Mottó: "D70-el egy ló is tud jó képet csinálni." - hoppjuliska kommentelő, napjainkban. Reagáló indulatcikk következik, melyben technológiai értékítéletek és nézetek csapnak össze egy kedden megjelent blogposzt kapcsán, esetleg durva nyelvezet is előfordulhat (most kezdtem írni és ki lát a jövőbe...)

Technológia-imádó vagyok. De nem az a fajta, aki eufóriába kerül vagy hajnalban sorban áll a bolt előtt, mikor kijön a legújabb f*s kínai telefon. A fizetett tesztek harsogják: 169 Gigapixel, 12G és az ikonja BÚZAVIRÁG KÉK! (Utalás a Harcosok klubjára). Aztán fél év múlva kamatmentes hitelre megvásárolható 40e forintért, mert szeret felrobbanni tervezési hibák miatt vagy az újabb modell már fél milliméterrel vékonyabb. Hanem inkább olyan érdeklődésű, aki tisztelettel tekint egy adott kor technikai tudásának megtestesítőjére, melybe "tettek anyagot rendesen" és akár több évtized múlva is stabilan, megbízhatóan hozza a gyári jellemzőket. A használtcikk-piacnak köszönhetően pedig elérhetőek működőképes állapotban, kedvezményes áron. Jelen esetben egy becsületben megőszült D70 apropóján kerül elő a téma, de lentebb mutatok valami finomságot is.

Szóval, Jancsó Gergely fotós blogger meri azt mondani már a címben "Profi fotósok gagyi géppel?", hogy a D70 gagyi, mert 13 éves is elmúlt már. Nem akarok egyetlen szón lovagolni, de a gondolkodás mégis csak egy alkotó folyamat, premisszákat vesz alapul, ütköztet érveket és a végén konklúzióval, megoldással zárul (mint a vita). Egy ilyen bonyolult dolog tükröt mutat a gondolkodó saját értékítéletéről, világnézetéről is. Gergely sajnos rendesen beleadta ebbe a minősítésbe ("gagyi") nézeteit vagy egyszerűen nem ismeri a szó valódi jelentését, csak dobott egy nyeglét. A gagyi eleve rossz minőségű, csalás elkövetésére készült tárgy, vagy legalábbis előbb-utóbb borítékolható a vásárló csalódása. Gagyi a 2100,- forintos fúrógép vagy rézből készült, kifényesített gyűrű, melyet egy kapualjban kínálnak megvételre aranyékszerként.

Higgadjunk le és a téves szóhasználat miatti felháborodást kövesse pozitív folytatás, gépbemutató. A D70 vagy bármely hasonló kategóriájú fényképezőgépet nem gyanús alakok próbálták ránk sózni debütálásakor, 2004.-ben. A Pixinfo cikke tőle megszokott alapossággal és részletességgel mutatja be, taglalja előnyeit, újdonságait. Nem sokkal később kijött a D70s, mely néhány jellemzővel (nagyobb kapacitású akku és méretesebb kijelző) frissítette az egyébként sikeres típust.

A végső értékelés szerint: "Azok, akik hosszú sorozatot szeretnének fényképezni, a D70s-nél jobbat ebben az árkategóriában nem fognak találni. A jelenleg bruttó 230e Ft-ba kerülő D70s-et azoknak ajánljuk, akik komolyabban gondolják a fotózást és kihasználnák a gép nyújtotta lehetőségeket (gondolunk itt főleg a D50-nel szembeni előnyeire: könnyebb kezelés, kevésbé manipulált JPEG képek, részletesebb beállítás). Akik már rendelkeznek jó pár Nikon optikával, de eddig csak filmes tükörreflexes géppel fotóztak, számukra jó választás a D70s. "

Tehát a Pixinfo-nál akkoriban vagy hülyék dolgoztak, akik nem fogták fel, mennyire gagyi terméket tartanak kezükben, vagy más probléma lehet, de ez inkább Jancsó Gergelynél kereshető, hiszen a pixelek sorozata, a fotó nem a gép modernségétől függ (ha a minimális pixelszám és képjellemzők rendben vannak). A posztban foglalt logika nyomvonalán haladva, minden 2018. előtt készült fotó szar. Azok is mind lúzerek voltak, kik akkoriban 2-3 havi átlagfizetést költöttek egy ilyen gagyira (irónia).

Próbálok egy hasonlatot keríteni a problémára. Él egy Matthew Lee nevű olasz boogie zongorista. Amolyan Ernyey Béla-féle digó sármőr nyaksállal, meg minden. Viszont piszok gyorsan tud zongorázni. Bekötött szemmel, háttal a zongorának, aláfeküdve és felnyúlva, minden pózban és ezt nem is hagyja ki koncertjein, bár kicsit erőltetett a produkció, mint egy cirkusz. Egyszer megmutattam a videót valakinek, hogy mennyire király már ez az ember. Válasza az volt, hogy nem tetszik ripacskodása, mert nem tiszteli a hangszert. Aztán én is elkezdtem zongorázni (most többen felnevetnek) tanulni és rájöttem, hogy tényleg. Jó munkát jó szerszámon lehet végezni és mire az ötödik zongorámnál megállapodtam (midi billentyűzet+minőségi hangkészlet), világos lett a képlet: nekem csak hobbi, de másnak megélhetést nyújt, és be kell ruházni nem olcsó eszközökbe, hogy minőségi értéket teremtsünk. Egy jó fényképezőgép - még ha az akkori kor színvonalán áll is - tiszteletet érdemel. Lefitymálva egy ilyet, azt sugallja, hogy megfogalmazója a mának él és mostani munkaeszközét jövőre vagy 10 év múlva szánandó gagyinak tartja majd. Ezáltal saját maga jelen idejű munkáját degradálja.

A fotók saját gépeimről (van személyes érintettség tehát), D70 és D70s masinákról készültek Nikon D3000-el. Várom, mikor gagyizzák le, hiszen nem a legújabb típus és nincs benne videofelvételi lehetőség. NINCS benne videó, ami pedig a modern, civilizált ember létszükséglete, enélkül barbárok vagyunk és kannibálok.

És most jöjjön írásom címének tárgya, egy D2X felszínes bemutatója. Leszögezem, nem ismerek érdemtelenebb embert egy ilyen tárgy birtoklására, mint jómagam, aki még mindig az automata üzemmód gombot keresi először fotózáskor. Hát, ezen nincs ilyen. Sem beépített vaku, videofelvételi lehetőség, szelfibottal sem lehetne megtartani, felbontása is csak 12 MPixel. 

Ismét a Pixinfo oldalra irányítom önöket. "A zászlóshajó: Nikon D2X" már a címével dicsér. A felsorolt jellemzők megmagyarázzák azt a rengeteg emelentyűt, gombot, tekerentyűt, mely szinte a gép teljes felületét kitölti. Nagyon zavarba ejtő érzés elsőként megpróbálni kiigazodni rajta. Pedig igazából nem a feleslegesen belezsúfolt funkciók kaptak külön gombokat és kijelzőket (három is van rajta), hanem a kevés alapfunkció teljesen szabad és rugalmas, széles határok közt mozgó beállítására adnak lehetőséget.

Nem taglalom előnyeit, épp csak ismerkedem vele és szokom a tömegét. Egy erotikus fotóstúdiótól vásároltam nemrég használtan. Szerencsére nedvességálló, könnyen tisztítható :) Ennek kapcsán jutottunk el a kérdéshez: Mi került ezen 1.019.000,- Forintba megjelenésekor? Fura, de ezt a naiv kérdést még beszerzése előtt feltettem egy poszt alatt, úgy általában fogalmazva. Hiszen nincs olyan nagy különbség egy 50e forintos kis kompakt apróság és a milliós árú profi gépek között. Előbbi is képes fotókat készíteni, akár ugyanakkora felbontásban, mint a nagy tesó.

Fotósképző válaszolt (megjegyzem, nagyra becsülöm ezt az embert a blog.hu-szerte olvasott, jó szándékú kommentjei és segítőkészsége miatt). Zanzásítva, lényeg az állandó és biztos rendelkezésre állás, a mechanikai szilárdság és időjárás-állóság, valamint az érzékenység. Tény, hogy nem mindig adódik fotótéma, amivel szárnyára kap a világhír és ha rossz fényviszonyok közt gyors történéseket kell lekapni, jól jönnek a logikusan elhelyezett, azonnal elérhető funkciógombok.

Mint mikor a nyílt utcán rám támad egy dinoszaurusz, ahogy tegnap is. Az auto zoom folyamatosan élesítette a képet, de emellett még vagy 6 fókuszpont funkció állt rendelkezésre éles kép készítéséhez. Nyers fotók a galériában, semmi képjavítás, csak a blog.hu 5 megás korlátja miatt vágtam le a fotók széleit. A fentiekben bírált állítás szerint ez a gép is gagyi.

Lassan túl hosszú lesz ez a poszt. Összegezve: méltánytalanság leszólni ilyen ordenáré kifejezéssel egy D70-et, hiszen nem rossz konstrukció. Sőt, ezeknek a beépített fókuszmotoros gépeknek van egy komoly előnye. Brutális jellemzőkkel bíró és árú filmes AF (autofókusz) objektíveket vásárolhatunk kedvező áron hozzájuk, melyeket viszont az újabb modellek nem nagyon tudják használni (most a Nikon univerzumban mozgunk D3000-től talán D7000-ig nincs fókuszmotor például). És hát kíváncsi lennék például egy telefon állapotára 250.000 kattintás után, amit a komolyabb fényképezőgépekre minimum garantálnak.

Szóval, Gergely, azt mondom szóhasználatodra reagálván - kezemet egy értelmező szótáron nyugtatva (és ezt  neked is melegen ajánlom)  - mint az "Áruházi Mikulás levele Besenyő Zigótának" című kis jelenetben: Huh, de felbosszantottál! Az most nem számít, hogy cikkének végkövetkeztetése: lehet jó képeket készíteni D70-el, csak jó fotós kell hozzá.. - mert feltételezem, Gergely ezzel önmagára gondolt... Pedig már az első mondatból ismerjük az igazságot: "D70-el egy ló is tud jó képet csinálni."

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.