Aki azt állítja, hogy egy zártszelvényt pontosan derékszögben elvág kézi fémdarabolóval, az hazudik vagy jó a szemmértéke. Segítségre szorulok ilyen tekintetben, ezért vásároltam egy fém- és cső vágására alkalmas gyorsdarabolót.
Sorozatunk az átlag háztartásokban ritkábban előforduló szerszámokat és gépeket igyekszik ismertetni. Ha önnek van esztergája, marógépe vagy más gépe és lenne kedve bemutatni, várjuk levelét a furdancsblog@gmail.com címre.
Ismét visszajutottunk a "kevés profi szerszám, vagy sok olcsó" dilemmához. A magam kis házi barkácsolásánál ez a kategória nem hibázik többet, mint a szemmértékem, tehát mindegy. Hármat veszek ebből egy kicsikét is profibb gyártmány árából. A származási hely egyáltalán nem számít ma már, hiszen mindenki keleten gyártat és bizony neves gyártókra is érkezik panasz manapság.
A legutóbb említett orosz ruletten keresztül szereztem be a gépet. Meg is érkezett rendben gépkönyvvel, kulccsal és - ez még mindig meglep - tartalék szénkefével. Vannak alsó-közepes árkategóriájú gyártók - az egyik még autót is gyárt - akinek nem jut eszébe ilyen figyelmesség.
A szénkefe nem olcsó és nyűgös beszerezni, így plusz pont jár.
Egy lánc segítségével térdeplő terminátor helyzetben rögzíthetjük, így kevesebb helyet foglal.
Természetesen nem kerülte el figyelmemet, hogy erről a típusról hiányzik a védőburkolatnak az a visszacsukló része, ami együtt mozog a vágólappal és minél nagyobb felületen takarja el. 80 m/s (288 km/h) a vágóél kerületi sebessége. Törés esetén a nagy felületű, vékony vágókorong darabjai egészen a rögzítőkar végéig kaszálnák le az útjukba eső tárgyakat.
Hmm. Lehet, hogy hátulról kell kezelni? - merengtem. E teóriát erősítette a markolat és a nyomógomb fura elhelyezése. Szemből nem esik kézre. A gépkönyv persze nem tartalmazott használati útmutatót és a neten is mindig szemben, bal oldalt álltak a gyorsdarabolók kezelői.
Ezzel csak az a gond, hogy általában jobb kézzel fogjuk meg a leesni készülő anyagot és akkor a vágólappal szemben állunk mégiscsak.
Na mindegy, én aztán nem állok szembe a vágólappal, az tuti - határoztam el és kipróbáltam hátulról, jobb kézzel lenyomva a markolatot. Ezt az ígéretet kb 2 másodperc múlva meggondoltam, mikor megindult a szikraeső hátrafelé. Kicsit előreszaladva a forgatókönyvben, lássunk erről egy demonstrációs videót, mely a gép működését és hatásfokát is bemutatja. Engem meggyőzött.
Mindig jót lájkolunk a flexelő szomszédos poénokra és komoly hangnyomásra számítottam. Ehhez képest meglepően halk. Köszönhető ez annak, hogy a motor közvetlenül egyenes áttétellel forgatja a tárcsát, nem pedig egy derékszögű fogaskerék átvitelen keresztül, ami a jellemző csattogó hangot adja a sarokcsiszolóknál.
Nézzük a szolgáltatásokat, a karbantartást és vágólap-cserét.
Az anyagot stabilan rögzíthetjük a satu 50 mm magas befogópofáival
Az alapesetben hatméteres szálakban érkező vasanyag megtámasztásához barkácsoltam egy támasztékot.
Két csavart meglazítva és a skálabeosztást (de még inkább egy szögmérőt) leolvasva gérvágóként használhatjuk, illetve itt nyílik lehetőség a merőleges pontos beállítására is.
Ha nem kedveljük a derékszögben levágott és összehegesztett csőcsonkok látványát, vagy nem akarunk költeni zártszelvény dugóra, akkor képkeretekhez hasonlóan vágjuk el 45 fokos szögben az anyagot.
Nem tudom, hogy egyedi jellegzetesség-e a vastag sorja, vagy én nyomtam túl erősen rá a vágólapot. Amikor lassulni kezdett a nagyobb keresztmetszetű részeknél, mint pl. a zártszelvény sarkain, akkor kicsit visszaengedtem, hadd pörögjön fel.
- Fiacskám, ez neked derékszög? - kérdezné Gyula bácsi, egykori szakoktatóm. Sebaj, majd hegesztéskor korrigáljuk.
Tesztelés után következik a valódi munka. A műhelyben csak átlósan férnek el a hatméteres szálak. Kurtítani kell, felvállalva, hogy ez több hulladékanyagot jelent később. Vegyes alapanyagot kell darabolni. Van köztük hatos betonacél, de 20x20 mm tömör négyzetacél is.
Pont elég lett egy vágólap a feladatra. Csak az önök kedvéért kiszámoltam, hogy 80 cm2 szerkezeti acélra elég egy 600-1300,- Ft közötti 355 mm átmérőjű tárcsa. Lehetne trükközni, hogy a vágandó anyagot megemelve nyerünk még 4-5 centiméternyi vágólapot, de fő a biztonság.
Sejtettem én, hogy a felfogató középponti furat véletlenül sem kompatibilis a 230-as flexkorongéval. Miért is lenne az? De egy mérést megért.
A használati útmutató nem tér ki a vágókorong csere gyakorlati végrehajtására. Bíznak a józan észben és logikában a felhasználó részéről. Ezek szerint nem olvasták a mikróban szárított macska történetét. Na mindegy, gondolkodjunk. Először kicsavarjuk a szárnyas csavart és félrehajtjuk a fület. Ezzel hozzáférünk a vágólap két oldalán elhelyezkedő fémlapokat összeszorító csavarhoz.
Másik oldalt egy rugó ellenében jobbra húzható kart találunk, mely - akár a flex vagy felsőmaró esetében - némi tekergetés után becsusszan egy furatba és ellentart a szorító anyának.
Összefoglalva elégedett vagyok ezzel az eszközzel, ha ilyet látnak, 18e Ft-ot megér áldozni rá. Mivel ennél tovább úgysem olvasnák, az alászerkesztett asztalkáról legközelebb írok majd.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Utolsó kommentek