A fotók illusztrációk, nem az említett épületet ábrázolják, de állapotuk közelít hozzá
Mai történetem érintőlegesen sem használja politikai nézetek kifejtésére a CSOK-ot, önök se tegyék. Pusztán statikai, ingatlanfelújítási szempontból szeretnék ismertetni egy ingatlanos trükköt, de Seneca idézetnek és könyvajánlónak is helyet szorítottam. Szinte már bölcsészmérnöki magasságok.
Kezdjük kis klasszikus latin kultúrával, Seneca levelével "Az idő méreteiről"
"Seneca barátjának, Luciliusnak üdvözletét küldi. Bárhová fordulok, mindenhol öregségemnek jeleit látom. Kijöttem a város melletti birtokomra és panaszkodtam dűlőfélben lévő épületem javítási költségei miatt. Az intézőm azt felelte, hogy nem az ő hanyagsága miatt történt a dolog, ő mindent elkövetett, de hát már nagyon régi a ház. Ez a villa az én irányításom alatt készült: mi lesz belőlem, ha már a velem egykorú terméskövek is porladoznak?"
Seneca nem érte meg a terméskövek elporladását, de levele kiválóan rávilágít, hogy az épületek megroskadása, a nedvesség károsító hatása nem újkeletű probléma. A környéken van egy ház. Olyan régi, hogy nem létezhet vízszigetelő alapja, építésekor nem volt divatban ez a technológia. Villany kikötve, apró ablakok, lakói kihaltak. Falait ujjnyi, villámszerűen szétágazó rések szabdalták, főleg a sarkoknál.
Ezt három okra vezethetjük vissza:
- 1985 augusztus 15-én 06.29. perckor két bevásárlóközpont nyílt Berhidán - humorizál a népnyelv. Richter-Skála és az Epi-Centrum. Mivel a környék ugyanazon sziklaháton (csak felszínesen pontos kifejezés) fekszik, ezért a földrengés hatása némileg érezhető volt szerte a környéken.
- Van a közelben egy murvabánya, ahol rendszeresen robbantanak.
- A közlekedés lassú, de biztos rezgéseinek vagy 100 éve van kitéve. És nemcsak a korai időszak szekerei rezgették a falakat, hanem mikor német harckocsik csapatták a faluban és tűzpárbajoztak az oroszokkal. A házak takarását kihasználva behúzódtak az udvarokba, majd kitolat - bumm - visszatolat. Nem kimondottan falbarát hatás egy 40 tonnás monstrumtól.
Nos, ez a ház hetek alatt új ruhát kapott kívül-belül nemrég. Színezett hőszigetelés, mely ápol s eltakar, belül pedig - gondolom - gipszkartonos faligazítást, mely a párát is távol tartja és persze betonpadlót. Az új tetővel (ha eltekintünk a ház keskeny telek miatti formájától) teljesen korrekt, új építésű épületnek tűnhet egy ép arra vetődött érdeklődő szemében. És ez megjelenik az árában is. 25 millió forintért hirdetik. Hu-szon-öt-mil-li-óért - tagolná Frei Tamás. A településről csak a legjobbakat lehet mondani, a CSOK nagyjából 8-10 millióval emelte mifelénk a családi ház árakat. De azért egy alapvetően dózer-érett, putri jellegű házért ennyit kérni... Egyébként az irreális hirdetési ár nem kiemelkedő ahhoz képest, hogy egy szobás, 30 m2 alapterületű kunyhókat kínálnak a környéken 9-12 millióért. És azokon látszik a kor!
Kérdés, hogy a szendvicsbe zárt eredeti kőfal statikailag és nedvességét tekintve hogyan viselkedik továbbiakban? Laikusként csak feltételezem - cáfoljanak, ha nem így van - e felújításhoz nem kellett építési engedély, amiben szakértő tekinti meg a ház eredeti állapotát. Ha az eladó nem tájékoztatja vevőit, igazából csak szerencsén és a szigetelés minőségén múlik, hogy 5-20 év múlva milyen nedvesedés, további repedés-omlás következik be. Valószínűleg a jelenség nem egyedi és vásárláskor érdemes utánajárni az előzményeknek, ha ez lehetséges.
Házvásárláshoz szakmai útravalót két könyv formájában tennék zsákjukba. Mindkettő témája épületkárok felmérése, okaik vizsgálata és elhárításuk lehetséges módszerei. Egyik sem kapható kiadónk webáruházában, de boltokban talán. Michael Balík könyve az új és régi épületeket egyaránt sújtó problémával foglalkozik és a megoldásra törekvés már a címében is ajánlkozik: "Nedves falak kiszárítása, nedvesedés megelőzése". A második régi ismerős, mert többször szemléztük: Osztroluczky Miklós "Épületkárok". Ez már szakkönyv jellegű, egyben példatár.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De ha unod a Facebookot, kövess inkább a Twitteren!