térnek el egymástól. A normál portlandcement - ez a leggyakrabban használt cementfajta - 350-es nyomószilárdságú változata elegendő házilagos kivitelezéshez. Az újabb cementszabvány szerint ennek a cementnek a neve Portlandcement 350 pc vagy 450-Rpc. Az R betűjel gyorsan kötő cementre utal. Ennek a jelölésnek a hiányában a cement a szokásos módon köt. Ismeretes még a kohósalak-portlandcement, a mészkő-portlandcement, a trassz-portlandcement és a pernye-portlandcement, ezek egy részét speciális célokra használják.

Cement

A gipsz a természetben előforduló gipszkőből  vagy  ipari  folyamatok eredményeképpen nyerhető. A gipsz érzékeny a nedvességre, ezért csak beltéri felhasználásra alkalmas. Tapaszok, vakolatok és aljzatok  készítésére  használjuk. A tiszta gipsz gyors megkötését kötéslassítókkal jelentősen késleltetni lehet.

Gipsz
 

A klasszikus, természetes kötőanyagok túlnyomórészt, de legalábbis részben műanyagokkal is helyettesíthetők.  A  ma  kapható készhabarcsok nagy része tartalmaz ilyen adalékokat, amelyek javítják azok tulajdonságait.

Jó tanács: A kötőanyagok felbontás után, nedvességgel érintkezve többé-kevésbé rövid idő alatt használhatatlanná válnak. Már a levegő nedvességtartalma elég, hogy a cementet, gipszet és meszet tönkretegye. A megkezdett kötőanyag-csomagot ezért a levegőtől elzárva, pl. jól lezárt, kiürült festékes edényben tároljuk.

Építőipari sorozatunkban Max Direktor „Falazás, betonozás, vakolás” című könyvéből idézünk részleteket a kiadó engedélyével. A kötet a gyakorlatban számtalanszor kipróbált, hasznos ötleteken és mesterfogásokon keresztül mutatja be a szakterületet. Lépésekre bontva, ábrákkal és szöveges részekkel ismerteti az egyes műveleteket.  

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

10 mm-es belső átmérőnél vastagabb csöveket homokkal töltve melegen hajlítunk.
A cső két végét fadugókkal zárjuk el. A homoknak tömören kell kitölteni a csövet, ezért azt függőleges helyzetben felakasztjuk és töltés közben állandóan kalapáccsal kopogtatjuk A homoknak egészen száraznak kell lenni, különben a melegítéskor képződő gőz a csövet szétveti.

A cső megtöltése homokkal

A csövet a hajlítás helyén hegesztőpisztollyal világos vörös izzásig hevítjük, majd satuba fogjuk és végeit lassan felfelé hajlítjuk. A rövid csövek végeit vastagabb csődarabbal hosszabbítjuk meg. A tompán hegesztett csöveknél azonban ügyeljünk arra, hogy a varrat mindig a semleges szálban feküdjék.

A rézcsöveket hajlítás előtt ki kell lágyítani, majd gyantával kitöltve hidegen hajlítani.
Csőhajlításnál a legkisebb görbületi sugár a csőátmérő négyszerese.

Közepes és nagyobb átmérőjű csövek hajlítására csőhajlító készüléket használunk.A készüléktest részei a csőméretek szerint állíthatók, és egyben cserélhető görgőkkel vannak ellátva. A cső hajlítási helyére beállítjuk a hajlítással azonos sugarú görgőt tartó villa szárát, amely a csőfogótestbe illeszkedik, és ott a beállítás után csavarral rögzíthető. A belső görgőtartó villába szerelt ellengörgős kar elforgatásával a cső az előírt körívben vagy szögben meghajlítható.

Csőhajlító készülék

 Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.