Sok szó esik manapság kiváló hatásfokú kazánokról, utólagos kandalló beépítésről ill. CO₂ semleges fűtésről. Ilyenkor nem szabad megfeledkezni az épület füstgáz-elvezető rendszerének – azaz a kémény - korszerűsítéséről sem. Mielőtt nagyon felbátorodnátok és a cikk elolvasása után azonnal nekiállnátok kéményetek felújításának, képzeletben fogjuk meg egymás kezét és olvassuk el együtt az alábbi piros betűs részt!

Kéményépítés vagy felújítás előtt kérjünk tanácsot szakembertől!

Kazáncsere előtt érdemes a meglévő kéményt bevizsgáltatni, hogy alkalmas-e pl. az új kondenzációs kazánhoz. Jó példa az utólagos kandalló, pellet kályha vagy faelgázosító kazán telepítése is, ugyanis ezekhez a megújuló energiát hasznosító tüzelőberendezésekhez megfelelően szigetelt, a magas hőmérsékletnek és a nedves üzemnek egyszerre ellenálló kéményrendszer szükséges.

Magyarországon nagyon sok a rossz kémény, mivel évtizedeken át nemigen foglalkoztak a karbantartásukkal felújításukkal, valamint a korszerű gáztüzelés elterjedésével nem járt együtt a kémények korszerűsítése. A hagyományos, égetett téglából épített kémények egy bizonyos használati idő után felújításra szorulnak. A kéményszerkezet épületen kívüli része ki van téve az időjárás viszontagságainak, de gyakran felgyorsítják a károsodási folyamatot a helytelenül üzemeltetett tüzelőberendezések is. A gáz égéstermékének lényegesen kisebb kilépő hőmérséklete és nagyobb vízgőztartalma okozza a hagyományos falazott kémények intenzív állagromlását. A savas kondenzátum kioldja a téglakémény fugáiból a kötőanyagot, a nedvesség a kémény falazatát átáztatja, télen ez a víz megfagyhat, falszerkezet tönkremegy, a téglák bedőlhetnek, megnehezítve, megakadályozva az égéstermék távozását. A hiba csak az egyrétegű kémények kibélelésével szüntethető meg.

A kéményfelújítás lépései

A szétfagyott, épületen kívüli kéményszakaszt vissza kell bontani, újra kell építeni, és a szabványoknak megfelelő béléscsővel bélelni kell.

Ha nem szükséges a kémény statikai megerősítése, akkor is szükséges a tüzelőberendezés működési módjának megfelelő béléscsővel ellátni a kéményt. A bélelés nagy gyakorlatot és szakértelmet igénylő feladat.

A meglévő egyrétegű falazott kéményeknél béléscső utólagos beszerelésével elérhető, hogy gáz-, ill. olajtüzelésű tüzelőberendezéseket használjunk. A béléscsövezéssel csökken a kürtő átmérője, így a béléscsövezés előfeltétele, hogy a meglévő kéménykürtő megfelelő keresztmetszetű legyen. A béléscső nem szűkíthető valamint függőleges és egyenes kell, hogy legyen.

A béléscsövezés megkezdése előtt ellenőrizni kell a kéményjárat falának állapotát, az esetleges sérüléseket pedig ki kell javítani. Meg kell győződni arról is, hogy nincs-e bekötve a kéménykürtőbe más tüzelőberendezés.

A béléscsövezés történhet:

• Merev falú béléscsővel, amelyet egyenes (kürtőelhúzás nélküli) kéményjáratnál alkalmaznak, mivel akár kisebb elhajlás is komoly nehézséget okozhat a béléscsövek elhelyezésénél. A béléscső anyagaként a rozsdamentes acélból készülő biztosítja a legtartósabb megoldást. A rozsdamentes acélból készült béléscsövek használata gáz- és olajtüzelésű tüzelőberendezéseknél ajánlatos. Szilárdtüzelésű tüzelőberendezések füstgáz-elvezetésére ugyanúgy alkalmazhatók, de ebben az esetben a béléscsövek élettartama rövidebb lesz. A béléscsövek hossza általában 1 m.
• Kerámia béléscsövezést leginkább a szilárd tüzelésű berendezések égéstermék-elvezetésénél alkalmazzák. Az 1,33 m hosszú béléscsöveknek köszönhetően gyorsan összeszerelhetők. A béléscsöveket előzetesen megfelelő méretűre csatlakoztatják egymáshoz a bekötőidomok helyének figyelembevételével, majd csörlővel lassan leengedik. A kéményidomokat a kéményfal bontásakor keletkezett nyíláson keresztül építik be. Hosszú távú és biztonságos megoldás a kerámiacsővel történő bélelés.
• Flexibilis béléscsöveket leginkább az elhúzott füstjáratú kéményeknél alkalmazzák. Alumíniumlemezből készült flexibilis béléscső gázüzemű tüzelőberendezések égéstermékeinek elvezetésére már nem használható. A rozsdamentes acélból készülő csöveket 100, 110, 130, 140, 150, 160 stb. mm névleges átmérővel gyártják. A béléscsövekbe és a nyílásokba kerülő idomok beszerelése megegyezik a merev falú béléscsövekével. A béléscsöveket toldó idomokkal csatlakoztatják egymáshoz hőálló anyaggal összeragasztva, amely egyben a tömítés is.

A beépítésre kerülő kémény-béléscsövekről, előre gyártott kéményekről mindig írásos nyilatkozatot kell kérni a gyártótól, amely igazolja, hogy a termék gyártásához szükséges anyagok megfelelnek az előírásoknak. Új kéményszerkezetet nem lehet üzembe helyezni a szabványok által előírt azonosító címke nélkül. Gázüzemű és olajtüzelésű tüzelő berendezések bekötését egyrétegű kéménybe az MSZ szabványok nem engedélyezik.

A kéményépítés, javítás, felújítás speciális szaktudást igénylő feladat. A rossz minőségű kivitelezés sok kellemetlenséget, jelentős anyagi kárt, életveszélyt is okozhat. A tüzelőberendezés és a hozzátartozó égéstermék elvezető berendezés megválasztásához feltétlenül kérjük ki épületgépész szakember tanácsát!

A kémények bélelése után vagy gázkészülék cseréje előtt a kéményseprői szakvélemény beszerzése kötelező: minden bélelési, javítási eljárás akkor zárul le, ha a javított kéményszerkezetet a helyi tüzeléstechnikai vállalkozás átvette, arról pozitív szakértői véleményt adott ki!

Utólagos kéményépítés

Ha nem megoldható a meglévő kémény utólagos bélelése, akkor kerül szóba egy új kémény felépítése vagy szerelése. A hazai piacon széles termékkínálatból választhatunk: a kerámia bélésű, épített kéményrendszerek és a szigetelt, háromhéjú fémkémény rendszerek nyújtják a legbiztonságosabb és a leginkább tartós megoldást. Esztétikailag is ezek a legjobbak, mert az épület homlokzatához igazíthatók, akár színben is.

A kéménygyártók díjmentes szaktanácsadással állnak a háztulajdonosok rendelkezésére mind a tervezési mind a kivitelezési fázisban.

Ha még inkább el szeretnétek merülni a témában, ajánljuk a cikk szakmai partnerét a Schiedel Kéménygyár Kft-t

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Nem kívánjuk, hogy valaha is hosszabb időt töltsetek el a Balatonfüredi Szívkórházban, mindenesetre érdemes egyszer megnéznetek ezt az 1700-as években épült építészeti műremeket. Tekintve, hogy igen öreg épületről van szó, időről időre illik foglalkozni az állagmegóvásával. Nemrég az energetikai korszerűsítésen volt a sor, mely a napokban készült el.

A homlokzati hőszigetelésen és a nyílászárók cseréjén túlmenően a magastető födémének utólagos hőszigetelése is fontos feladat volt. Az eredetileg tervezett hagyományos könnyű kőzetgyapot lemez helyett egy új típusú szigetelő anyagot terítettek el. A hőszigetelendő felület cca. 5000 m2, míg az alkalmazott anyagvastagság 2×10 cm volt. A tetőhéjalás megbontása nélkül, a folyamatosan működő kórházi üzem mellett igen komoly kihívást jelentett a mintegy 1000 m3 szigetelőanyag tetőtérbe juttatása: lifttel, folyosókon, lépcsősorokon keresztül. A megoldást a  fent említett új típusú FactPlus szigetelőanyag egyik látványos jellemzője adta, miszerint a csomagolás eltávolítása után veszi föl névleges méretét, azaz ekkor nagy mértékben tömörödik ki.

Ennek köszönhetően, a hagyományos szigetelőanyaghoz képest csak harmada volt az a térfogatmennyiség, amit a korlátozott kézi erővel és létszámmal jóval könnyebben, sokkal rövidebb idő alatt sikerült a tetőtérbe juttatni. Tömegét tekintve is több mint 10 tonnával kevesebb volt a megmozgatásra váró anyag mennyisége, hiszen egy azonos hőszigetelési  képességekkel rendelkező FactPlus tábla súlya átlagosan csak fele egy hagyományos kőzetgyapot tábláénak. Végül, de nem utolsósorban a FactPlus alkalmazásával a födémhőszigetelés kiszállítása 9 (!) teherautóval kevesebb szállítmányozással volt megoldható. Környezetterhelés tekintetében ez sem egy utolsó szempont.

Ha még inkább el szeretnétek merülni a témában, ajánljuk a cikk szakmai partnerét a Knauf Insulationt

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Ma már megszokott látvány, hogy egy lakóhelyiség padlóburkolatát különféle anyagú padlóanyagok alkotják. Ez esetenként kisebb felületi szintkülönbségeket okoz. Ezt régebben küszöbökkel, vagy kiálló szegélylécekkel határolták le, ma viszont speciális szegélyidomok beépítésével oldják meg. Ezek a fém idomok nemcsak esztétikusan szegélyezik az eltérő burkolati anyagok szélét, hanem ideális átmenetet biztosítanak az eltérő anyagú burkolatrészek között még szinteltérések esetén is.

Az ilyen célt szolgáló szegélyek, illetve áthidaló idomok kiválasztását azonban mindig az adott padlófajták kombinációjához, azok szintkülönbségéhez és lerakási módjához igazodva kell kiválasztani. Az idomok egy csoportját ugyanis az aljzathoz kell erősíteni, a burkolólapokat pedig szorosan az idom éléhez igazítva kell lerakni. Az idom külső oldalához illesztve kell a másik, esetenként szintben alig eltérő burkolóanyagot leerősíteni.

A másik csoportba sorolhatók a szintben azonos, de eltérő padlóburkolatok összeeresztését rejtő idomok, míg a harmadik változatot az ún. bepattintható  két elemes és bontható szegélyidomok jelentik.

A jelentősebb szintkülönbségek kiegyenlítéséhez, akadálymentes áthidalásához mindig a ferde felső felületű áthidaló idomokat célszerű választani. A jelentősebb, szintkülönbségeknél az idom hosszabb és ferde záró felülete biztosítja a szükséges felületi átmenetet az eltérő magasságú padlófajták között, ami akár 15 mm is lehet. A szintben levő, ám eltérő anyagú- vagy mintázatú kerámia lapokból kialakított burkolatokat viszont célszerűbb 5-10 mm széles fém szegéllyel, vagy dilatációs hézagot képző idomokkal szegélyezni.

Az azonos vastagságú, ám eltérő struktúrájú járólapokból, vagy akár parketta és járólapokból kialakított padlóknál díszítő jellegű fémszegélyek tehetik érdekesen esztétikusabbá az eltérő anyagú burkolatok találkozási vonalát. Ezeknél a fugázás anyagába ágyazott, fogazott szárú T-idomokat célszerű szegélyként használni.

Egyszerűbb megoldás két azonos szintű burkolat találkozási vonalát öntapadó réteggel ellátott szegélyekkel lefedni. Ezek enyhén domboródó felülete szinte alig áll ki a padló felületéből, és leerősítésük percek alatt megvalósítható. Hatásuk mégis nagyon dekoratív lesz.

Ezekhez hasonló kialakításúak a különböző magasságú burkolatok lezárását és szegélyezését is megoldó, az aljzatra rögzíthető végzáró idomok. Ezekkel a szőnyegpadlót szorosan és pontosan élre szabva lehet hézagmentesen illeszteni. Öntapadó kivitelben beszerezhetők olyan szint kiegyenlítő idomok is, amelyek nagyobb szintkülönbségek áthidalását is lehetővé teszik. Ezeket főként a parketták, vagy járólapok felületére kell felerősíteni, miután pl. a szőnyegpadló melléjük illesztve már leragasztott állapotú. Az idom felragasztásakor annak lenyúló pereme a szőnyegpadlót is leszorítja, megakadályozza annak felválását is.

Az előzőktől eltérő kialakításúak az ún. rápattintós kivitelű szegélyidomok. Ezek alsó elemét mindenkor az aljzatra kell erősíteni, széles talpa a burkolóanyag alá kerül, és a burkolati paneleket, lapokat a  lefogó résztől oldalanként 5-6 mm-es hézaggal  kell leragasztani. Ezek vagy csekély padlóbeli szintkülönbségeket, vagy ferdén lefutó szárú változatuk biztosítja a megfelelő ferde szintű szegélyezést. 

A szegélyidomok sarokcsatlakozását természetesen mindenkor pontosan ferde szögben összevágva kell egymáshoz illeszteni. Az idomok alumínium ötvözetből készültek, nagy kopásállóságú felületi bevonatokkal kezeltek. Leszabáskor, összeillesztéskor a vágást karcmentesen kell elvégezni, beszerelésük és használatuk során pedig a felületüket óvni kell a durva sérülésektől.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Aki játszik valamilyen hangszeren, vagy akár csak fanatikus zenerajongó, biztos örülne, ha kedvenc hangszerei nem csak hangszerként volnának elérhetőek, hanem bár más funkciókkal, de állandóan a szeme előtt lennének. Az alábbi válogatás ilyen darabokat gyűjt egybe. Gyakorlatilag szinte mind elkészíthető házilag is, erre fogunk is tippeket és tanácsokat adni rövidesen.

Ezek a bútorok persze azért is jók, mert különlegesek. Biztos, hogy nem sok barátunknak/ismerősünknek van/lesz ugyanilyen az otthonában. A dohányzóasztal, és általában az asztal egy viszonylag kézenfekvő megoldás, szinte minden hangszer sziluettjével elkészíthető. De mint látni fogjuk, nem csak asztalban gondolkozhatunk...

Néha arra is támad lehetőség, hogy egy-egy, már kiérdemesült hangszert alakítsunk bútorrá, bár ezt sokan barbárságként ítélhetik meg:

Egy babaszoba még talán elmegy, főképp hogy a szobából sem hiányzik a gitár:

Ez a zongora-polc pedig egész ügyesen megőrizte az eredeti elaganciáját

de ez a hevenyészett konyhapolc még a legolcsóbb gitárból is barbárságnak tűnik:

Természetesen nem csak bútort lehet csinálni, hanem sokkal meghökkentőbb dolgokat is, például közlekedési eszközt. Célszerűnek nyilván nem mondható, de legalább egyedi:

De térjünk vissza a bútorokhoz még egy kicsit. A zenerajongók nem is kell feltétlenül csak a hangszerekhez ragaszkodniuk. Van elég sok olyan tárgy, amely első látásra tudatosítja a látogatónkban/vendégünkben, mi is a mi kedvenc foglalatosságunk:

Az igazi nagy dobás persze az, ha a bútor funkció nem leváltja, hanem továbbra is magában foglalja a zenélés lehetőségét, mint ennél az asztalnál:

Szóval ötlet van rengeteg. A furdancs műhelyében már készül pár hasonló darab, persze megfelelően dokumentálva, tehát nemsokára sok képpel, és konkrét elkészítési tanácsokkal még visszatérünk a témára.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Miután befejeztük a szénkefecserét a mosógépben, jöhetett a második felvonás. Történt ugyanis, hogy sasszemmel észrevettem, hogy mi okozta a csordogálást a masina ajtajánál. Először nem hittem el, hogy ez a kis szakadás az ajtó gumitömítésén okozhat szivárgást.

Ferenc, a szerelő azonban megnyugtatott, hogy jól látom a problémát. A következő mondatommal abbéli nyugtalanságomon próbáltam úrrá lenni, hogy honnan és mennyiért szerzünk egy ilyen tömítést. Megkérdeztem ugyanis, hogy azt a gumit nem lehet-e megfordítani, hogy a szakadás a víz terhelésének kevésbé kitett helyre, felülre kerüljön. Szoktunk ilyet csinálni - jött a válasz. Ekkor egy percig tiszteletbeli mosógépszerelőnek éreztem magam. Hozzáláttunk a munkához, leginkább Feri.

Ez volt a szivárgás oka.

Árgus szemmel figyeltem, hogy vajon hogyan kerül majd ki a helyéről a tömítőgyűrű. Elképzelésem se volt arról, hogy hogyan lehet kiszedni. Nekem úgy tűnt, mintha valahogy rá lenne vulkanizálva az "üst" bejáratára. Persze, hogy nem így volt. Elöl és hátul is egy-egy rugós pánt tartotta helyén a gumit. Ezeket, megfelelő célszerszámmal Ferenc hamar kioperálta.

Valahogy így jött ki a gumi

Miután ezzel megvoltunk én bohó fejjel azt gondoltam, hogy egyszerűen megfordítjuk a gumit és kész is vagyunk. Rosszul gondoltam. Ugyanis Ferenc felhívta a figyelmemet egy apró kis lyukra a tömítés belső peremén. Ennek az a szerepe, hogy ebben a peremben ne álljon meg a víz, hanem folyjon szépen vissza az üstbe. Lyukat kellett tehát varázsolni a gumira, hiszen az eredeti nyílás most majd felül lesz.

A lyukasztás egy kiszolgált dugókulcs és egy stucni segítségével történt. Erre nem vagyunk büszkék, de bőrlyukasztó épp nem volt kéznél.

A visszaszerelés következett, ami alapvetően egyemberes munka, de ketten azért könnyebben ment a dolog. A pántok visszahelyezésénél elkél a segítség. Jöhetett a tesztüzem. Egy csepp nem sok, de még annyi sem folyt az ajtónál. Úgy érzem, Ferenc nagyszerű munkát végzett. Arra pedig külön büszke vagyok, hogy én is hozzájárulhattam a sikerhez.

Időközben vége lett az első felvonás alatt hallgatott Alanis Morissette-lemeznek, így új album után néztem. Az ausztrál Crowded House 1986-os azonos című bemutatkozó lemeze akadt a kezembe, úgyhogy ezt hallgattuk meg.

Nálunk otthon, mindennapi életünkben az egyik viszonyítási pont a fali melegítő őrlángjának évenkénti elalvása. Már az is eszünkbe jutott, hogy ajándékozással ünnepeljük meg ezt a jeles eseményt. Nyilván akkor derül ki, hogy az őrláng elalvásának köszönhetően nem üzemel a fali konvektor, amikor már félig van a kád jéghideg vízzel. Idén magam tettem lépéseket a hiba elhárítására.

Ezt a mutatványt ne próbáljátok ki otthon, inkább hívjatok szerelőt!

Elsőként elzártam a gázt, majd leemeltem a fali melegítő burkolatát. 

A fali melegítő alulnézetben. A képen középen látható csavart ki kell szedni. Ez rögzíti valamelyest a burkolatot.

Ha megvagyunk, feltárul a szörny belseje. Nem szép látvány, de ez csinálja a meleg vizet, úgyhogy szeretjük.

Ezek után kiszereltem azt a kis csövet, aminek a végén normál esetben egy mini "Százhalombatta" ég. Egyszerűen kifújtam a benne lerakódott égésterméket.

Így néz ki a cucc összerakva. Azt a középső anyát tekertem le annyira, hogy az őrláng csöve kijöjjön. Nyilván van neki tisztességes neve is, de ezt ne kérdezzétek.

Ezzel még csak annyit értem el, hogy van egy tiszta csövem. A probléma valódi okát az alábbi képen látjátok. Lecsavartam azt az apró lyukkal ellátott "dugót". Ezen keresztül jut a gáz a felette lévő, imént kiszerelt és kifújt csőbe.

Miután letekertem a "dugót" ezt is kipucoltam, az úgynevezett kifújásos módszerrel. Tudom, retkes minden. Utána kiporszívóztam a dzsuvát.

Mindent visszaszereltem, kinyitottam a gázcsapot és izgalommal vártam, hogy vajon begyullad-e az őrláng. Sikerült! Gyönyörű lángot varázsoltam, és eddig nem robbantunk fel. Mielőtt nekiláttam volna a szerelésnek a fali melegítő burkolatát gondosan lezuhanyoztam, ami a végére meg is száradt. Így aztán tisztán kerülhetett vissza a helyére, az amúgy rendkívül impozáns borítás.

Zenét is hallgattam szerelés közben. Előkaptam egy viszonylag könnyen emészthető dolgozatot a Mötley Crüe munkásságából. Ez pedig az 1989-es Dr. Feelgood című album. Kívülről fújom az egészet, úgyhogy nem terelte el a figyelmemet a feladatról.

Mint már említettem a zabálás, éneklés és ajándékozás mellett bőven volt mit csinálni karácsonykor. Tisztán emlékszem a pillanatra, amikor december 23-án feleségem tágra nyílt szemekkel állt elém, és azt állította, hogy elromlott a mosógép.

Persze, hogy nem hittem neki. Az nem lehet, mondtam, hiszen most cseréltek benne szénkefét. Ezzel a mondattal némi tekintélyt sikerült ugyan kölcsönöznöm magamnak, de természetesen nem győztem meg. Váltig állította, hogy a mosógép nem indul el. Két dologra gyanakodtam. Vagy valami perverz kis játékba akar bevonni és ez a felvezetés, vagy valóban valami elromlott a masinában. Az elsőre nem mertem rákérdezni, így felhívtam a mosógépszerelőt. Ferenc első csöngésre felvette a telefont és miután elmeséltem neki, hogy mi a helyzet, rögtön jött is a válasszal. Elmondása szerint beleszaladt egy puhább, rossz minőségű szénkefe szériába és valószínű, hogy nekünk is ebből jutott, amikor annak idején nálunk járt javítani. Tekintettel dátumra, nem erőltettem, hogy azonnal jöjjön ki. Legfeljebb majd retkes ruhában karácsonyozunk, gondoltam. 27-ét beszéltünk meg.
El is érkezett a nagy nap és rövid beszélgetés után hozzá is láttunk a munkához. Kis fürdőszobánk ismerős lehet a fregolis posztból. Érezzétek otthon magatokat.

Én már jó előre kihúztam a mosógépet a helyéről. A víz elzárása és az áramtalanítás után elsőként felborítottuk a gépet. Alulról lehet hozzáférni a motorhoz. Ebben található a kérdéses szénkefe. Ráadásul kettő.

A szénkefék a villanymotor kommutátorán csúsznak. Egyáltalán nem néznek ki kefének, de ezek adják át az áramot a motor forgórészének. Joggal merül fel, hogy mi a franc az a kommutátor. Olvassátok egy kicsit a villanymotorokról

Hozzáférés a mosógép aljához

Ezek után leszedtük a mosógép alsó takaró lemezét, mely az egyszerűség kedvéért "torx" kulcsnyílású csavarokkal volt rögzítve.

A mosógép alja és belseje

Kezdődhetett az érdemi munka. Azt a sok vezetékkel megáldott csatlakozót levettük, ezután könnyedén kiszabadítottuk a szénkefét, ami igen kopott volt. Ha jól emlékszem, a csatlakozó levétele előtt azért egy fázisceruzát rádugtunk a vezetékre. Ártani nem árt. A felső kefével nem is volt gond, de az alsó kiszedése cirkuszba illő mutatvány volt. Egy tükör segítségével tettük láthatóvá a munkaterületet. Az ilyen tükrök hátulján a nyolcvanas években Lief Garrett fotója volt látható. Legalábbis a mi háztartásunkban.

Kint van a szénkefe. Kevesebb, mint egy év alatt kopott használhatatlanra. Ránézésre még jó is lehetne, de nem volt az.

Beszerelés előtt Ferenc ügyesen becsiszolta az új szénkeféket.

Összeszereléskor, szokás szerint,  minden ugyanúgy zajlik, mint szétszereléskor, csak fordított sorrendben. Következhetett a tesztüzem. Jóval hangosabb volt a motor, de legalább működött. A szénkefék idővel bekopnak és majd halkulni fog. Megdöbbentő jelenségre lettem figyelmes, ami eddig fel sem tűnt. A mosógép ajtajánál ugyanis szivárgott a víz. Az úgynevezett szemrevételezéses módszerrel megállapítottuk, hogy megsérült a tömítőgumi. Tudjátok, az a nagy szürke dög a betöltőnyílás körül. Következhet a második felvonás. Folyt. köv.

Zenei ajánlatom az a lemez, amit épp Ferenc megérkezéskor hallgattam, és neki sem volt ellene kifogása. Ez pedig a magyar nagyival rendelkező kanadai énekesnő, Alanis Morissette bemutatkozó albuma a Jagged Little Pill. Hallgassátok szeretettel!

„A hőszivattyú az olyan, mint egy kifordított hűtőszekrény.” - Hangzik az ismert hasonlat. Szerintem pont annyi hasonlóság van köztük, mint egy benzines láncfűrész és egy Harley-Davidson között.

 A közös pont a két berendezésben az úgynevezett Carnot-körfolyamat. A titokzatos elnevezésű termodinamikai jelenséget Nicolas Léonard Sadi Carnot francia fizikus fogalmazta meg 1824-ben.
Az általa leírt körfolyamatot végző hőerőgép működése során a környezetének egy melegebb részéből energiát vihet át egy hidegebb területre és az energia egy részét mechanikai munkává alakíthatja. A körfolyamat meg is fordítható. A rendszer külső munka bevezetése által hőenergiát képes átvinni egy hidegebb régióból egy melegebbe. Utóbbi a hőszivattyú működésének vázlata.

Ezt így persze nagyon egyszerű leírni, de hát hogy lesz ebből fűtési rendszer? Bizonyára sokan hallották azt a sztorit, hogy a hegymászók a Himalájában 60-80 °C-on forrásba hozták a hólevet a tea főzéshez. A számok nem biztos, hogy pontosak, de az tény hogy a folyadékoknak alacsony nyomáson a forráspontjuk is alacsonyabb lesz. Fordítva is igaz, a gázokat nagy nyomáson cseppfolyós állapotban tarthatjuk.
Most képzeljünk el egy zárt csővezeték-rendszerből álló gépet, amelynek közepén egy kompresszor van. A csöveket feltöltjük egy speciális gázzal és beindítjuk a kompresszort. A kompresszor „nyomott oldalán” megnövekszik a nyomás és elkezd a gáz kicsapódni – idegen szóval kondenzálódik. Ezt az oldalt nevezzük kondenzátornak. A csővezetéken csak szabályozottan, egy fojtószelepen keresztül engedjük át a folyadékká vált gázt a kompresszor túloldalára, a „szívott” oldalra. Ott az alacsonyabb nyomáson a folyadék újra elpárolog. Ezt az oldalt nevezzük az elpárologtatónak. Az elpárologtató oldala folyamatosan hűlni kezd és hőt von el a környezetétől, ugyanekkor a kondenzátor melegedni kezd és ezt a hőt hasznosítjuk a fűtési rendszerünkben. Az elpárologtatónak biztosítani kell egy úgynevezett hőforrást, amiből folyamatosan elvonhatja azt a meleget amit a kondenzátorról elszállítunk.
A hőforrás természetesen valamilyen nagy hőtehetetlenségű közeg aminek meg se kottyan, ha egy télen át szivattyúzzuk ki belőle a Gigajoule-okat. Általában elengedhetetlen feltétele ennek a fajta konstrukciónak a folyamatos áramlás és hőátadás mindkét oldalon.

A kompresszort néhány kivételtől eltekintve* elektromos árammal hajtják. Szükség van még elektromos energiára a hőforrás és a termelt hő szállítására is. Ha az előállított fűtő teljesítményt elosztjuk a befektetett elektromos teljesítménnyel, megkapjuk a hőszivattyúk legfontosabb mérőszámát az úgynevezett COP-t. A COP az angol „coefficient of performance” rövidítése, magyarul szokták jóságfoknak, munkaszámnak, dilettáns körökben hatásfoknak is nevezni**.
Tudományos jelölése a görög ε betű. Sajnálatos módon nincs elég határozottan szabványosítva a számítása, így a gyártók és forgalmazók a trükközések tucatjait vetik be a vevő átverésére, meggyőzésére. A teljesség igénye nélkül néhány tipikus csalás: a keringető szivattyúk teljesítményének „nembeleszámolása”, irreális hőforrás hőmérséklet, használhatatlanul alacsony előremenő hőmérséklet (pl.: 25 ºC). Nagyon hasznos származtatott mérőszám a JAZ. Ez a német nyelvterületen kitalált és elterjedt jellemző a "Jahresarbeitzahl" rövidítése, azaz egy teljes év alatt befektetett és kinyert energia hányadosa. 

Geotermikus gépek egy ipari létesítményben	Hőszivattyúk gyártása

Hőszivattyúk hőforrás szerint

Általában 3 hőforrás szokott előfordulni a lakóházak környékén: kútvíz, levegő, és a talaj. Fontos, hogy a hőforrás korlátlanul álljon a rendelkezésünkre és abból bármikor el tudjunk vonni hőt.

A levegőnek sajnos változik a hőmérséklete – ráadásul pont télen a hidegebb – emiatt első ránézésre nem tűnik ideális hőforrásnak. Viszont különösebb extra beruházás nélkül korlátlanul áll mindenki rendelkezésére és általában a fűtési szezon nagy részében is elég meleg ahhoz, hogy kiaknázzuk.
De az energia-tárolási és közvetítési tulajdonságai miatt ez a hőforrás rendelkezik a leggyengébb átlagos COP számmal, körülbelül 3-assal.

A víz és ezen belül a kútvíz hő-átadó képessége kiváló így itt egy jó készülékkel akár az 5-ös COP is elérhető, de sajnos ennek nagy ára van. A víz/vizes rendszer egy ún. „nyitott” rendszer. Ez azt jelenti, hogy a készülék elpárologtató oldalán folyamatosan új „friss” közeg áramlik.
Ebből számos probléma adódhat. A folyamatosan érkező vízből lerakódhat vagy kiválhat valamilyen szennyeződés vagy ásvány a hőcserélőben. A legkisebb mértékű szennyeződés esetén is viszonylag hamar eltömődhet a hőcserélő, és a hőszivattyú leáll. Másik tipikus probléma a kutak ingadozó vízhozama. Ahogy korábban már említettem a hőszivattyú működésének egyik alapfeltétele a folyamatos áramlás, a körfolyamat mindkét oldalán. Az állandó üzemzavarok elkerülése végett, víz-vizes rendszereket csak nagyon körültekintő előkészítés és hidrogeológiai vizsgálat után szabad létesíteni. Ma már minden komoly gyártó előírja a kútvizes rendszerek kialakításánál az ún. leválasztó hőcserélőt és a szennyfogót a hőforrás oldalon.

A legüzembiztosabb megoldás az ún. talajhős változat (más szóval geotermikus). Ebben az esetben műanyag csőhurkokat telepítünk a föld alá, amelyben víz és fagyálló keveréke kering. Ennek két változata terjedt el. A függőleges talajszonda és a talaj kollektor.

Talajszondák

A talajszonda általában 50-100m mély és 130-150mm átmérőjű furatba helyezett 32mm átmérőjű PE csővezeték pár (vagy 2 pár).  A talajban rejtőző hőt így közvetve a csőfalon és a furatba öntött tömedékelő anyagon keresztül a csőben áramló oldat szállítja az elpárologtatóba. A földfelszíntől lefele 18-25 méter mélységben a talaj hőmérséklete egész évben állandó 8-12 ˚C, és még mélyebbre haladva átlagosan 30 méterenként további 1˚C-ot emelkedik. Ennek köszönhetően egy jól megépített és megtervezett 100 méteres talajszondából akár 5-8 kW hő teljesítmény is kinyerhető. Az elérhető COP átlagosan 4-4,5.

A magas COP értéket, és általában a hatékony működést, akkor tudjuk biztosítani, ha a hőforrás és a fűtési rendszerben áramló fűtővíz hőmérséklete közötti különbség minél kisebb. Ennek érdekében ún. sugárzó fűtést kell alkalmazni. Ilyen például a padlófűtés. Nagyon praktikus tud lenni a mennyezet vagy falfűtés és egy talajhős rendszer kombinációja, mert ebben az esetben nyáron ezeket a felületeket passzív-hűtésre is lehet használni. A passzív hűtés úgy működik, hogy a téli üzemben a talajba „szállított” hideget nyáron „visszakeringetjük” a falba vagy a mennyezetbe.

Levegős hőszivattyúk a kertben

Megfelelő hőforrás- és hőleadó-rendszer alkalmazása esetén, a hőszivattyú a legkorszerűbb és leginkább környezetkímélő hőtermelő gép az épületgépészetben. Sajnos felépítéséből és ritkaságából adódóan drága berendezés és nem is valószínű, hogy valaha olyan olcsó lesz, mint egy gázkazán.
Ezzel együtt szerencsés lenne, ha minél szélesebb körben elterjedne, mert kiváló eszköz, hogy csökkentsük mértéktelen károsanyag-kibocsájtásunkat. 

    
*Léteznek gázmotoros és ún. abszorpciós hőszivattyúk is. Előbbit egy gázüzemű belsőégésű motor hajtja, utóbbinál hő indítja meg a folyamatot és értelemszerűen csak hűtésre használják.

** Az energiamegmaradás törvényéből következik, hogy a hatásfok 1-nél, vagy százalékban kifejezve 100%-nál nagyobb nem lehet. A marketingre viszont nem hat az energia-megmaradás törvénye így lehetséges, hogy a kondenzációs gázkazánok hatásfoka 109% vagy pl.: egy levegős hőszivattyú hatásfoka 3,4-es. Ezek nyilvánvalóan ökörségek és az ilyen információk kiadása a szakma szégyene. Az átverés magyarázata az, hogy bizonyos befektetett energiákat elfelejtenek beszámítani (pl. a hőszivattyúnál a környezeti energiát, hőforrást).

Ha ennél is jobban el szeretnétek merülni a témában, ajánljuk a cikk szakmai partnerét a Stiebel-Eltront.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Szerszámpatológiai sorozatot kezdünk, „Szétszedtem” címmel. Alapkoncepciója a gépek, berendezések ideiglenes (vagy ha rosszul végződik, akkor végleges) szétszerelése és működésük bemutatása. A szakembereknek esetleg magától értetődő magyarázat ne bosszantsa Kedves olvasót, tudatosan igyekszem bárki által megérthető formában leírni a mégoly kézenfekvő ismereteket is. Senki nem születik rakétatudósnak. Viszont ha becsúszik egy hiba, szívesen fogadom a kiigazítást. 

A kézi szalagcsiszoló nagy teljesítményű elektromos szerszám. Fa, műanyag, fém, festett - lakkozott felületek száraz csiszolására szolgál. Alapelve egy végtelenített dörzspapír, mely a szalagtovábbító görgőkön és a csúszótalpon fut egyfajta fordított mozgójárdaként. Az egyenes mozgású sík felülettel merőlegesen vagy tetszés szerint szögben csiszolhatjuk le a felesleget, nem fenyeget a veszély, hogy homorú felületet kapunk. Ez a berendezés durva megmunkálásra szolgál, polírozáshoz rezgőcsiszolót használjunk.

Mai áldozatunk egy HYD-76M Hyundai szalagcsiszoló. Banális történet, a dél-koreaiak megvettek egy Bosch licenszet és tömegével nyomják olcsón a fejlődő országok piacaira. Brutális jószág 3.5 kilogrammos tömegével, 850W teljesítményével. Sebessége 0-380 ford./perc között szabályozható hat lépésben. Igazából nem is értem a Bosch céget, amiért kidobta ezt a modellt, mert manapság futó modelljei kevésbé tűnnek kézreállónak. 

Lássuk kezelőszerveit: a bekapcsoló nyomógombot rögzíthetjük, így mindkét kezünk felszabadul. Én a tolófogantyújánál satuba fogtam kb. 45 fokos szögben és a csiszolandó léceket mozgattam. 

A porzsákfunkciója egyértelmű, gyűjti a finom port. Majd szétszedés után látjuk, hogy azért nem mindet, mert a belső részekbe is jutott bőven, vélhetően a motor hűtését biztosító légárammal. Itt érdemes megjegyezni, hogy lehetőleg viseljünk porvédő maszkot csiszoláskor. Fenyőnél az ember legfeljebb érdekes színűeket tüsszent, de a keményfák pora tüdőrákot is okozhat, akárcsak az ólomtartalmú festékrétegek, ásványok és fémek pora.

A szalagfutást szabályzó csavar funkciója középre igazítani a szalagot. Elcsavarásával megdöntjük a görgőt, a szalag pedig bekapcsolás után megindul oldalra. Szereti berágni magát a bal oldali műanyag szegélybe. Különösebb kárt nem okoz, de nehéz kiszedni, ha már megszorult.

A csúszólemez intenzív használat során átforrósodik, ezért ne fogdossuk. Sőt, a járó szalagot sem, mert nehezen gyógyuló, fájdalmas hámsérüléseket okoz. A csiszolási lemunkálási teljesítmény és a felület minősége lényegében a csiszolószalag kiválasztásától és az előzetesen beállított szalagsebességtől függ. Minél nagyobb a szalag sebessége, annál nagyobb a lemunkálási teljesítmény és annál finomabb a csiszolással létrehozott felület.

A szalag, valamint a szalagsebesség kiválasztása függ az anyagtól. Minél kisebb a dörzspapír számozása, annál durvább csiszolást végzünk vele. 40-60 szemcsenagysággal gyalulatlan deszkákat készítünk elő további megmunkálásra, 180-320 között kemény anyagokat csiszolunk készre, a kettő közötti érték pedig általánosan síkra csiszoláshoz és a felületi egyenetlenségek kiegyenlítésére szolgál. 

A szénkefe funkciója árammal ellátni a motor forgórészét. A szénkefetartó-sapka alatt egy rugó tartja nyomva a grafitérintkezőt a szeletekre osztott forgórész érintkezősávjára. Mivel működés közben erőteljesen kopik, remélhetőleg ez az alkatrész megy tönkre először. Ha nem indul a motor vagy szikrázást-enyhe amperszagot tapasztalunk, csavarjuk ki lapos csavarhúzóval a sapkát és ellenőrizzük, maradt-e még valami a grafithasábból.

A hajtásláncot látjuk alumínium tengelyekkel és bordás szíjjal. Sajnos sem tartalék szíjat, sem szénkeféket nem adtak a gép mellé, pedig ez már eggyel alacsonyabb árkategóriában is divat. Inkább fizetne rá a vásárló valamennyit, mint hogy az elszakadó szíj (true story) és az elfogyó szénkefék után kajtasson. Szerencsére bordás szíjat elég sok helyen vásárolhatunk. Tapasztalatom, hogy elég elvinni a szakadtat és ők beazonosítják a típusát. 800,- Ft egyébként 2013. évi árakon.

A szürke por nem bükkfa, hanem lemaródott alumínium. Hiánya látszik a kopott fogaskerekeken. Talán zsírozni kellett volna?  Az alsó kerék belső felületébe menetet vágtak, a hatos csavar már csak a kilazulást gátolja. Ezek a gépek 0-5.5 m/s sebességgel továbbítják a szalagot üresen, az anyagra rányomva pedig erős mechanikai terhelésnek tesszük ki, kell is a strapabíró szerkezet.

Igazán értékelni kell a modulrendszerű szerkezetet, mikor egy csavar kicsavarása után nem esik szét alkatrészekre és szétrepülő rugókra a javítandó berendezés. 

Szalagtovábbító mechanika, emlékeztet Frédi autójára, immár a vaskorból. 
A szalagtovábbító görgők jól tapadó gumival bevont fémhengerek. A szalag húzását végző alumíniumhengert bordás szíjon keresztül hajtja meg a motor. Csapágyazott tengelyen fekszik, persze. A csiszolószalag feszítőkar benyomott állásban néhány milliméterrel kitolja a hátsó tengelyt, így feszíti rá a szalagot a görgőkre. A rugalmas feszítésről egy rugó gondoskodik.

Őszinte tiszteletem a műszerésznek, aki kireszelte-kimarta a fröccsöntő szerszámot, tervezőjének még inkább. A belső merevítő falak kompenzálják a viszonylag vékony gépházat. A köztük kialakuló üregekben megtelepszik a por. Nem látszik, mert kivakartam fotózás előtt, de lényegében tele volt porral. A motor álló- és forgórésze között a finom szemcsék akadálytalanul átszállnak, ez nem okozott problémát.

Egy lóerős, kisméretű motort látunk. Hasonlót találunk például futógépekben. 
Idézve egy klasszikust: "A kéziszerszám kisgépekbe és a háztartási kisgépekbe egy egyszerű egyenáramú soros gerjesztésű motort tesznek, aminek a működési elvéből kifolyólag egyfázisú váltóárammal is működik, és ezért univerzális soros motornak is hívják." Ehhez nem szükséges indítókondenzátor, a sárga kondi kizárólag zavarszűrési célokat szolgál. A sebességszabályozó elektronika vélhetően fázishatásos elven, tirisztorral működő szerkezet, melyet potenciométerrel állíthatunk. Ez egy könnyen szennyeződő alkatrész és mint említettem, por jut bőven a szerkezet belsejébe.

A bekapcsoló egy oldalsó gombbal rögzíthető, így akár valami rögzítőeszközbe foghatjuk, akár minden ujjunkkal fogva stabil tartású kéziszerszámként használhatjuk.

Végül a hajtáslánc. A bordás szíjjal meghajtott kerék alumíniumból készült, tengelyfurata menetes, így az alatta látható hatos anya már csak biztosításként szolgál.

A költözéskor sajnos némi képkonverzióra került sor, így az eredetileg tűéles feliratok kicsit elmosódottak. Kárpótlásként egy galéria nagyobb felbontású képekből itt.
Legközelebb: Benzines láncfűrész

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Reneszánszukat élik a kéziszerszámok. Amerikában komplett képzéseket tartanak hobbiasztalosoknak, elektromos fúrók helyett kézifúrókat, fűrészgépek helyett kézifűrészeket, csiszológépek helyett csiszolópapírt használva.

Nem véletlenül van az egyik legnevesebb szerszámgyártó kínálatában az alábbi pár szerszám:

(leevalley.com)

A fenti két szerszám és pár kiegészítő összértéke több mint 40.000 forint.

A furdancs U-alakú kézifúró. Használata egyszerű: a fúrószárat rögzítjük a csavaros befogatóban, ráhelyezzük a fára, az egyik kézzel erősen fogjuk a hátsó támasztékot, a másik kézzel pedig az U alakú nyél kinyúló részét forgatjuk körbe.

A furdancs használata rengeteg előnnyel jár:

• pontos, talán még az elektromos fúróknál is könnyebb a fúrt felületre merőlegesen tartani
• nem kell hozzá áram, akkumulátor
• halk – lehet mellette rádiót hallgatni, de akár az éjszaka közepén, a lakótelepi lakás második emeletén is használhatjuk
• fúrószár helyett használhatunk bittartót is, ezzel kompatibilissé válik a modern kiegészítőkkel is, lehet vele pl. csavart behajtani
• elnyűhetetlen – vannak 2-300 éves elektromos fúrók? Naugye.

Ezek mellett az előnyök mellett elhalványul az egyetlen hátrány: lassabb és gyengébb, mint egy elektromos fúró. Ráadásul valószínűleg ezt nem kéri kölcsön a szomszéd.

Furdancsot, az U-alakú kézifúrót már a XV. században is használtak, de a XIX. századra fejlődött ki az a változata, ami a mai kivitelekkel szinte teljesen megegyezett. Az évszázadok során folyamatosan az alap szerszámkészlet részét képezte:

Az utolsó kép egy 150 oldalas, 1816-ban készült szerszámkatalógus reprintjéből való, egy utazó kereskedő ez alapján vette föl a rendeléseket a mesteremberektől.

A fúrószárakat eleinte csavarral rögzítették, később a könnyebb használhatóság érdekében szárnyas csavart használtak, majd a mai fúrógépekhez hasonló, spirálmenetes tokmányt kaptak.

Már több mint 200 éve vannak racsnis furdancsok is, természetesen állítható iránnyal. Ez szűk helyeken nagyban megkönnyíti a munkát.

A forgatásra szolgáló markolat eleinte fix volt, majd elterjedtek a forgó nyelű kivitelek is. Ez a markolat – és általában a hátsó támaszték gombja is - gyakran értékes fa alapanyagból készült.

Adódik a kérdés, hogy mennyire hatékony a munka a furdanccsal: egyrészt erősebb, mint a másik elterjedt kézifúró, ami fogaskerekes áttétellel működik:

Másrészt az ún. Auger-fúró kialakítása olyan, hogy belevájja magát a fába, a furdancs nyomásához nem kell jelentős erőt kifejteni.

Néhány példa a speciális kivitelű furdancsokra:

Ezeknek a nyele még fából készült, fém merevítéssel.

Ennek a nyélkialakítása olyan, hogy egyszerre mindkét kézzel tudjuk forgatni.

Sarokfurdancs.

Furdancs állvány.

A fenti kép kedvcsináló egy a videóhoz (rákattintva megnyílik), amiből rengeteg mindent meg lehet tudni a furdancsokról (az első másfél perc csak bohóckodás): hogyan fúrnak Auger- és Forstner-fúrókkal, mire érdemes figyelni, ha használt furdancsot szeretnénk vásárolni, stb. Érdemes megnézni a második részt is.

A hét műtárgyait a Netszerszámtól kunyizzuk

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.