Villámvédelmi rendszerek létesítésével barkácsoló szinten nem találkozunk (régen rossz, ha igen), ezért forrásunk sem szentelt nagyobb terjedelmet ennek a témának. A bemutatott rövid videó és néhány illusztráció elmondja és megmutatja mindazt, amit elegendő tudnunk. Következő részben a lakás belső túláram-védelméről írunk majd, így mai posztunkat figyelemfelhívónak szánjuk pusztán, illetve megmutatjuk, mit kell visszakapcsolni, miután beleremegett az épület egy villámcsapásba.

A korszerű épületeken mindenütt van külső villámvédelem (felfogó, levezető, és földelő), amely azonban csak a közvetlen villámcsapások tűzgyújtó és romboló hatása ellen véd. Villám káresetek igazolták, hogy belső villám- és túlfeszültség-védelem hiányában az elektronikus rendszerek és készülékek a távoli (1-2 km) villámcsapás miatt, vagy kapcsolási túlfeszültségek következtében tönkremennek.

Kimeríthetetlen téma a mai, volt már szó ilyesmiről itt a Furdancson. A ház körül fellelhető, vagy a már jó előre kitalált koncepcióhoz gyűjtögetett hulladék olykor valóságos művészeti alkotások formájában ölt új alakot. Főleg, ha egy szobrásznak támad olyan ötlete, hogy szemétből alkotna. A "barkácsművészet" ezen, speciális ágáról nézegethettek ma képeket, a bővebb gyűjteményt ITT találjátok.

Az általunk, és persze a legtöbb barkácsoló által használt gépek beszerzésekor sokszor felmerül a „de mitől van ekkora árkülönbség?” kérdése a különböző gépek összehasonlításakor. Általában azt tapasztaljuk, hogy az ismertebb gyártók barkácscélú gépei nagyjából egy árszinten mozognak, de ennél akár 20-50%-kal alacsonyabb árakon is találunk gépeket, amelyek azonban szinte minden esetben egy számunkra teljesen ismeretlen márkáktól származnak. Erről a kérdésről már többször is írtunk korábban. Most azonban arról kezdeményeznénk beszélgetést, az árlétra másik irányában mi a helyzet? Aki érdeklődik a szerszámok iránt, az tapasztalhatta, hogy a minőségi barkácsszerszámok áránál jóval magasabb áron elérhetőek ugyanezen gyártók nagyon hasonló kinézetű, de professzionális használatra ajánlott elektromos kéziszerszámai. Vajon itt mi indokolja a sokszor igen tetemes árkülönbséget?

Kedvenc gyáriparos ismeretterjesztő sorozatainkban csak úgy repkednek a 20-2000 tonnák, mikor présgépekről esik szó. Mikor kíváncsiskodunk, hogy mi készíti azokat a gépeket, melyekkel a gépeket készítik, szintén felbukkannak ezek a szörnyetegek. Két részes írásban vállalkozunk, hogy virtuális sétát teszünk egy speciális aukciós házban és ezúttal a prések főbb típusait (excenter és hidraulikus, C-vázas illetve kétállványos, valamint sorjázógép) mutatjuk be egy-egy képviselőjükön keresztül.

Mellette rövid, de velős ismertetőt olvashatnak a présgépek történetéről, funkcióiról, az egyes fajták és szerkezeti megvalósítások közti különbségekről. A forrásként szolgáló háttéranyagot és képeket a Surplex aukciós háznak köszönhetjük, ahol további szerszámgépek között nézelődhetünk a fémipar teljes spektrumában.

Egy ház birtoklása kellemes érzés, de számos költséggel és teendővel jár, nem beszélve a büntetőjogi felelősségről, ha rádől valakire. Kevésbé drámai módon fogalmazva, egy kis lyuk a tetőn vagy a szigetelés sérülésének elhanyagolása később százezres javítási költséggel járhat. Egy kőművesnek vagy ácsnak csak a köszönése tízezrekbe kerül, mikor megérkezik felmérni a munkálatokat, később nagy gépek jönnek és letapossák a virágágyást. Az anyagi kár jelentős.

Könyvajánlónk témája, "Osztroluczky Miklós: Épületkárok" című munkája első látásra egy szűk körnek - ingatlanosoknak, építészeknek, kőműveseknek - szól. Belelapozva viszont teljesen életszerű, az épületek romlásának felfedezését és a további értékvesztés időben történő megelőzését taglaló munkát olvashatunk. Hasznos a leendő ingatlanvásárlók felkészüléséhez is, hiszen egy dörzsölt ügynök, eladó eltitkolni - bagatellizálni igyekszik a hiányosságokat, és csak a vásárló hozzáértésén múlik több millió forint sorsa.

A hőszigetelt családi házak átlagosan 15%-kal drágábban értékesíthetők, a magasabb ár azonban nem jár együtt az eladási idő növekedésével – derül ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép.hu közös felméréséből. Egy 100 négyzetméteres házat akár 3 millió forinttal is magasabb áron tud értékesíteni tulajdonosa akkor, ha az megfelelően hőszigetelt, ami azt jelenti, hogy az energiahatékonyságba fektetett összeg már az ingatlan eladási árában akár kétszeresen megtérül.

A Knauf Insulation és az Otthontérkép.hu 20.000 családi ház hirdetését elemezte abból a szempontból, hogy tulajdonosaik milyen arányban jelölik ingatlanjaik energiahatékonyságát és a hőszigetelés meglétét a hirdetésekben, illetve, hogy a hőszigetelés megléte miként befolyásolja az eladás árat és az ingatlan eladhatóságát más, azonos jellemzőkkel rendelkező, de nem szigetelt ingatlanokhoz viszonyítva.

Egy olvasói levél érkezett pár napja, írója arról panaszkodott, hogy egy régi kertibútor-garnitúrát próbál lefesteni. A bútor fémcsövekből áll, és a probléma az, hogy bármit is tesz, mindenképp megfolyik a festék, akár ecsettel, akár spray kiszereléssel próbálkozik.

Azt válaszoltuk, hogy írunk a kérdésről. A dolog most számomra messze nem tűnik ördöngösségnek, de persze az igaz, hogy azért nem velem született ez a magabiztosság, jó pár megfolyt festésű csövet 'elkövettem' ifjabb éveimben.

Villanyszerelési sorozatunk jelen részében még mindig a fogyasztásmérő szekrény előtt toporgunk, még nem jutottunk be a házba egy jót szerelni.  A fogyasztói főelosztó tábla minden fontos és szükséges elemet tartalmaz, ezek: áramköri biztosítók, áramvédő-kapcsoló, csengőtranszformátor és más egyéb berendezés, melyek lakásonként eltérőek lehetnek. Tehát ott találjuk mai főszereplőnket is, a túláram-zárlat ellen védő biztosítókat.

Fontos: olvadóbiztosítót rég nem szerelnek kisfogyasztói hálózatokba, szerepüket átvették a kismegszakítók. Azonban esetleg rábukkanhatunk hálózatról leválasztott ingatlanokban, illetve az üvegcsöves olvadóbiztosító elektromos berendezésekben gyakori (akkutöltő például, de pár éve vásárolt hangtechnikában is találtam). Emiatt a forrásmunkában benne hagytam a jelen időben fogalmazó fejezetet.

"Mint az köztudott, nyugaton a TDK, keleten pedig a Polimer zenekar kazettáiból adták el a legtöbbet." Az idézet Mr. Furdancs kollégánk apukájának szájából hangzott el egykor. Nyilván viccnek szánta. Nyilván! Mindenesetre tény, hogy a magnókazetta egy bizonyos kor feletti olvasóinknak meghatározó adathordozó eszköze volt. Az adatok főként zenét jelentettek, a Commodore 64 számítógép megjelenésével pedig szoftvereket is szokás volt rajtuk adathordozni.

A kazetták helyét szép lassan átvették az újabb adathordozók, melyek közül a legsikeresebbnek a CD (Compact Disc) bizonyult. Mára ez a formátum is halódni látszik. Na de mi történt azzal a rengeteg kazettával, amit az évtizedek során a háztartásokba cipeltünk? Egy részük cipősdobozokban porosodik, másik részüket valóban újrahasznosítják. Egy ennél sokkal kisebb részüket pedig kreatív elmék használják fel dizájnos tárgyak, vagy akár műalkotások elkészítésére. Sőt, a Sonic Fabric oldalán még ruhát is találhattok, ami 50%-ban ugyan, de magnószalagból készül. Nézzük együtt az alábbi ötletes kazettakölteményeket.

Egy erdei tisztáson álló rönkház látványa meghitt és romantikus gondolatokat inspirálhat, kivéve ha egy Nick Cave lemezborítón találjuk. Természetközeliség, faillat, egyedi külső jellemző a hengerekből rótt épületekre és könnyen verhetünk a falba képszöget beton kollégájával ellentétben. Mikor felvetődik egy ilyen építése, vásárlása felmerülnek praktikus kérdések (félelmek) is.

Ég, mint a zsír, szerkezetében rovarok rendezik évente a járási szúrágó bajnokságot, illetve elhordják a hódok. De ezek negatív gondolatok és eloszlatásukra kis válogatást mutatunk be, ahol számottevő szakmai forrásból tallózunk. A fotó innen.