Fürdőszobák tömegei várnak korszerűsítésre. Akár az idő, akár a divat járt el felettük, az épületgépészet felújításával is napirendre kerülhetnek a munkálatok. Erich H. Heimann "Hidegburkolás lépésről-lépésre" című könyvéből most egy komplett hidegburkolási project lépéseit vesszük sorra. Fotónk csak illusztráció, az eredeti tér és pénz határt szabhat fantáziánknak, de alkualapnak megfelelő elképzelés az alábbi kis fürdőszentély.

A könyv nem tér ki erre a fontos momentumra, de tervezéskor első dolgunk legyen tartalék WC- és tisztálkodási lehetőség keresése.

Anyagszükséglet: gipszkarton lapok, kőzetgyapot szigetelőlapok, gyorsépítő csavarok, fémprofilok, dübelek, aljzatkiegyenlítő, csempék, fényes greslapok, fugázómassza, fehér és szürke fugázóhabarcs, cementfátyol-eltávolító.

Kisméretű, csőszerű fürdőszobák nem csak panelházakban találhatók. Ezek a fürdőszobák úgy néznek ki, mintha az alaprajz felosztása után keletkezett maradék hely lenne. Hasonló a helyzet a berendezéssel is, az embernek sokszor az a benyomása, hogy a legszükségesebb dolgokról ugyan gondoskodtak, de a használhatóságra vagy esztétikai szempontokra már nem figyeltek.

A képen bemutatott régi fürdőszobában a szanitereket egy sorban helyezték el. A szabadon álló fürdőkádhoz és a mosdóhoz ugyanazzal a hosszú lengőcsappal lehetett vizet engedni. A WC a helyiség hátsó részében, az ablak közelében helyezkedett el.

Ezt az ablakot a felújításkor műanyag ablakra cserélték ki. A kád, a mosdó és a WC elhelyezése lényegében változatlan maradt. Az új, beépített fürdőkád azonban egy keményhab kádtartóba került, ami hang- és hőtechnikai szempontból előnyösebb és a burkolást is megkönnyíti.

A fürdőszoba megjelenését jelentősen javítja a közművek takarófalán (strang) elhelyezett tükör, amelyet szekrényajtó módjára ki lehet nyitni, valamint az azzal szemben lévő, a szoba egész magasságát kitöltő falitükör. A két tükör nemcsak arra jó, hogy fésülködés közben hátulról is lássuk a frizuránkat, hanem a keskeny helyiséget némileg tágasabbnak is mutatja. 

A padló folyosó felé eső részének kis küszöbét aljzatkiegyenlítővel szüntethetjük meg.

Az ereszcsatorna lefolyócsöve a fürdőszobán át vezetett, és esőzések alkalmával zavaró volt a csőben kopogó víz hangja. A szigeteletlen lefolyócsövet fém tartószerkezeten elhelyezett, nedves helyiségben is alkalmazható gipszkarton lapokkal burkoljuk, az üregeket pedig kőzetgyapottal hangszigeteljük.

A régi tapétát és festékbevonatot hosszú nyelű spatulával távolítsuk el, hogy így a burkoláshoz biztosan megfelelően tapadó alapot kapjunk.

A megtisztított vakolatfelületekre felkent víztartalmú akrilalapozó megszilárdítja az alapot, és egyenletes lesz a nedvszívóképessége is.

Fogazott glettvassal hordjuk fel a falakra a diszperziós csemperagasztót.

Ezután nyomjuk bele a ragasztóágyba a csempéket. A szemmagasságban körbefutó bordűr pontosan illik egy ilyen keskeny fürdőszobába. A falsarkokba kerülő darabokat csempevágóval vághatjuk méretre.

Az új fürdőkád keményhabba van beépítve, ez ideális feltételeket biztosít a burkoláshoz.
A padlóburkolathoz a fúrógépbe befogott keverőszárral keverjük meg a por alakú ragasztót.

Az átlósan lerakott burkolólapok különleges hangulatot adnak a fürdőszobának.

A fal mellé háromszögben levágott lapokat kell beilleszteni.

A falat fehér fugázóanyaggal fugázzuk ki.

A padló fugázásához a kevésbé kényes szürke színt válasszuk. Ha a fugázás száradás közben már mattá kezd válni, a burkolatot gyakran kimosott, nedves szivaccsal tisztítsuk meg.

Ezen a helyen kétféle anyag: a beton és a gipszkarton találkozik. A különböző alapokra készített csempeburkolatok csatlakozását – a repedések elkerülése végett – tartósan rugalmas anyaggal kell kifugázni. Ezt megelőzően a fuga széleit le kell ragasztani, hogy a ragasztó ne kerüljön rá a kész burkolatra.
 

A még nyitott fugákat töltsük ki tartósan rugalmas anyaggal, majd mosogatószerbe mártott ujjunkkal a fugát simítsuk el.

A ragasztószalagok lehúzása előtt a fugákat még egyszer alaposan simítsuk le.

A padlóburkolatot az ajtótok szélességében egy sor derékszögben lerakott burkolólappal zárjuk le. Ez a küszöb környékén mutatós átmenet lesz az átlós mintával együtt. 

A fáradozás elnyerte jutalmát, az eredmény magáért beszél.

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A legtöbb újság- vagy blogolvasó talán nem is hallott még arról, hogy immár évek óta létezik egy verseny, pontosabban bajnokság nálunk is, amelyen a megújuló energiaforrásokat hasznosító önkormányzatok vesznek részt. Azt már mi is körbejártuk többször, hogy a mindenféle megújuló energiaforrások ideális és optimális mértékben a kistérségek, adott esetben egy-egy önkormányzat számára jelenthetnek alternatívát a hagyományos energiahordozókkal szemben. Ekkora méretben viszonylag jól tervezhetőek a határfeltételek, megfelelően összehangolható a fogyasztás a rendelkezésre álló kapacitásokkal, és a szállítás/elosztás sem jelent indokolatlan többletköltségeket. A rendszer sokszor helyi munkaerővel és helybéli vállalkozásokkal létrehozható, és az üzemeltetése is helyben teremt munkalehetőségeket.

Magyarország minden negyedik települése megmérette magát a nemzetközi Megújuló Energiaforrások Bajnokságán. A legeredményesebb pályázók a nemzeti forduló díjait az Energiaklubtól, a verseny hazai szervezőjétől vehették át.  

A díjátadóra Budapesten került sor az Energiaklub által szervezett „Stratégiai tervezés és megvalósítás az energetikában” című konferencia keretében. A rendezvényen több mint 100 önkormányzat munkatársai képviselték településüket. A közönség megismerkedett a Fenntartható Energia Akciótervek (SEAP-ok) módszertanával, gyakorlati alkalmazásával. Az energetikai beruházásokhoz felhasználható finanszírozási és pályázati lehetőségekről szóló előadásokból kiderült, hogy a TOP pályázati felhívások várhatóan legkorábban júniusban kerülnek kiírásra, valamint az is, hogy éppen a konferencia napján, február 12-én nyíltak meg az első felhívások az európai uniós Central Europe program keretében.  

A nyertes települések összesen 773 település közül, három méret kategóriában, egységes európai módszertan alapján kerültek kiválasztásra. Az okleveleket Ámon Adától, az Energiaklub igazgatójától vették át a települések vezetői. 

Az 5000 lakosnál kisebb települések kategóriáját a Somogy megyei Patca nyerte. Handó János, a település polgármestere fontosnak tartja, hogy minél több fórumon tájékoztassák az embereket a megújuló energiaforrások hasznosításáról és örül neki, hogy az aprócska település jó példaként szolgálhat más önkormányzatok számára.  A kategóriában a dobogó második fokára Mátraszentimre, a harmadik fokára pedig Monoszló állhatott fel. 

Az 5000-50.000 lakosú települések kategóriájának versenyét Mórahalom nyerte. Az önkormányzat összes intézményének hőellátását egy 4600 kW teljesítményű termálvizes fűtési rendszerrel biztosítják. Emellett összesen 317 kW teljesítményű biomassza kazán működik a városban, számos közintézményre napkollektorokat és napelemeket telepítettek.  A város első embere, Csányi László szerint a helyi közösségek egyik legfontosabb kihívása, hogy az energiát önmaguk számára állítsák elő, hiszen a költségek jelentős részét az energiaköltségek teszik ki. A második és harmadik díj is az ország déli részébe, Orosházára, illetve Komlóra vándorolt.  

Az 50.000 lakosnál nagyobb városok kategóriájában Tatabánya diadalmaskodott, megelőzve a második helyezett Miskolcot és a harmadik helyezett Kaposvárt. Tatabányán 2013-ban adták át azt a biogázüzemet, amely a térségben keletkező mezőgazdasági, feldolgozóipari melléktermékekből, kommunális szennyvíziszapból és silókukoricából állít elő biogázt. A nap energiáját a középületek mellett több családi ház is hasznosítja. Emellett a városban külön környezetvédelmi és klímavédelmi referens tevékenykedik, és évente elkészítik a város környezeti jelentését. Schmidt Csaba polgármester kiemelte, hogy számukra a verseny során a tapasztalatszerzés volt a legfontosabb, amellett, hogy rengeteget tanulhatnak mások példájából, bíznak benne, hogy az ő sikereik további településeket ösztönöznek a megújuló erőforrások hasznosítására.

A három nyertes helységről, és az ott található energetikai beruházásokról három kisfilm is készült, ezek alább megtekinthetőek.

PATKA:

MÓRAHALOM:

TATABÁNYA:

És hogy egy ilyen híradás mégis hogyan keveredik a Furdancs blog oldalaira? Mi itt a blogon már többször lándzsát törtünk a megújuló energiaforrások mellett. Szót emeltünk Paks bővítése ellen, és persze volt több posztunk a különböző alternatív lehetőségekről is. Ugyanakkor sokszor megkaptuk kommentben, hogy szép-szép, de hát konkrét, hosszú távon komolyabb megoldást jelentő, működő energiatarmelést azért nem mutatunk, ez inkább csak az elmélet síkján létező út, a valósághoz nincs sok köze. 

Ez a poszt, az ebben található pár példa talán kicsit közelebb visz az igazsághoz. Mert nyilván egyszerűbb Paksról kihúzni egy hosszabbítót a saját házunkig, de azért nem árt tisztában lenni azzal, hogy létezik más megoldás is, mégha ez egy kicsit több munkával is jár. És az unokáink alighanem értékelni fogják ezt a többletmunkát...

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Mint az köztudott, vagy legalábbis a zsigereinkben érezzük, a konyha az egyik legfontosabb közösségi tér az életünkben. Ott születnek fontos döntések, egy italozástól megfáradt hajnalban ott történik a hűtő kifosztása és fakanállal is ott kergettek az asztal körül. Nem mellesleg létfenntartásunk főzés nevű tevékenysége is a konyhában zajlik. Ha vastag a pénztárca, akkor az ötlet hiányzik olykor, ha pedig vékony, akkor pedig nincs más választásunk, hogy életünk e meghatározó terét a magunk ízlése szerint formáljuk. Ötletek, trendenk, és csodálkoznivaló konyhai ügyek ismét Budapesten!

Létezik szerelem első látásra? A Konyhakiállításon biztosan, hiszen itt mindenki megtalálhatja azt, ami számára a tökéletes konyhát jelenti, legyen az új konyha- vagy étkezőbútor, kisgép, nagygép, konyhai felszerelés vagy maga a főzés élménye.

A Konyhakiállítás február 27. és március 1. között hatodik alkalommal mutatja be a legfrissebb konyhai trendeket a Budapest Sportarénában. Számos világpremier itt mutatkozik be először a régióban, valódi újdonságot mutatva a nagyközönség és a szakmai látogatók számára is.

A konyha kétségtelenül otthonunk egyik legfontosabb része, melynek megtervezése és kialakítása az építkezés legnehezebb és legtöbb szakértelmet igénylő feladata. A kiállításon nemcsak konyhabútor és konyhagép újdonságok, hanem teljes enteriőrök is lesznek, így akár az egész ház belső kialakítására találhatunk megoldásokat és professzionális partnereket, ha építkezés vagy nagy felújítás előtt állunk.

Minden eddiginél erősebb gépes felhozatallal talákozhatunk az idei Konyhakiállításon. A legtöbb beépíthető és szabadonálló nagygépből vadonatúj kollekció mutatkozik be a rendezvényen, a kisgépeket pedig profi szakácsok fogják tesztelni. Amellett, hogy a gépek minden funkcióját megismerhetjük így, még titkos fortélyokat, szakmai fogásokat is elleshetünk a séfektől. Fantasztikus dizájn elszívókat, egy gombnyomásra forró vizet készítő csaptelepet és konyhai komposztálót is láthatunk, kipróbálhatjuk a sous vide kádat ész éttermi szakácsok egyik kedven univerzális kisgépét, a Thermomixet is. Kiegészítők terén is széles választék vár a helyznen a késektől az edényeken át egészen a világhírú Herendi porcelánig.

Idén is magas színvonalú gasztronómiai kísérőprogram fűszerezi a kiállítást. A Bosch Nagyszínpadon a legismertebb hazai sztárséfek és bloggerek – Fűszeres Eszter, Mautner Zsófi és Bede Robi – fellépései mellett ázsiai és spanyol ételek is készülnek majd, lesznek fantasztikus desszertek és street food bemutató is. A másik állandó gasztrohelyszínen az OTP Klub „látványkonyhájában” egész hétvégén olasz ételek és bemutatók várják az olasz konyha és életérzés szerelmeseit.

Feltétlenül regisztráljunk a www.konyhakiallitas.hu oldalon, hogy esélyünk legyen megnyerni a nagyértékű konyhai nyeremények egyikét, fődíjként akár Bosch most bemutatkozó Serie8 intelligens sütőjét!

Konyhakiállítás

2015. február 27 – március 1.

Budapest Sportaréna

www.konyhakiallitas.hu

Aki próbálkozott már az utólagos és házilagos hőszigeteléssel, ismerheti a problémát, hogy bizony sok olyan eset adódhatik, amikor a táblás, vagy paplanos szigetelőanyagok nem igazán jól használhatóak. Akár egy padláson kellene szigetelnünk valami rosszul hozzáférhető ficakot, vagy egy utólagosan beépített faszerkezet körül kell hőszigetelést megoldanunk, vagy épp a fűtés össze-vissza kanyargó csöveit szeretnénk körbe szigetelni a kazánházban a fal mentén, ezekhez a hagyományos szigetelő táblák csak nehezen alakíthatóak.

A Knauf Insulation is tisztában van ezzel a problémával, ezért is fejlesztette ki a speciálisan gépészeti célra előállított, ömlesztett kőzetgyapot termékét. Az anyag az LWC névre hallgat. Ez egy kötőanyag mentes, hő-, hang- és tűzvédelmi szigetelésre alkalmas, nem éghető ömlesztett kőzetgyapot, amely kiválóan alkalmazható extrém alacsony: -150°C és magas: +800°C üzemi hőmérséklet között. Tűzvédelmi besorolása alapján a legbiztonságosabb kategóriába tartozik: A1-es termék!

Alkalmazási területe: a terméket elsősorban légtechnikai egységekhez, kazánokhoz, kemencékhez, hőcserélőkhöz és turbinák szigetelésére ajánlják. Az extrém hőtűrés okán akár közvetlenül a kémény mellett is használhatjuk. 

Az LWC kőzetgyapot előnyei nyilvánvalóak:

• Lehetőségünk van szigetelni a nehezen megközelíthető vagy eltérő vastagságú helyeket is hőhíd mentesen, vágás nélkül.
• Gyors beépítést tesz lehetővé rugalmasságának és méretének köszönhetően.
• Kiválóan alkalmazkodik a különböző szerkezeti formákba.
• A terméket víztaszító réteggel látták el, így biztosítva ellenállását a levegőben található nedvesség felvétele ellen.
• Kémiailag semleges.

A termék PE zsákban kerül forgalomba, 10 kg/zsák kiszereléssel, amelynek köszönhetően mozgatása és tárolása egyszerű.  A csomagoláson jól látható Knauf Insulation céglogó és címke van elhelyezve, utóbbi tartalmazza a termék alapvető jellemzőit. A termék AS minősítéssel rendelkezik, olvadáspontja 1000°C felett van.

Felhasználása egyszerű, az adott szerkezeti elem, szigetelendő részt kell kitölteni vele. Így az gyakorlatilag szigetelő anyaggal teli dobozként működik. A Knauf tájékoztatása alapján az LWC kőzetgyapot elsősorban professzionális felhasználók számára ajánlott termék, ugyanis a szigetelés helyére csak megfelelő berendezésekkel lehet eljuttatni, és az optimális tömörítés kialakítása is hozzáértést, céleszközöket igényel.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Mindenkinek van bojleres története, olvassák el az enyémet is. A vízmelegítő fontos kultúrtörténeti választóvonal a városi ember életében. Lehetünk intelligens jegyeket mutató, gerinces főemlősök, azonban egy hónappal a meleg víz megszűnése után felüti fejét a lapostetű, bubópestis és kannibalizmus. Kivéve, ha van lavórunk.

Tehát vasárnap este van és hallga! Erős pattogó zaj hallatszik a bojler belsejéből. Nem hőtágulásos zörej, de azért leellenőrzöm a  biztonsági szelepet. Egy gőzrobbanás komoly mértékben átrendezi lakásunkat, lássunk erről egy kisfilmet. 

A Mytbusters ezen részében Jamie és Adam kiiktatta a túlnyomás elleni védelmet, mindegyiket. Nemsokára az átszakadó fenéklemez után kirobbanó gőz pozdorjává zúzta a faházat és negyven méter magasságig elhagyta a földfelszínt. Vicces, de nem lenne őszinte mosolyunk, ha mindez a mi fürdőszobánkban történne. 

Jobb oldalon látjuk a biztonsági szelepet. 6 bar (0.6 MPa) elérésekor kinyit és csökkenti a túlnyomást. Ellenőrizzük időnként a működését. A fürdőszoba felújításakor a mesterek egy falból kinyúló tölcsérbe, onnan a csatornába vezették a csepegő vizet.

Engedjük le a tartályt. Ezt a melegvizes csapok kinyitásával és a tartályt tápláló hideg csap elzárásával tehetjük. Nyissuk meg a biztonsági szelepet. Felhorkan majd néhányszor és gyengén ereszteni kezd. Ne most menjünk el, mert nemsokára gondol egyet és megindul a víznek árja.

Mielőtt hozzákezdenénk a szétszedéshez, természetesen áramtalanítsuk a fűtőkört. A "villanyóra" mellett lennie kell egy kisebb órának és a hozzá tartozó kismegszakítónak, sőt, a lakáson belül is előfordulhat külön kapcsoló az áramtalanításhoz. Inkább kétszer, mint egyszer sem.

 A biztonság kedvéért műszerrel vagy próbalámpával ellenőrizzük a feszültségmentes állapotot és tájékoztassunk minden lakásban tartózkodót, hogy NE kapcsolják fel azt a kapcsolót. Legjobb, ha szigetelőszalaggal körbetekerjük a vezetékeket, ugyanis freccsenő víz az lesz.

Bekötése nem bonyolult, szemben a régebbi típusokkal, ahol több érintkező tárult szemünk elé.
A jobb oldalon látható védőföld csatlakozás összesen hat M5-ös anyával és alátéttel biztosítja, hogy a vízzel telt fémtartályból ne jusson ki áram a vele galvanikusan összekötött fémtárgyakra. 

A fehér doboz egy bimetallos hőmérséklet-szabályzó. Szemből kell kihúzni a vezetéket...

...ezután tudjuk levenni a bojler alsó takarólemezét. Belsejébe ragasztották a villamos kapcsolási rajzot. A szerelés  következő fázisaihoz készítsünk oda egy dobozt a csavaroknak, ne hányódjanak el. Szükségünk lesz csillagcsavarhúzóra és M5, M8 csavarhoz való kulcsra.

Feltárjuk a belső részeket, miután kicsavartuk a hat darab M8 anyát. Kibukott némi vízkő, nem vészes mennyiség. A gyár kétévente javasolja a vízkő eltávolítását, de csak szakember által, mert garanciavesztés a büntetés. Körülbelül egy év múlva kezd el nyüszíteni fűtés közben a fűtőszál. Ez a vízkő és a felforró víz találkozásakor keletkező buborékok hangja lehet (saját teória).

Másfél évnyi termés, sehol nincs az egy évtized után használatba vett elődjéhez, amiből egy vödörnyit bányásztam ki. Nem is értem, hova fért a víz mellette. A tömítést gondosan tisztítsuk meg, ha nem vettünk újat és maradjunk az ábrán látható fekete változatnál. Az áttetsző fajta tömítés állítólag nem üzembiztos.

Biztosan van értelme, hogy beakasztható csavarok lógnak lefelé, különben nem konstruálták volna meg így, hanem odahegesztett csavarok tartanák a fenéklemezt. Olvasva kontár szerelőkről, akik szakadásig húzták a csavarokat, már értem. Mindenesetre visszaszereléskor türelempróbát kell tennünk, mert szeretik a mélységbe vetni magukat. 

 Az egyik hasznos weboldalon találtam egy feltételezett hibaokot a "miért langyos a víz?" kérdésre. Szerintük megrepedt a fűtőszál burkolata. És tényleg! Megrepedt, felhasadt, a fűtőszál is darabokra szakadt. A fehér színű anyag a kerámiabetét, ami az ellenálláshuzalt tartja távol a fémköpenytől.

Két kérdés merülhet fel rögtön. Hogyan tudott továbbra is (bár gyengébben) melegíteni, illetve miért nem vágott agyon azonnal (vagy legalább a kismegszakítót miért nem verte le)? 

Megoldás: A csatlakozón megjelenő áram eljutott a fűtőszál végébe és helyi "átíveléssel" a legközelebbi vezetőn - azaz a köztük lévő vízrétegen - keresztül találta meg a földpotenciált. Ami fűtőszál az útjába akadt, azt izzította. Ezek a rövid áramutak biztosították, hogy a fémrészekre nem jutott nagyobb áram. Más kérdés, hogy az érintésvédelemnek így is reagálnia kellett volna. 

Ha bármilyen cső, fémház vagy radiátor csípne - enyhén rázna a lakásban, az a védőföldelés hibája és nem kívánt állapot. Nehéz kiszúrni konkrét helyét, mert bármelyik dugaszolóaljzatban, berendezésben előfordulhat a nulla/védőföld felcserélése vagy szigetelési probléma. Mihamarabb forduljunk szakemberhez. 

Tegyük fel, hogy kiszereltük a fűtőszálat, de külső sérülést nem tapasztalunk. Lehet, hogy elégett az ellenálláshuzal? A hibafelderítést értelemszerűen egy másik példánnyal demonstrálom. Az ellenálláshuzalnak kicsi az elektromos ellenállása, ennek a mosógép fűtőszálnak 28 Ohm. Ebből következik, hogy nem kell az ohm-mérő állásba kapcsolni, elég a vezetékszakadást vizsgáló funkció használata. Ha nyekereg, akkor jó a szál, van érintkezés. 

Sőt, egy próbalámpa is elég a méréshez, ha nincs egy ilyen profi multiméterünk. Ne feledjük el a fázisvezető és földeléscsatlakozó közti érintkezést is vizsgálni. Nem érintkezhetnek és kimutatható ellenállást sem szabad mérnünk köztük.

A történet szerves része, hogy én hétfőn hívtam egy szerelőt és a félénkebb olvasóknak továbbra is ezt tanácsolom. Nem szép történet, lépjünk is tovább. Tehát az ötödik bojlermentes napon kerestem egy webáruházat, mely másnapi kiszállítást ígért 999,- Ft postaköltségért. 

Tessék nagyon figyelni, mert például a ZK120E bojler-típusszám ismerete édeskevés a szükséges fűtőbetét beazonosításához. A Hajdú gyárat ugyanis megvették az olaszok, akik saját, eltérő alkatrészeiket kezdték beépíteni. Azóta ezeket "új" megjelöléssel árulják a kereskedők.  
A szerelők szerint van különbség a magyar és olasz bojlerek minősége között. Az eltérés előjelére egy popkulturális utalást tennék a fotóval. Jutalompont a megfejtőnek.

Tehát nagyon fontos, hogy vegyük kézbe az elromlott alkatrészt és tanulmányozzuk anatómiáját. Példa következik. Hihetnénk, hogy ez a típus megfelelő, hiszen birtokunkban van a fenéklemezhez erősíthető műanyag talp, amibe a fűtőbetétet majd jól beledugjuk két érintkezőjénél fogva. Tévedés.

Azt kell megvásárolnunk, mely eleve tartalmaz talpat és vele a kapilláris csövet, ami a fent elhelyezkedő melegebb víz hőmérsékletét átadja a hőfokszabályzónak. 

Hazudnék ha azt mondanám, hétfő délelőtt izgalmak nélkül bontottam ki a csomagot és próbáltam bele a fűtőbetétet. Eddig rendben. Az anódról még nem esett szó. Szerepe a korrózióvédelem és a használat során folyamatosan fogy. Amennyiben nem csökkent az átmérője több, mint 10 millimétert, akkor maradhat .

Az is lényeges, hogy a kapilláris cső hosszát helyesen adjuk meg. Ez 45 centis, de árulnak 27-est is. Mivel a meleg folyadék felfelé tart, a helyébe hideg folyik, így a hőfokszabályzó alámérhet a tényleges bojler-hőmérsékletnek.

Remélem időben szólok, hogy a régi fűtőszálat ne dobják ki, vagy ne túl messzire, mert vissza kell menni a tömítőgyűrűért. Ezt ugyanis nem adják hozzá. Hiányában az érintkezőkön keresztül dől a víz és feltámad a kétely, hogy jó betétet rendeltünk-e.

Így már jobb. Most a tömítés helyes illeszkedésére ügyelve, az egymással szemben elhelyezkedő csavarokat meghúzva (tehát nem körben haladva) szereljük vissza a fenéklemezt. Az elektromos bekötés előtt kezdjük el feltölteni a bojlert vízzel. Ha nem ereszt, kössük be a táplálást. Dörzspapírral megcsiszolhatjuk a védőföldelés érintkezőjét, ha korrodált kicsit is. Kapcsoljuk vissza az "éjszakai áram" kismegszakítóját. 

Most várnunk kell eddigi munkánk értékelésével, míg meg nem érkezik a kedvezményes áram. Nem tanácsolhatok olyat, hogy végszükségben, teszteléshez használjunk dugaszolóaljzatból vett áramot, mert ejnye-bejnye. A gyár sem tanácsolja.

Tehát a bojler végre működik, megtakarítottam a kiszállás+megkezdett munkadíjon 13.000,- pénzt és ha már ott voltam, körbenéztem a szervizes webáruházban. A szállítási díj arányának csökkentése érdekében általában összevárom a vásárlásokat. Most is hasznos volt a nézelődés, mert ahogy a költő mondja, sok van mi csodálatos, de a 6000-es sorozatú csapágyak árazásánál nincs csodálatosabb.

Zárszó, hogy ha bizonytalanok az áram+víznyomás problémák megoldásának kihívásai tekintetében, vagy garanciás a készülék, hívjanak szerelőt. Nekik is élniük kell valamiből és ha elfogynak a szervizek, nem lesz, ki a drága mosógépet, hűtőt megjavítja.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Abban talán egyetért velünk az olvasóink jó része, hogy egy barkácsblog akkor az igazi, ha mindenféle konkrét javítást és alkotást mutat be. Igen ám, de miről is írjunk az év „legfeleslegesebb” hónapjában, februárban? Az udvar és az egész világ csupa hidegség, fagyás, sőt, most még havas is. A műhelyben is hideg van, és bár tudjuk, hogy a házon és a ház körül rengeteg javítani való volna, de ezek most már igazán kibírnak még egy hónapot, a verőfényes és madárcsicsergős tavaszig. (Persze lehet, hogy akkorra már fél méter hó lesz, de ezzel majd akkor törődünk.)

Ilyenkor két megoldás marad a mezei poszter számára. Vagy keres egy alkalmatos szakkönyvet, és abból ír másol a blogra, vagy körbenéz, hogy hátha másfelé zöldebb és termékenyebb a vidék, esetleg találunk olyan témába vágó érdekességeket, amelyekről érdemes itt is szólni pár mondatot.

Én most ez utóbbi megoldást választottam. Egy fúró-faragó embert persze minden érdekel. A mai napot például a többek számára már ismerős (igazából már néhány hete tele van vele az internet) új Raspberry Pi2 miniszámítógépről szóló hírekkel nyitottam. A Raspberry ugye egy eredetileg főképp fejlesztőknek szánt, hitelkártya méretű számítógép. Az új modell azonban már – elvileg – teljes körű számítógépként használható, dughatunk rá monitort (HDMI), egeret, klaviatúrát, az adatokat/programokat pedig memóriakártyán tudja tárolni, és onnan futtatni. Ráadásul friss hír, hogy a Microsoft a Rasberry Pi2-höz ingyen elérhetővé teszi a Windows 10-et. Nem remek?

Igen, ekkora. Persze, ha belegondolunk, akkor a telefonunkban sincs nagyobb, és teljesítményben már a modern telefonok is túl mennek sok határon... 

És hogy ez miért érdekes? Legfőképp azért, mert ilyen kis méretben és olcsón elérhető számítógép azért igen sok ötlet megvalósításához nyújthat lehetőséget. Bár az nyilván igaz, hogy bármit is állítson a gyártó, azért ez a pici gép nem fogja sebességben felvenni a versenyt egy néhány éves, használt bareboone számítógéppel, de azért különböző célfeladatokra, amolyan otthoni  ’okosgép’ építésre igazán alkalmas lehet. Szinte bármilyen berendezés vagy eszköz házában elférhet, és az USB csatlakozók meglehetősen tág teret engednek a különböző céleszközök és hardverek csatlakoztatására.  Tényleg csak a fantáziánk szabhat határt a felhasználás körének.

Wifin keresztül kapcsolatot teremthetünk bármilyen eszköz és a Raspberry-vel ellátott berendezésünk között, képes lehet szinte bármilyen általunk beprogramozott program alapján működni. Egy beépített monitorral és ezzel az egységgel videólejátszásra és videójátékra alkalmassá tehetünk bármit, egy játékmackótól a kedvenc kispárnánkig. De építhetünk belőle önnálló munkára képes porszívót, ami mondjuk szóbeli parancsoknak is engedelmeskedik, már persze, ha olyan adja a parancsot, akitől elfogadja azt. Csak szenzorok, érzékelők és rengeteg ötlet meg kreativitás kell hozzá...

És hogy konkrétan miket építenek a világban ügyeskezű barkácsolók?

Lássuk:

Például találtam ezt. Erről a kávéfőzőről ugye már írtam többet, ilyen az enyém is. Ez azonban egy okosított változat, amely már időzíthető, illetve a weben keresztül távirányítható is. Elég, ha a munkahelyről hazaindulva rászólunk, és mire hazaérünk ott a friss kávé…

De irányíthatunk vele bármilyen RC autót, építhetünk köré egy drónt, sőt, drónná alakíthatunk szinte bármit, ami képes a helyváltoztatásra. És persze itt nem csak arról van szó, hogy egy modern időzítő órára teszünk szert, hiszen ez valóban komplett számítógép, okos tervezéssel és ügyes programozással igen széleskörű autonómiát biztosíthatunk számára, vagy épp a körülményekhez való igen széleskörű alkalmazkodásra tehetjük képessé az alkotásunkat. 

Vezérelhetünk vele fényképezőgépet, akár time-lapse képessé tehetünk bármilyen fényképezőt, abszolút szabadon állítva az összes paramétert:

Természetesen az otthonunk okosítására is alkalmas lehet, amolyan központi egységként szabályozhatja/működtetheti szinte minden otthonunkban található berendezés, de akár a nyílászárók vagy épp a fűtés működését. Mindez természetesen a világhálón keresztül, távolról is megtehető. 

De készíthetünk mondjuk egy saját játéktermi játékgépet is otthonra a segítségével:

A már a Furdancs blogon többször szóbakerült, számítógép vezérelt marógépek, nyomtatók vagy más szerszámgépek építésénél is jól jöhet egy ilyen egység.

Szóval ez tényleg jó játék lehet, a játék szót nem lekicsinylő értelemben használva. Sok játékgyártó eddig is kínált programozható egységeket, például a LEGO még oktatási célokra is kínál ilyet. Azonban ezek többnyire amolyan 'célgépek', sokszor csak bizonyos, előre meghatározott programnyelveken értenek. A Raspberry azonban egy komplett számítógép, amivel gyakorlatilag bármilyen irányba elindulhatunk, csak a fantáziánk, és a feladatra fordítható idő szabhat határt a lehetőségeknek. Egy Raspberry Pi2 elvileg csupán 35 dollár. Nálunk mondjuk ez 15400.- Ft, de hát az áfa, meg a szállítás, ugye... mindenesetre ez még így sem megfizethetetlen összeg, ennek sokszorosát elköltjük majd szenzorokra, illesztő eszközökre, kiegészítőkre, ha igazán belelendülünk... Az itthoni képviselet oldalán böngészve rengeteg kiegészítőt, a géphez alkalmas vezérlőt, kapcsolót, kábelt találunk, külön-külön nem is horror összegekért, bár a sok kicsi nyilván sokra megy. A termék elég széles rajongótáborral rendelkezik, találunk blogokat, fórumokat amelyek a tapasztalatokról, a mások sikereiről vagy épp kudarcairól számolnak be, tehát az első lépésekhez találunk segítséget is.

Nyilván lesznek, akik megjegyzik, hogy azért egy ilyen mini számítógép önmagában még kevés az üdvösséghez, a feladattól függően sok mindenre szükség lehet, és persze a megfelelő programnyelv megtalálása és maga a programozás is egy megtanulandó szakma. Ez persze igaz, ugyanakkor én mégis azt látom ezen gép nagy előnyének, hogy - miután ez teljesen szabadon fejleszthető platform - a hiányzó tudást az első időkben jól lehet pótolni találékonysággal. Nekem teljesen olyan érzésem van, mintha a kezünkbe adnának egy darab fát. Csinálhatunk belőle kalapácsnyelet, de akár faraghatunk belőle egy világbajnok furulyát is. Utóbbihoz persze nagyobb tudás kell, de a lehetőség adott, ott van a fadarabban... 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Visszatérünk egy pillanata az általános iskolából ismert (és szeretett...) geometria tantárgyhoz. Szögekről és azok méréséről szól mai írásunk.

A szög magasságát a szögszárak egymáshoz való viszonya határozza meg. A szögértéket fokokban (°) adjuk meg. 1° a teljes kör 360-ad része. A negyedkor 90°, a félkör 180°, a háromnegyedkor 270°, a teljes kör 360°. 1° = 60' (perc), 1' = 60" (másodperc), 1° = 3600".

A 90°-nál kisebb szögek a hegyesszögek. A 90°-os szög a derékszög. A 90°-nál nagyobb^ de 180°-nál kisebb szögek a tompaszögek, a 180°-os szög az egyenesszög. A 180°-nál nagyobb, de 360 - nál kisebb szögek a domborúszögek. A 360°-os szöget teljesszögnek nevezzük.

Az egymást 90°-ra kiegészítő szögek a pótszögek, az egymást 180°-ra kiegészítő szögek a mellékszögek.

 Pót- és mellékszögek

A szögek nagyságát szögmérővel mérjük. Nem nagy pontosságot igénylő szögek mérésére a mozgószáras szögmérőt használjuk. Osztásköre 0...180°-ig (l°'os beosztású). A mozgószáras szögmérővel egy fok pontossággal tudunk mérni. A szögeket mozgószáras szögmérővel úgy mérjük, hogy a szögmérő talpát felfektetjük a mérendő felületre, mozgó szárát pedig a másik felülethez ütköztetjük, majd rögzítjük. Ezután a skálán leolvassuk a szög értékét.

Mozgószáras szögmérők

A szögidomszerek
A gyakran előforduló szögeket (30 , 45°, 60°, 120°) - fényrés alapján - nem állítható (merev) szögmérővel, szögidomszerekkel ellenőrizzük. 

Merev szögmérők

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a házi barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Egyszer élünk, vagy addig sem. Erich H. Heimann "Hidegburkolás lépésről-lépésre" című könyvéből szemezgetünk egyszerűen kivitelezhető hidegburkolási ötleteket. A teljesség kedvéért közöljük ezt a részt, hogy lám, ilyen is van. Azonban magánvéleményem, hogy mikor 230V fütyül a talpunk alatt, inkább hívjunk szakembert a kivitelezésre.

Anyagszükséglet: csempe-fűtőelemek külön tervezés alapján, padlófűtéshez használható csemperagasztó, süllyesztett szerelvénydoboz, műanyag cső, rögzítőbilincsek, időkapcsoló, ill. termosztát.

A szaküzletekben a hagyományos padlófűtések mellett olyan szabványos méretű, 230V feszültséggel vagy 48V biztonsági kisfeszültséggel működő csempe-fűtőelemek is kaphatók, amelyeket nagyon gyorsan és könnyen magunk is lerakhatunk. Ugyanakkor az ilyen elemek teljesítményfelvétele aránylag kicsi. Négyzetméterenként 160W teljesítmény esetén egy 2 m2 nagyságú felület óránkénti fogyasztása mindössze 320W. 

A munka megkezdése előtt célszerű, ha elkészítjük a fürdőszoba alaprajzát, az összes szaniter berendezési tárgyat is feltüntetve. Így könnyen eldönthetjük, hogy milyen fűtőelemekre van szükségünk és azokat hol tudjuk elhelyezni.

Először a falra, ill. falba kerülő szerelvények villanyszerelési munkáit végezzük el. Ha a fűtést termosztát vezérli, akkor 55 mm átmérőjű süllyesztett szerelődobozra van szükség. Ezt a világításkapcsolóval megegyező magasságban szereljük fel.
A vezeték és a hőmérséklet-érzékelő számára két üres csövet (kb. 16 mm átmérőjű műanyag cső) helyezzünk el a falban. Ehhez a süllyesztett doboztól a padlóig mintegy 4 cm széles hornyot kell vésni a falba. Ezt a hornyot a hőmérséklet-érzékelőhöz menő üres cső számára a padlóban is folytatni kell. A csöveket 90°-os bilinccsel erősítjük a falba és a padlóhoz. Így a hőmérséklet-érzékelőt szükség esetén ki is tudjuk cserélni.

A vezérlést időkapcsoló-órával is kiegészíthetjük. Az ehhez szükséges süllyesztett szerelődobozt szintén a világításkapcsoló magasságában helyezzük el. Ekkor csak egy üres csövet kell elhelyeznünk, az elektromos kábel számára. Ennek megfelelően a falban készítendő horony is keskenyebb lehet (mintegy 2 cm).

Nagyban növeli a komfortérzetet, ha a hőmérséklet-szabályozós és az időkapcsoló-órás vezérlés kombinációját alkalmazzuk. Ebben az esetben – a két üres cső mellett – két süllyesztett szerelvénydobozra lesz szükségünk a falon. Az elektromos bekötéseket a minden fűtőelemhez mellékelt kapcsolási vázlat szerint végezzük el. Egy 7 db, egyenként 2 m2 felületű fűtőelemből kialakított 14 m2-es fűtött padlófelülethez a meglévő hálózat teljesítőképessége rendszerint elegendő. Ennek teljesítményfelvétele 7×320W = 2240W. 

Nagyobb felületek esetén a fűtéshez saját biztosítót kell létesíteni. Ezt a munkát, továbbá a fűtőelemek bekötését feltétlenül bízzuk szakemberre. 14 m2-nél kisebb felületekhez azonban trafón keresztül bekötött 48V-os elemeket is használhatunk. Szakemberre ebben az esetben nincs szükség.

A burkoláshoz az alapot a szokásos módon készítjük elő. Legyen pormentes és száraz. Az egész felület gondos alapozására feltétlenül szükség van.

A padlón terítsük ki a fűtőelemeket. Jelöljük meg a fűtővezeték és az elektromos kábel összekötésénél lévő, némileg vastagabb helyeket.

Ezeket a helyeket véssük ki olyan mélyen, hogy az összekötések ne álljanak ki a horonyból.

Az előírás szerint keverjük meg a padlófűtéshez alkalmas csemperagasztót, majd gondosan és egyenletesen hordjuk fel a felületre. Ehhez 5 mm-es fogazatú spatulát használjunk.

Fektessük le a fűtőelemeket és tenyerünkkel szorosan nyomkodjuk bele a ragasztóágyba.

Vakolókanállal, lehetőleg simán kenjünk egy másik réteg csemperagasztót a fűtőelemekre. A fűtőkábel teljes egészében kerüljön bele ebbe a ragasztórétegbe. A kábelt a csőben vezessük be a süllyesztett szerelődobozba. Kb. 24 óra száradási idő után a padlóra le lehet rakni a burkolólapokat.

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A fürdőkád régebben szabadon állt a lábain és vezetékeihez, szerelvényeihez könnyen hozzá lehetett férni, ma már viszont fürdőkádakat beépítik. Problémát okozhat azonban a fotón is látható teljes lefedésnél, hogy csőtörés vagy szivárgás gyanúja esetén bontás nélkül nem szemrevételezhetjük a burkolat mögötti részt. 

Erich H. Heimann "Hidegburkolás lépésről-lépésre" című könyvében találtuk meg a közbenső megoldást, mikor a kosz nem megy be, a lények nem jönnek ki, a kád borítása tetszetős és mégis ellenőrizhetjük a szivárgást. A szerelőnyílás burkolásának gyakorlata következik. 

Anyagszükséglet: műanyag keret, szilikon, fugázóhabarcs.

A kádat hang- és hőszigetelő habanyag tömbbe ágyazzák, vagy pórusbeton téglákkal, esetleg könnyű építőlapokkal burkolják, amelyeken szerelőnyílást kell elhelyezni. Ez tulajdonképpen a kád burkolatában kialakított nyílás, amelyet csempézett fedőlappal lehet lezárni.
 
Az itt bemutatott megoldás alapja egy műanyag csempekeret, amelyet a kád burkolatába kell süllyeszteni és abba be kell ragasztani. A megoldás különlegessége, hogy a csempe nagyobb lehet, mint a szerelőnyílást lezáró lap. A csempe mintázata és a fugakép így megtartható, a kád burkolata pedig egységes látványt nyújt. Nincsenek eltérő méretű csempedarabok!

Mielőtt a tulajdonképpeni munkához hozzálátnánk, jelöljük ki a szerelőnyílás helyét. Fontos, hogy a lefolyóhoz kényelmesen hozzá lehessen férni, a nyílást pedig egész csempével lehessen lefedni. Az akár a kereten túl is nyúlhat. Rajzoljuk be a keret méreteit.

Vágjuk ki a nyílást. Keményhab kádtartó tömb esetén fűrészkést használhatunk. Szúrófűrészt (dekopírfűrész) is használhatunk, ilyenkor vigyázzunk – különösen műanyag kádak esetén –, hogy a kád anyagát meg ne sértsük. 

Körülfalazott megoldás esetén az a legjobb, ha a nyílást már felfalazáskor betervezzük. Az erre a célra előszeretettel használt pórusbeton síktéglákat kézifűrésszel vagy elektromos rókafarkfűrésszel könnyen lehet vágni.

Ellenőrizzük a csempekeret illeszkedését, a hátoldalára körben nyomjunk szilikont.

Tegyük be és szorosan nyomjuk bele a keretet a nyílásba. Amíg a szilikonragasztás meg nem köt, a biztonság kedvéért ragasztószalaggal rögzíthetjük a keretet ebben a helyzetben. A száradási idő a szilikonmasszától, a hőmérséklettől és a levegő nedvességtartalmától függ.
Az irányértékeket a szilikonos tubuson rendszerint megadják.

Amikor a keret már biztosan ül a helyén, beburkolhatjuk a többi részt.

Most szilikonnal ragasszuk fel a még hiányzó csempéket a tartólapra. Vigyázzunk arra, hogy a ragasztó akkor is csak a tartólapra kerüljön, ha a csempe ezen a lapon túlnyúlik. A csempe túlnyúló része ragasztás nélkül fekszik fel a kád testére, így a takarólapot a csempével együtt később könnyen le lehet venni.

A ragasztás megkötése után, a próbaképpen még egyszer levett takarólapot a ráragasztott csempével együtt tegyük be a keretbe és az egész felületet a szokásos módon fugázzuk ki.

A kész szerelőnyílásnak még a keretét sem lehet észrevenni. Ha a későbbiekben a nyílást meg kell találni, ujjunkkal kopogtassuk végig a kád oldalát. A nyílásnál a kopogtatás üresen kongó hangot ad.

A nyílás hozzáféréséhez vékony csavarhúzóval vagy árral kaparjuk ki a fugázást. A csempézett takarólapot az eldugult lefolyókhoz szokásosan használt WC-pumpával könnyen és biztonságosan ki lehet venni a keretből. A szerelési munka végeztével a takarólapot tegyük vissza és újra fugázzuk körbe.

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Egy szép napon elhalálozott a fürdőszobai borotválozótükör feletti fényforrás. Azért hívom így, mert igazából ezt a világítótestet másképp nevezte a szakember a szaküzletben. Szerintem neoncső, de ő kapva kapott az alkalmon, hogy azonnal megsemmisítsen és a portások és önjelölt szakmai kiskirályok képzeletbeli trónjára ülve helyreigazítson, elvégre én volnék a vevő. A vevő meg ugyebár ne érkezzen felkészületlenül, csapnivaló hozzáértéssel az üzletbe. Szóval nem neon, hanem valami más. Elmagyarázta, hogy technológiailag más a neon és más ez, ráadásul a neon kevesebbet is fogyaszt. Hittem neki, de nem is nagyon volt más választásom, és most előre is szaladtunk a történetben.

Szóval kiégett ez a cső itt a fenti képen. tulajdonképpen hetek óta rohangálok, hogy beszerezzek egy ilyet, pedig már az első üzletben megmondták, hogy ennek a bedugós típusnak már befejezték a gyártását és ha kapok is, akkor sem éri meg, mert eléggé felszökött az ára, ami a piac általános működését tekintve érthető folyamat. Más boltokban más válaszra számítottam, időközben pedig kiderült, hogy nem csak nekem van ilyen problémám. Jópár ismerősömnél felfedeztem a lakás különböző helyiségeiben árválkodó, lényegüktől megfosztott üres armatúrákat.

Úgy döntöttem, hogy akkor járok a legjobban, ha kompletten lecserélem az egész mindenséget. Kezdtem unni szakállam félhomályban történő igazgatását. Nem e módon kívánot új arcszőrzet-trendet elindítani. Mielőtt elmesélném kalandomat, álljon itt néhány fontos intelem a rend kedvéért:

Az elektromos áram veszélyes! Bármilyen hálózati elektromos árammal működő készülék babrálása szakértelmet kíván. Kérek mindenkit, hogy az alábbi mutatványt ne próbálja ki. Az ilyen jellegű javítási munkákat bízzátok szakemberre!

Tekintve, hogy teljes egészében ki kellett cserélnem a világító-alkalmatosságot, elsőként leszedtem a régi armatúrát. Terveimben az szerepelt, hogy egy kéteres vezetékkel találom szemben magam a végén nyeglén, ami kacsint rám a falból kikandikálva. Félreértés ne essék, a kevés dolgok egyike, amitől tartok, az elektromos áram. Áramtalanítani kellett tehát a rendszert, hogy ne legyen új, fiatalos frizurám, mint annak idején a méltán népszerű Limahl nevű popikonnak. Tapasztalt villanyszerelő épp ezért világosban szerel, ki kellett tehát várnom egy derűs napot, amikor az amúgy nem túl nagy fürdőszobaablakon keresztül a szereléshez elégséges mennyiségű fényhez jutok. Az áramtalanítás külön vívósást okozott, melynek során megalkottam az általános alapigazságot: sose bízz egy lekapcsolt villanykapcsolóban. Alaphelyzetben ugyanis simán elég lenne a villanykapcsolót használni az adott szakasz áramtalanítására, de igazából a bevezetőben írtakkal ellentétben én már kiégett állapotban találkoztam először a világítótesttel. Ebből fakadóan fogalmam sem volt róla, hogy a villanykapcsoló valóban le van -e kepcsolva, amikor úgy neéz ki. Fázisceruzám meg nem volt. Így aztán a teljes lakást áramtalanítottm. Az a biztos.

Igen, a fotó fejjel lefelé van. Az armatúrát két csavar rögzítette a falhoz, természetesen mindkettőhöz más-más csavarhúzó kellett. Az egyikhez csillag, a másikhoz nem.

Leszerelés után egy "csokit" találtam, meghosszabítandó a falból kijövő vezetéket. Kikötöttem a vezetéket és a továbbiakban már csak ezekkel a szép szürkékkel dolgoztam.

Íme az új darab, melyet felszerelés előtt picit szét kell bontani. Le kell húzni az egyik végét, kicsúsztatni az ízlésés borítást és kitekerni a fénycsövet. Imádom a szabványokat, mert nekik köszönhetően az új armatúrának pont ott voltak a rögzítő furatai, ahol a réginek. Így mehetett minden az eredeti helyére.

Mindezek előtt azonban a már emlegetett szép szürke vezetékeket kellett bekötni a helyükre. Ide, ezekbe a csokikba kellett őket becsavarni.

A falból kikandikáló vezetékek szürke borítása alatt bújik meg a primér szigetelés, melyeket már színnel is megkülönböztetnek egymástól. Érdemes a megfelelő színű vezetéket a megfelelő helyre bekötni. Ezek a szürke kábélek elég merevek ahhoz, hogy jó nehéz legyen őket befűzni, majd behajtogatni az armatúrába. Mély meditációval és a külvilág teljes kizárásával azért sikerült. Amint ezzel megvoltam, már valóban jöhetett az armatura felszerelése.

Igen, az a kis szürke ott felül valóban kilóg, de mindenkit biztosíthatok arról, hogy a későbbiekben azt eltüntettem onnan. Ha mégsem, akkor meg úgysem látszik. Már csak egy dolog volt hátra: becsavarni a fénycsövet a helyére, és már kezdődhetett is a próbaüzem. Az armatúra alján található kis kapcsolót, tőlem szokatlan módon észrevettem és "ON" állásba is kapcsoltam.

És lőn világosság! A jobb oldalon elhelyezkedő, előzőleg leszedett borítás visszatolása előtt még becsúsztattam a helyére a már említett, ízléses takaróelemet a cső elé. Kész is volt a mutatvány. Most már minden sokkal jobb lesz.

A szerelés közben az általam újra felfedezett Billy Idol legfrissebb lemezét hallgattam. Ajánlom mindenki figyelmébe. Itt egy dal róla:

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.