Mikor a markos emberek letették a tárgyat és elmentek, az le van téve és egy szál magunkban nehézséget okozhat megemelése vagy arrébb húzása. Jómagam egy betonból készült, kb. 300 kilós lóitatót vonszoltam anno 50 métert és gerincem máig emlegeti görgetését. Egy továbbiakban is használni kívánt géppel-tárggyal nem bánhatunk ilyen kíméletlenül, ezért szofisztikáltabb módszerekhez kell folyamodni mozgatása során. Így továbbiakban inkább preferálom a már ókorban ismert csigás emelő használatát (még ha lóitató ügyben látszólag nem is kompetens). Ennek apropóján ismerkedjenek meg közelebbről a láncos emelővel.

Nem a leggyakoribb gép háztartásunkban és felmerül a kérdés, mire használható, akár egy barkácsműhelyben is? Például nehéz alkotmányok szerelésekor és festésekor, hiszen a felülről hozzáférhetetlen helyekkel tetézett nagy tömeg felvet problémákat. Semmiképpen se szereljünk láncon függő tárgyakat, de megemelve viszonylag könnyedén forgathatjuk őket.

A kereskedelem számos típust kínál, melyek teherbírásban (0.5-20 tonna) és emelési magasságban (2.3-4 m) térnek el egymástól, illetve ennek függvényében áruk is emelkedik. Az egy tonnás, 3 méter emelési magasságú példányt 8500-27000 Ft áron szerezhetjük be. Fontos tényező az ár, de az emelőt mindenképp méretezzük túl a várható feladathoz. Ezt ugyan a mérnökök megtették tervezéskor (25%-al), ám olyan balesetveszélyes munkáról van szó, ahol valóban hajszálon (láncon) függ testi és vagyoni biztonságunk.

Tömege jelentős és bár renoméját már összesározta gyártója alacsonyabb színvonalú barkácsgépekkel, bíztam benne, hogy frissen vásárolt emelőm háromszoros túlbiztosítással elbír a teherrel. Felépítése nem a klasszikus többcsigás áttételt követi, hanem erőfeszítésünket egyetlen csigahajtás közvetíti a rá jellemző nagy áttétellel. Csigának a hajtótengelyre szerelt alkatrészt nevezzük, míg a hajtott elem a csigakerék (melyet ez esetben egybeépítették az emelőláncot továbbító kerékkel). Vidám piros burkából az emelt tárgy rögzítésére szolgáló, biztosított horoggal (hivatalos neve láncvég akasztó) ellátott lánc mellett egy végtelen hurokba zárt, gyengébb lánc lóg ki. Emelésnél egyik felét húzzuk magunk felé, leeresztéskor a másikat.

Megfutását a csiga/csigakerék közti súrlódás, illetve egy racsnis biztosító akadályozza meg. Nem kell tartanunk önállóskodásától. Sokkal fontosabb a függesztési pont megfelelő teherbírása, hiszen a láncszakadásnál is veszélyesebb, ha mellé fejünkre omlik a födém, vagy amire a terhet akasztottuk. Készüljünk arra, hogy maga az emelő is komoly tömeggel bír, a 10 tonnásnak pusztán az emelőlánca 79 kg, cserébe mindössze 430 N erőt kell kifejtenünk a hatalmas tömeg felemeléséhez.

Fenti példában 2+2 támaszú tartóra erősítettem egy fémgerendát és az istállóműhely mennyezetét átfúrva engedtem le a tartókötelet. A számításaim szerint 230-szoros áttétellel működő emelő minden komolyabb erőfeszítés nélkül felrántotta a súlyt. Semmilyen korlátozást nem olvastam, hogy vízszintesen - azaz csörlőként - ne működtessük, ezért - bár pusztán egy munkafolyamathoz vásároltam - végül megtartom.

Néhány fontos munkavédelmi szabály búcsúzóul: A munka megkezdése előtt mindig szemrevételezéssel ellenőrizzük, hogy az emelőszerkezet, a lánc(ok) és az összes teherhordó szerkezet nem sérült-e. Ellenőrizzük,hogy a teher és az emelőszerkezet megfelelően csatlakozik-e. Ebből a célból egy rövid emelési, húzási vagy feszítési valamint süllyesztési és lazítási műveletet kell végezni.

A tehernek mindig a horog nyergében kell lennie. Sohase tegyük a terhet a horog csúcsára. Ugyanez vonatkozik a felső horogra is. Amint említettem, a túlterhelés-védelem gyárilag a névleges teherbírás 1.25-szörösére van előre beállítva. Ha a terhelés meghaladja az előre beállított értéket, akkor a védelem működésbe lép. Ekkor a teher emelése nem, de a süllyesztése továbbra is lehetséges.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!