Az elhasznált alkatrészek otthoni, főképp dekorációs célú újrahasznosítása örök divat. Persze hogy ezek épp illenek-e egy lakásba, az mindig egyedi elbírálás kérdése, mint ahogy az is, hogy milyen szintig vagyunk hajlandóak felújítani az így hasznosított alkatrészeket. Sokan pont azt szeretik, ha ezeken látszik hogy bizony nem újak, történt velük már egy és más... ilyenkor épp csak a nagyon potyogós leveles rozsdát kell eltávolítani, és már mehet is a lakásba mondjuk a roncstelepen talált tekercsrugó, vagy épp a műhelyben már nem használt rámpák...

Az alábbi kis gyűjteményre a Popular Mechanics online felületén bukkantunk. Az eredeti cikkben jóval több ötlet volt, mind a használt autóalkatrészek témaköréből. Mi most a nekünk leginkább tetszőket gyűjtöttük ide:

A használt tekercsrugók mutatósak. Aki kicsit is vonzódik a gépészethez, biztos érzi ezeknek a daraboknak a varázsát:

Egy asztalra természetesen nem csak boríték- és tolltároló eszköz kell, hanem lámpa is. Mondjuk egy olyan, ami eredetileg is lámpaként funkcionált. Elegendő ha lepucoljuk róla a muslinca és más rovarhullákat, és szerkesztünk bele valamilyen megfelelő izzót. (Bár akár az eredeti 12V feszültségű izzó is maradhat, ez esetben egy alkalmatos tápegységről kell üzemeltessük.)

Persze lámpát is készíthetünk kellően rozsdás rugóból, különösen ha van egy darab kellően szúrágta pallónk is hozzá:

A használt felnik és gumiabroncsok már csak formájuk miatt is nagyon alkalmasnak tűnhetnek mindenféle ülőalkalmatosság alapjául. Különösen, ha eleve nagyobb darabok, teherautóról, vagy munkagépről származnak. Némi festék, és persze pár kellően színes és puha párna csodát tehet velük:

Végezetül itt van egy olyan megoldás, amely nagyobb mennyiségű alkatrész hasznosításában segít. Ha véletlenül találunk otthon mondjuk egy komplett Jeep orrot, hűtőmaszkkal, lámpával, sárvédőkkel, akkor remek barbecue állványt építhetünk belőle. Valljuk be, ez nagyon sokunkkal megtörténő, szinte napi probléma, szerencse, hogy most már van ilyen útmutatónk is:

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Mai posztunkban megint egy videót mutatunk, és megint a Better Homes and Gardens műsorból. A gyerekeknek házat építeni mindig mókás dolog. Persze az akaraton kívül több minden kell hozzá, például hely, ahol felépítjük és persze némi pénz is. Vagy, mint a videóban szereplő házhoz, némileg több pénz...

Igazából ez ami miatt most poszt lett ebből a filmecskéből. Ilyen házikót talán már többen is építettünk. Azonban az a mód, és könnyedség, ahogy ezekben az ausztrál vagy épp amerikai videókban építkeznek, mindig irigységgel tölt el. A képek tanulsága alapján arrafelé mindenre van kész megoldás, és ráadásul mindet meg is tudják vásárolni.

A filmben egy régi házat építenek át, bár igazából sok nem marad az eredetiből.

Az építés fázisai elég gyorsan követik egymást, de azért nagyjából követhetőek az események. Érdemes figyelni a környezet kialakítására, szinte mindent készen, boltban vesznek, a (mű-) gyepszónyegtől a rugalmas ajzaton át a hullámlemez virágtartókig. Így építkezve tényleg akár egy nap alatt elkészülhet egy ilyen házikó, tereprendezéssel együtt.

De nézzük is meg az egész videót:

Mindenesetre a végeredmény mutatós, érdemes végignézni a filmecskét. Ötleteket lehet találni benne, és az bizonyos, hogy nincs olyan gyerek, aki ne lenne boldog egy ilyen házikóval.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Bárhogy is próbálkozzék az egyszeri barkácsoló, előbb-utóbb elérkezik az idő, amikor is a tervezgetéssel töltött napok/hetek után neki kell látni a fizikai megvalósításnak. Pedig tervezni, valljuk be, jóval egyszerűbb, ráadásul remekül lehet végezni a fűtött szobában is. És sokkal egyszerűbb ceruzával a kézben rajzolgatni egy kockás papírra, lendületes vonalakkal felvázolni a leendő kollektorunk körvonalait, mint a hideg, téli műhelyben fagyoskodni egy csomó deszka, és egy komolyabb bádogemberhez elegendő konzervdoboz között. A tervezés emelkedett hangulatában elegáns nagyvonalúsággal siklunk el az olyan földhözragadt problémák felett, hogy például hogyan is fogjuk a csöveket rögzíteni a gyűjtődobozokhoz.

De mint írom, a tervezés állapota sajnos nem tart örökké.

Most muszáj nekilátni a kivitelezésnek. A kiindulási adatok meghatározásra kerültek. A kollektor mintegy 2 méter hosszú és 1 méter széles lesz. A csövek 10,5 cm hosszú és 7,5 cm átmérőjű konzerv dobozokból készülnek, egy cső 15 db dobozból áll, így 157,5 cm hosszú csövet kapunk. (Az osztó- és a gyűjtő doboz adja ki a további méretet a teljes hosszhoz.) A kollektor egy méteres szélességét 13 cső adja ki.

Összesen tehát szükségünk lesz 15x13, azaz 195 db konzerv dobozra.

Az alkotmány felülről nagyjából így fog kinézni:

A két végén a gyűjtő- és az osztó doboza, középen pedig a csövek.

A doboz belső felosztása talán jobban látható egy keresztmetszeti ábrán:

A kollektor a nappali külső falára kerül, az osztódobozokból közvetlenül nyitok egy-egy csatornát a fal másik oldalán lévő szobába.

Most tehát egy kis időre elköszönök, készül a szerkezet. Természetesen mindent dokumentálok, ahogy összeáll egy posztnyi adag, jön a következő írás.

Néhány dolog már kiderült, például a szigetelést a Knauf alufóliával kasírozott üveggyapot anyagával oldom meg, ez pont 1200mm széles tekercsben elérhető, tehát egyben megoldható a hátlap és a két kis oldalfal szigetelése is, egyszerűen csak felhajtom két oldalt a paplant. Ráadásul ez egy hőálló anyag, igazából nekünk van kitalálva. A ventillátor viszont még nincs meg, erre most keresem az alkalmatos modellt.

Aki csak most kapcsolódik bele a sörkollektorépítéses monstre cikkfolyamunkba, itttalálja az előzményeket:

1.  Beszélgessünk a sörkollekorokról!

2.  Sörkollektor 2 - kérdések

3.  Sörkollektor 3 - válaszok

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Volt egyszer egy manó, Fritónak hívták. Ízléskárosodottként jött világra, később 12 törpével és egy munkanélküli bűvésszel komoly összeget sikkasztottak a Sárkány & Fia Banktól. Szabadulása után vásárolt egy leselejtezett bakterházat. Lakóingatlan céljából hasznosítva, tetejére rézborítást tett és nem spórolt a korinthoszi oszlopokon nyugvó gipszoroszlánokkal sem. Az objektum felkavaró forma- és színkavalkádjáról válogatott trágárságokkal tűzdelt  vezércikk jelent meg az Építészet és esztétika című hetilapban.

A kötelező, öncélú hülyeség után komoly téma következik: 3D tervek ellenőrzése és hibakeresés a geometriában, a nyomtatványok alátámasztása és festése. Sőt, a gyengeáramú elektronikával is kacérkodunk, mikor kivilágítjuk makettünket.

Kezdjük egy fontos tudnivalóval. A 3D tervezőprogramokkal igen pontosan méretezhetjük a tárgyakat, de ha takarékosságból túl vékonyra veszünk pl. egy oldalfalat, a szeletelő program elveszíthet részleteket.

A "természetközeli autentikus manóház" koncepció jól nézett ki a tervezőasztalon, a szeletelőprogram normál nézetében megegyezett a várakozásokkal. Nyomtatáskor azonban komplett részeket kihagyott már az alapoknál. Pont azokat, melyek már a szeleteket mutató nézetben is hiányoztak, elvesztek útközben. Itt egy deformált, össze-vissza hajlított és csavart fantázia során annyira elvékonyodhattak az oldalfalak, melyeket a 0.4 mm átmérőjű nyomtatófej- tubus már nem tudta volna leképezni, ezért ki is hagyta a szeletelő.

A nyomtatás opciónál megadhatjuk a kitöltés mértékét, akár nullát is, illetve az oldal- és felső felületek vastagságát. Az olvadt szálat síkban egymás mellé fekteti a fej, így ezt a 0.4 mm többszöröseivel adhatjuk meg (lehetőleg már tervezésnél). Tapasztalatom szerint a 0.4 mm vastagság pusztán nézési terhelésre alkalmas. 0.8 mm lemezként még hajlik, de már kézbe fogható, viszont 5-20 százalékos kitöltésnél egészen szilárd tárgyat alkot (lásd a legutóbbi írás marokcsavarjait). Lényeg, hogy ellenőrizzük le nyomtatás előtt művünket a layer opcióval és szükség esetén növeljük a "shell thickness" és a "bottom/top thickness" értékét.

Már tervezéskor gondolnunk kell a festés és az áthidalás problémájára. Az áthidalás az, mikor levegőben lógó vízszintes felületeket nyomtatunk, például egy ajtó szemöldökfája és a felette húzódó falszakasz. Szélsőséges esetekben használhatjuk az "alátámasztás" opciót, mikor a szeletelőprogram később könnyen letörhető oszlopokat képez a tárgyasztal és a megtámasztandó felület közé. Tapasztalatom szerint a nyomtató szépen elboldogul a problémával alátámasztás nélkül is. Látják a fenti képeken, hogy az ajtónyílást támasztás nélkül terveztem. S lám, a kinyomtatott példány nyílásai is megőrizték formájukat.

Talán leginkább hibamentes módszer, ha tömör tárgyat tervezünk és nullára vesszük nyomtatáskor a kitöltést. Ekkor zárt felületek határolják a tárgyat, de belül üreges. A házacska padlásablakát két részből állítottam össze, mert
- Az ablakosztók vékonyak és beljebb esnek a kerettől. Megnő a hibázás lehetősége alátámasztás hiányában. Így a tárgyat az ablakkeretnél fogva fektethetem a tárgyasztalra és nem fog semmi a levegőben lógni. A külső ablakkeretet pedig ráillesztem és így az ablakosztók mégis beljebb kerülnek, akárcsak egy valódi ablaknál.
- Másrészt könnyebb festeni, ha az ablakot kívül cserépszínűre festjük, a keret pedig más színű lesz. Kihagyjuk a cserépszín és a keret festéseinek találkozásakor fellépő hibákat, mert nem kell elmerészkedni ecsetünkkel a külső színig.

Különböző színű részekre bontva egy tárgyat még ecsethez sem kell nyúlni, megszórjuk festékkel alkotóelemeit és összeragasztjuk. Így készültek a tető alkotóelemei és az épület nyílászárói is.

Én papírragasztóval tapasztottam össze próbaképp az alkatrészeket, ennél erősebbet keressenek. Makettező oldalakon taglalják a lehetőségeket, akárcsak a festés helyes módját és a szükséges anyagokat is. Csak önöknek készült ez a modell, ezért nem ruháztam be az ajánlott akril- vagy modellfestékek bármelyikére. Ehelyett próbát tettem a kartávolságra elérhető hagyományos színezőanyagokkal, lássák eredményét.

Filctollal nem kenjük el a festéket és rajzolhatunk vele. Fedőképessége korlátozott és mivel nem képez vastag réteget a felületen, híven visszaadja annak csíkosságát. Leginkább a lakkfilc vált be, szép fényes felületet ad. Természetesen kopásra nem ellenálló. Nagyobb felületek festésére nem ajánlom, hiszen satírozni sokáig tart és elkeni az előző, még friss réteget.

A vizes alapú zománcfesték (itt matt fekete) egy rétegben is meggyőző, alig üt át néhány csíkban a műanyag fehér színe. Előnye még, hogy elég az ecsetet elmosni, nem kell hígítóval bajlódni. Második tárgyat rézszínű spray festette. Egy rétegben inkább színez, mint fest, viszont a manóház teteje is azzal készült és két réteg lefedte. Harmadik tárgyyat az eleve elrendeltetett kudarc szellemében temperával mázoltam, cseppekbe fut és azonnal ledörzsölődik.

Végül közeli fotó a legeredményesebb versenyzőről, a spray kiszerelésű zománcfestékről. Igazán széles színválasztékban kapható, nem oldja a műanyagot és ecsettel finom részletek is felvihetők. Ára töredéke a modellfestékeknek, másrészt eredeti céljára is hasznosítható. A példamodell is azért ilyen anyaszomorító színekkel készült, mert néhány - több éve lejárt szavatosságú - szprét kapartam elő és ezeket találtam. Sajnos a piros már kifogyott, amit a tetőre szántam.

A legkézenfekvőbb módszert, a színes nyomtatószálak használatát nem tudom bemutatni, mert csak fehér van itthon. Egy hat-nyolcszínű szett beszerzése nem olcsó, viszont sokáig kitart.

Emeli makettünk értékét a kivilágítás is. Szándékosan nem ejtettem szót a valódi barkácshősökről, a vasútmodellezőkről, de ott például számos élethű jelzőberendezéshez nélkülözhetetlen a beépített lámpatest. Fritó manó ma este bulit rendez a padlásszobában vagy nyitva hagyta a szolárium tetejét. Esetleg bombázástól tart és a légóparancsnokság a kék világítást ajánlotta.

Az erős lámpafény átüt a vékony műanyag falakon. Ha csak halvány derengést szeretnénk az ablakokból, ragasszunk elé fehér papírt. A falak szilárdságáról és átlátszóságáról két rész múlva esik szó, mikor a kompozit, azaz különböző anyagokból épített tárgyakról írok.

Korábbi részek:
3DPrint: Bevezető
3DPrint: Szoftverek és letöltések 

Sorozatunkat a 3D nyomtató shoppe szaküzlet támogatja.

    Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Az évek óta tartó fejlődés során népszerűvé vált a 3D nyomtatás, így kialakult az a szakmai közösség, mely szívesen megosztja tapasztalatait és munkáit a neten. Zömében ingyen férhetünk hozzá százezres nagyságrendű tervhez, amit azonnal vagy módosítások után már nyomtathatunk is. Egyszerűbb tárgyak esetén kézenfekvő szétnézni az erre a célra szakosodott gyűjtőoldalakon. Rendkívül széles a skála. Ötletes, hasznos, szép példányokkal egyaránt találkozunk. Közzétevője megspórolja nekünk a tesztelést is.

A nyomtatott műanyag szilárdságára voltam kíváncsi és ehhez egy sokoldalúan felhasználható tárgyat találtam, a csavaros szorítót. Lehet, más a hivatalos neve, lényeg, hogy műanyag fej, melybe beleillik egy hatlapfejű csavar és rászoríthatunk dolgokat más dolgokra vele (közben kiderült: marokcsavar a neve). Nem mellékes, hogy dekoratív kivitelben.

A Thingverse gyűjtőoldalon számos kidolgozott modellt találtam, ez is onnan származik. Kategóriákba rendezetten és okos keresővel is rákereshetünk letölthető tervekre. A galériákban az elkészült tárgyak fotói mellett elforgatható, nagyítható 3D modellek segítik a választást. Találunk tárgyhoz tartozó leírást és kommentben kérdezni is lehet. A feltöltők büszkeségét megtekintési, letöltési statisztikák táplálják.

A szeletelő programban több paraméterrel egyensúlyozunk a szilárdság és költség között. Ez a pillangócsavar csavarásra szenvedi el a legnagyobb alakváltozást, hiszen a beragasztott M6 csavarfej vagy anya forgatása a hengeres tengelyre hárul. 10,30 és 100% kitöltéssel nyomtattam, majd nyomorgatni kezdtem a tesztpéldányokat. A tárgy külső héja 0.8 mm vastag, közte négyzetháló feszül. Még a 10 százalékos is kiállta a próbát. Lássuk a költségeket (8 Ft/grammos anyag). 10%=24 Ft,  30%=32 Ft, 100%=56 Ft. A kereskedelemben 300-800 Ft mérettől függően.

A letölthető modelleket gyűjtő oldalak felsorolását a nyomtatóbolt kézikönyvéből idézem:
"Néhány oldal a teljesség igénye nélkül, ahol 3D modelleket lehet letölteni. A vastaggal jelölt oldalak kifejezetten és első sorban 3D nyomtatás orientált oldalak, tehát érdemes először ezeken próbálkozni. Viszont érdemes megemlíteni, hogy az ezeken az oldalakon található modellek közül sem mindegyik nyomtatható tökéletesen, vagy pedig nem FDM (olvasztott műanyagszál elvű) nyomtatókra vannak optimalizálva. De nyugodtan kísérletezgessünk, nézzük meg a modelleket, a próbálkozásokból tanulunk a legtöbbet."

• Yeggi (3D model kereső oldal)
• GrabCAD
• Google 3D Warehouse
• Thingiverse
• Turbosquid
• Youmagine
• MyMiniFactory

Ide szúrom még az STLFINDER oldal linkjét, hiszen már nevében is benne a népszerű .stl formátum (STereoLithography). Ez a tárgyak geometriai jellemzőit leíró nyelv, melyet a slicer program vág vízszintes szeletekre és e rétegeket egymásra tornyozva építi fel a tárgyat. A nyomtatóhoz adott Cure nevű slicer az alábbi formátumokat tudja fogadni: stl, obj, dae, amf. Logikus tehát, hogy saját modelleink megalkotásához olyan tervezőprogramokat keressünk, melyek képesek ilyen fájlkiterjesztésbe exportálni.

Egy nagy lélegzetű írásban már foglalkoztunk az ingyenes CAD tervezőprogramokkal. Nagy pontosságú nyomtatóval és korrekt tervezőprogrammal bármit elkészíthetünk, de léteznek kifejezetten amatőr felhasználóknak készített, ingyenes programok, melyeket 3D nyomtatásra optimalizáltak és nem kell hónapokat tölteni a CAD-program megtanulásával. Ha mégis valamelyik gigaprogram mellett döntünk, elsőként a kimeneti fájlformátumokat böngésszük ki dokumentációjából.

Utána következzen a próbaverzió kipróbálása, hiszen a konvertálás néha nem zökkenőmentes, még ha szerepel is a programismertetőben ez a lehetőség. Jómagam 1994. körül ismerkedtem meg a 3D Studio animációs-modellezőprogrammal, azóta is rápillantok néha az aktuális verziókra. Nem csoda, ha rááll a kezem és a Max 2012 próbaváltozattal kezdtem az "eszterga forgatókerék" tervezést. Egyébként ebből is tucatszámra találunk kész modelleket a neten, viszont ezek korlátozottan változtatható fájlok. A teljes tárgy méreteit nagy pontossággal tudjuk átméretezni a slicer programban, de például a forgatókerék furatainak átmérőjét külön már nem.

És különben is, ma a tornapapucs, holnap a világ?! Előbb-utóbb saját elképzeléseinket is monitorra vetjük, ismerkedjünk meg minél előbb a tervezési folyamattal, például ezen egyszerű tárgy útján. Nem érdemes részletekbe bocsátkozni egy olyan témában, melyről könyvtárakat írtak, de ez a konkrét tárgy a Boolen tárgyegyesítéssel készült. Nevezetesen alap mértani testeket készítünk (itt kúp, cső, hatoldalú "cilinder") és összeragasztjuk őket, illetve szükséges alakzatokat egymásból kivonni is.

Nyomtatás után nem lehetett nem észrevenni - sőt, már a Cure program is jelezte - hogy konvertáláskor kissé megváltozott a tárgy felépítése. Eltűnt a besüllyesztett hatlapú anya, vigasztalásul viszont kitöltötte anyaggal az eredetileg lyukasra gondolt henger furatát.

A kudarcpéldával csak sugallni akarom, hogy törpök élete sem csak móka és játék, ezért érdemes először kitaposott úton járva a hivatalosan is 3D nyomtatásra szakosodott programokat használni, melyek (szintén a nyomtató magyar nyelvű kézikönyvéből merítve):

"Nem csak több száz ezer forintos modellező illetve CAD programmal tudunk mi magunk is egyszerűen elkészíteni egy 3D-s modellt. Léteznek ingyenesen használható, egyszerűen kezelhető programok is, amelyeket hamar el tudunk sajátítani. Ezek közül is mi a Tinkercad-ot ajánljuk kezdőknek és haladónak is. A Tinkercad egy böngészőben futó program, tehát még telepítenünk sem kell semmit a számítógépre. A használatához egy modernebb böngésző (pl. Chrome vagy Firefox), illetve egy közepes vagy erős számítógép kell.

További ingyenesen használható modellező programok 
- Autodesk 123D Design (egyszerű használat)
- Autodesk Fusion 360 (profi CAD program, otthoni felhasználásra ingyenes)"

Sorozatunkat a 3D nyomtató shoppe szaküzlet támogatja.

    Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A hirtelen jött tavaszban biztos többünknek eszébe jutott, hogy hát a kerti munkáknak meg az udvar rendbetételének ideje is itt lesz hamar. Akinek van kertje vagy udvara, annak rendszerint folyamatosan vannak ötletei és elképzelései a kert pihenést szolgáló funkciójának fejlesztésére. Én sem vagyok ezzel másképp, azonban a minap felfedezett videócskában szereplő megoldásnál jobbat nemigen fogok kitalálni...

Az ausztrál 'Better Homes and Gardens' oldalon, illetve youtube csatornán rengeteg fantasztikus ötletet és megvalósításukat találhatjuk. Az alábbi pihenő is onnan származik, készítője Jason Hodges.

Az egész építmény alapja néhány deszka (pontosabban ez már inkább palló, érdemes megnézni milyen vastag deszkákból építkezik Jason). A videón végig követhető az építés, igazából nem egy bonyolult szerkezet, a lényeg inkább az, hogy bizony nincs kispórolva belőle az anyag, és persze gondosan van megépítve.

Felmerülhet, hogy azért egy ilyen alkotmánnyal sok dolog lesz később is. A füvet rendszeresen trágyázni kell, locsolni és nyírni. Ez valószínűleg igaz is, de hát egy ilyen 4 nm-es terület azért annyi munkát csak nem jelent. A filmben a földbe víz tárolására képes zselészerű anyagot is kevernek. Valószínűleg ez fontos is, hiszen a pár centis földréteg akár egy-két forró nyári napon csontkeményre száradhat. Talán érdemes is az ágyat egy kicsit árnyasabb részére építeni a kertnek.

De akárhogyan is, az ötlet és a kivitelezés nagyon jópofa, nézzétek meg:

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Ez a mai egy kicsit rendhagyó poszt lesz. Ráadásul a címe is becsapós... Itt a blogon főképp a munkáról szokott szó esni, még ha ez a munka sokszor kikapcsolódást is jelent annak, aki épp végzi. Azonban jól tudjuk, hogy a kiegyensúlyozott élethez, - sőt, igazából a nagyjából elviselhetőhöz is – fontos, hogy néha úgy igazából is kikapcsolódjunk. Mondjuk zenehallgatással.

Hollywoodoo - Gozsdu Manó Klub

Zenét persze sok helyen és sok módon hallgathatunk. Azonban talán nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, az igazi zenehallgatás bizony az élő, koncerten történő zenehallgatás. Ezen belül is a kisebb, emberléptékű klubokban történő. Egyszerűen azért, mert ezekben sokkal közelebbről, sokkal közvetlenebbül hallhatjuk a zenét. Jómagam erre vagy másfél éve döbbentem rá, azóta csinálom a klubkoncert.blog.hu blogomat, amely direkt ezekről a kisebb koncertekről, és ezek hangulatáról szól. És persze arról, mennyi olyan zene és zenész van akárcsak a saját országunkban vagy városunkban is, amiről nem tudunk szinte semmit.

Ráadásul – és ez a legjobb a dologban – ezek a koncertek nem csak hétvégén kerülnek megrendezésre. Budapesten legalábbis (sajnos tagadhatatlan, hogy ezen a területen is nagyfokú Budapest-központúság tapasztalható) gyakorlatilag bármelyik hétköznap találunk néhány klubkoncertet a bulinegyedben (Gozsdu-Kazinczy tengely) és azon kívül is.

Nagy Edi - Szimpla kert

Jómagam az elmúlt másfél évben több mint 100 ilyen koncerten jártam. Egy klubkoncert persze teljesen más világ, mint a nagyszínpados koncertek. Az egyik pillanatban beszélgetsz egy sráccal, a következőben meg már fent áll a színpadon és nyomja a produkciót. Ez persze azt is jelenti, hogy pár méterről látod, hogyan is zenél. Ez például inspirálhat, de le is lombozhat néha. Jómagam tettem bizonyos kísérleteket a gitár nevezetű hangszer kezelésének elsajátítása érdekében, de ez azzal zárult, hogy kénytelen voltam megállapítani, hogy az átlagos humanoidok végtag-felépítése nem gitározásra lett kialakítva. Igaz, néhány, ennek ellenére gitározni tudó kollégám és barátom ezen megállapításomat vitatta, és a mai napig vitatja, ők a 'gyakorlás' szót szeretik hangoztatni, de engem nem tévesztenek meg. Az említett klubkoncertek viszont repedéseket okozhatnak a legszilárdabb meggyőződésen is. Ugyanis három méterről látni, ahogy egy gitáros penget meg mindenféle húrokat fog le, az bizony kellemetlen gondolatokat ébreszt az emberben a saját kitartásával kapcsolatban.

A másik, fontosabb rádöbbenésem (van ilyen szó vajon?) a koncertek látogatása közben, hogy milyen sok és milyen jó zene lehet még akárcsak a budapesti klubéletben is, amiről nem tudok semmit. Jómagam meglehetősen vegyes zenei ízléssel rendelkezem, hallgatok szinte mindent, tehát még a műfaji besorolások sem kényszerítenek szelektálásra. Így aztán kicsit kétségbeejtő, hogy mennyi stílus, azoknak mennyi alkategóriája, és azokon belül mennyi kis zenekar és előadó lehet szerte a városban, akiket még nem hallottam. Ugye, ott áll az ember a koncerten, figyeli és hallgatja ezeket az egyáltalán nem ügyetlen, sőt határozottan tehetséges előadókat, és közben óhatatlanul elgondolkodik, hogy eközben (különösen hétvégén, mondjuk szombat este) a város 20, 30 vagy akár 50 hasonló klubjában szintén hasonlóan tehetséges zenészek koncerteznek. Egyszerűen csillapíthatatlan vágy keríti hatalmába az embert, mindent meg kéne hallgatni a klubok repertoárjából.

Volumen - Old Man's Pub

Való igaz, egy hideg téli estén az ember nehezen lép ki a nyirkos, szeles és sötét utcára a jó meleg lakásból. Aztán az is eszébe juthat, hogy hát igazából elmulatni való pénze sem igen van. Azonban nem árt tudni, hogy ezek a kisebb koncertek bizony sokszor ingyenesek. Akár egy pohár sörrel a kézben is végig hallgathatók.

És az élmény, amit adnak, mindenképp feltölt a hét további munkanapjaira. Szóval csak azt javasolhatom, ne hezitáljatok, lépjetek ki a lakás ajtaján, és menjetek klubkoncertet hallgatni.

A klubkoncert blogon és a facebook oldalán találtok némi további kedvcsinálót, érdemes lehet követnetek az ott történteket is.

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Saját nyomtatóm beszerzését részben az igény szülte, hogy a fémből készített szerkezetekhez ne boltból kelljen beszerezni irracionális árakon a műanyag kiegészítőket - ha léteznek egyáltalán a kívánt méretben és alakban - hanem a pillanatnyi szükségleteket azonnal, olcsón kielégítsem.

A beszerzés és fenntartás költségeit nem árt figyelembe venni a tervezett kihasználtság mellett, aranyszabály. Sorozatukban igyekszem életszerű példákat felhozni a 3D nyomtatás szinte háztartási használhatósága mellett. Első saját tervezésű és nyomtatású hasznos tárgyam egy 25/21.3 mm átmérőjű fémcső összekötésére szolgáló kónusz, azaz üreges kúp volt. Ennek készítésével szeretném illusztrálni a "Mi ez az egész 3D izé?" jogosan felmerülő kérdést.

A Szimulátor II. készítésénél kis optikai tuningot alkalmazva, a játékkormányt tartó lapot dupla, teleszkópforma csövekkel készítettem el. A két csövet egybecsúsztatva, közöttük 1.7 mm különbség mutatkozott. Nemcsak a lötyögés, az éles szegélyek miatt volt kevésbé profi, de festett felületeknél hajlamosak egymást koptatni is.

Egyedi terveink elkészítésére számos gépészeti vagy animációs program közül választhatunk (később részletezem) ingyenes vagy kereskedelmi forrásokból. Itt épp a 3D Stúdió Max próbaidős változatával forrasztottam össze a két alkotóelemet.

A nyomtatóhoz adott slicer program vízszintes szeletekre vágja a testet. Egy vektortérképet készít a nyomtatónak, hogyan mozgassa a fejet. Itt részletesen finomhangolhatjuk költségeinket. A tárgyat megtámasztó alap elhagyásával, a kitöltés mértékével és a falvastagsággal hangolhatjuk össze a szükséges szilárdság és anyagköltség arányát. A kitöltés alacsonyabb fokán nem homogén testet készít a szoftver, ahol a teljes térfogat anyaggal van kitöltve, hanem vékony támasztófalakból hálót nyomtat a külső/belső héj közé. A méhsejtszerkezet vagy cső alak szilárdabb a tömör anyagnál, tehát spórolhatunk az akár 10%-ra csökkentett kitöltéssel.

Láthatjuk az előző ábrán, hogy talppal együtt 2 gramm anyagot használtunk fel összesen. A nyomtató forgalmazójánál 7900,- Ft/kg áron érhető el az itt használt PLA szál, ami 7.9 Ft/alkatrész anyagköltséget jelent. Ehhez csapjuk a 6 perc nyomtatás és előkészületek áramszámláját, ami 170W teljesítménynél 0.68 Ft. Legyünk nagyvonalúak, kerekítéssel 9 Ft per darab. Maga a kónusz filléres darab, ha fröccsöntéssel készítik (a legolcsóbb "KÓNUSZ HÁTSÓ CSŐTENGELYRE M10 " is 50 Ft). Azonban míg megkeressük elérhetőségét, elutazunk érte, ez egy tétel vásárlásnál a többszörösére rúghat. Nem beszélve az egyedi méretek problémájáról.

Összeszerelés után. Ha pusztán díszítőelemként is használjuk, már így is profibb, gyári megjelenésű lett termékünk, így az árképzésnél is vastagabb ceruzát használhatunk.

No, de hogyan jutottunk idáig? A nyomtató összeszerelése és beüzemelése mai témánk. Megérkezett a csomag. Fontos információ: a dobozon találunk egy webcímet, ahol az összeszerelési és használati útmutatót találjuk. Ki figyeli a dobozt, hiszen tudom, hogy mit tartalmaz. Nem volt itthon kártyaolvasó és feltételeztem, hogy a mellékelt micro SD kártyán lehetnek a szoftverek és útmutató. Saját agyból a nagy részét, majd a videomegosztókon található I3 videókból a maradékot is sikerült összerakni-beüzemelni.

Fiatalokkal és bohókkal vannak tele a temetők - mondta Yul Brinner a Hét mesterlövészben. Kedves olvasó ne legyen annyira bohó, hogy bevállaljon egy több száz darabos kitben érkező nyomtató összerakását, főleg ha már nem fiatal. Ez a szerkezet néhány egybeillő alkotóelemre bontva érkezett, összerakása nem bonyolultabb egy lapraszerelt ceruzahegyezőnél, azonban beállítása már megérdemli a példásan részletes, bolt által megszerkesztett kézikönyv átböngészését. Sokkal több információt találunk rajta a puszta mechanikai illesztések leírásánál és nagyon komolyan ajánlom, hogy minden szóra figyeljenek oda.

Íme a mellékelt kiegészítők. Csavarok, szerszámok, SD-kártya, kábelek és egy spakli. Hehe, spakli - viccelődünk az építőiparra gondolva, de nyugodtság, többet fogunk később szintezni, mint egy kőműves. Spaklival a tárgyasztalhoz (remélhetőleg) erősen ragadó nyomtatványokat feszegetjük.

Összeszerelés szempontjából szinte teljesen hülyebiztos a gép tervezése. Egyetlen ponton fedeztem fel kis döccenőt. A Z-tengely kábele pont elér egy másik motorhoz és tudjuk: ha rossz helyre bedughatóvá tervezünk valamit, azt rossz helyre fogják bedugni. Szerencsére még bekapcsolás előtt feltűnt, hogy maradt egy kábel nélküli motor és egy motor nélküli rövid kábel.

Ha belekotornánk a gép tervezőjének előéletébe, bizonyára szörnyű dolgokat találnánk, hiszen csak egy beteg, szadista elme tudta kitalálni a felső tengely megszorítócsavarjának elhelyezését, amit elérni kissé nehéz (szómagyarázat itt). Célunk a tengelyek szilárdan merőlegessé tétele és ebben sokat sokat segít a készülék konstrukciója. 0.015 mm pontossággal dolgozó szerkezetet kell alaphelyzetbe állítani, de csak egyszer. Másik kritikus fődarab a tárgyasztal, aminek szintezése kulcsa sikeres nyomtatásunknak. Ha ezt is beállítottuk, készen áll az első nyomtatásra.

Kis gyártói figyelmesség néhány méternyi nyomtatószál. Igen jó minőségű anyag, mert problémák nélkül elnyomtattam a kezdeti tárgyakra és így a bekapcsolási utáni első kudarctól megkímélt.

A tápegységgel egybeépített vezérlő felhasználóbarát tervezésű, minden fontosabb információ megjelenik kijelzőjén és aprólékos beállításokat, vezérléseket végezhetünk vele. USB-kábelt és SD-kártyát fogad (legyen otthon olvasónk, mert üzemszerűen nem ajánlott közvetlenül a számítógépről nyomtatni).
Legközelebb újabb felhasználási lehetőségek mellett a letölthető tervekről, tárgytervezésről és nyomtatószoftverekről írok.

Sorozatunkat a 3D nyomtató shoppe szaküzlet támogatja

    Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Mosógépünkben két fődarab meghibásodása, a vezérlés és a motor okozhat "javítása gazdaságtalan" státuszt, illetve ha annyira régi és szétrothadt, hogy egy csapágyat sem éri meg cserélni benne. A motor megússza a jó eséllyel, így a házibarkács kedvelt alkatrésze.

A mosógépgyártók nem jeleskednek a bekötés feltüntetésében, így magunknak kell utánajárnunk a tápvezeték csatlakoztatásának. Rövid sorozatunkban legalább két, itthon hozzáférhető motortípus bekötését és a sebesség/forgásirány-váltást mutatjuk be némi elméleti felvezetés után, válaszolva az Önök - Facebook-oldalunkon feltett - kérdéseire. Köszönjük az érdeklődést!

A hálózati feszültség életveszélyes sérülést vagy halált okozhat
Ön és környezete számára!

A korai, forgótárcsás mosógépek meglehetősen kis (80-100W) teljesítménnyel üzemeltek. Felhasználásuk mindamellett sikeres ott, ahol kis fordulatszámmal nagy nyomatékot kell kifejteni. Például betonkeverőben a nagy áttétel akár öt vödrös adagot megforgat 100W teljesítménnyel.
Az automata mosógépek ettől nagyobb, barkácsbarát teljesítményt nyújtanak.

Zárójelben jegyzem meg, hogy kapni a kereskedelemben esztergát 300W, asztali fúrógépet 150W teljesítménnyel. Ezek az eszközök természetesen nem alkalmasak a célra, melyre árulják őket. Ráadásul kezd divatba jönni az alumínium tekercseléses motor a legalacsonyabb árszegmensben, mely még több áramot vesz fel és kisebb teljesítményt ad le. Az 500 wattos fémesztergára csak egy keresztkérdés: vajon a régi esztergákat miért 3-4 kilowattos motorokkal látták el? Mert sok volt a felesleges rezük? Tehát ne dőljenek be a kétértelműen fogalmazó hirdetéseknek, ahol anyagleválasztás van, oda minimum 800-1500 W teljesítmény szükséges.

Visszatérve a mosógéphez, lássuk a Hajdú gyártmányát, mely kis fordulaton 300W, míg...

...centrifugáláskor 600-650W teljesítménnyel üzemel.

A különbségre magyarázat, hogy egy házban - egy tengelyt hajtva - két motor található. A motortestben mosásra és centrifugálásra külön tekercsrendszert helyeztek el. Tudományosan megfogalmazva: "Az indukciós aszinkron törpemotor a háztartási gépek legfontosabb alkatrésze. Alkalmazzák minden készülékben, ahol a működéshez gyakorlatilag állandó fordulatszámú meghajtómotor szükséges. Csak váltófeszültséggel üzemeltethető. Működése a villamos hálózathoz kapcsolt, tekercselt állórész és a forgórész mágneses terének kölcsönhatásán alapul. Az aszinkron elnevezést azért kapta, mert a motor forgórészének fordulatszáma kisebb, mint a forgórész mágneses terének fordulatszáma."

Biztosan mindenki látott már betonkeverőn, szivattyún a motorhoz erősítve egy hengert, mely láthatóan elektromos kapcsolatban áll a motorral. Ez az indító kondenzátor. Az egyfázisú motorok forgó mágneses terének kialakításához segédfázis szükséges, ezt a motor tekercsével sorba kapcsolt nagy kapacitású kondenzátorral állíthatjuk elő.

Már csak össze kell kötnünk az egyenáramú kismotorokhoz képest zavarbaejtően sok vezetéket. Egy kapcsolási rajzot látva hajlamosak lehetünk elbizonytalanodni, mit hova kell csatlakoztatni. Megpróbálom a megoldás elvét érthetően felvázolni, így könnyebb lesz azt bármely motor kapcsolótáblájára vonatkoztatni.

Tehát van egy közös pont a motorban, ez a nullavezeték csatlakozási pontja. Szerencsés esetben megkülönböztethetően helyezkedik el, mint a lenti ábrán. Itt az alsó-középső érintkező magában áll. A motortestben két külön tekercsrendszer kapott helyet, két-két darab érintkezővel. Itt baloldali oszlop a mosógép, a jobboldali a centrifuga érintkezőit tartalmazza.

Azért kell kettő érintkező, mert egyik közvetlenül a fázisra, a másik a kondenzátorból jövő segédfázisra csatlakozik. Ha a kettőt felcseréljük, a motor forgásiránya megváltozik (mint mikor az egyenáramú kismotoron felcseréljük a negatív pólust a pozitívval).

A bekötéshez tehát
- egy sorkapocs egy érintkezőjébe kössük be egy (legyen kék színű) vezetéket;
- egy sorkapocs egy érintkezőjébe kössünk kettő darab (legyen fekete színű) vezetéket ;
- az egyik feketére a kondenzátor egyik pólusát kössük, a kondi másik vezetéke szabadon marad;
- a kéket a motor nulla érintkezőjére csatoljuk;
- az egyik feketét az oszlopsor felső, a másik (kondenzátorból jövő) vezetéket az oszlopsor alsó érintkezőjére dugjuk.

Ekkor valamilyen irányban és valamelyik sebességgel el kell indulni a motornak. Most cseréljük fel a két fekete vezetéket az alsó/felső érintkezőn. Ekkor ellenkező irányban kezd forogni. Ezt a műveletsort megismételve a két fekete vezetékkel a másik tekercsrendszeren (azaz a jobb oldali oszlopon), a motor sebessége fog változni és a két fekete vezeték felcserélésével az iránya is.

 Most a fotókon látható Hajdú motor bekötése következik, ahol középen van a nulla.

  Folytatjuk!

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Csak minden 5. magyarországi otthon szigetelt megfelelően.

Az év leghidegebb hónapjában, januárban a magyar családok 54%-a átlagosan 25-30 ezer forintot, 11%-a pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12%-uk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta. A magas fűtési költségek ellenére a magyar családok 79%-a nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik és mindössze 21%-ának otthona szigetelt teljes körűen, azaz a falakon és a tetőtérben is – derült ki a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből. A szigetelőanyag gyártó és a portál közös, lakossági kérdőíve rávilágít arra, hogy a nem szigetelt otthonban élő családok 70%-a tervezi szigeteléssel javítani otthona energiahatékonyságát, ám közülük minden második család csak valamilyen támogatást igénybe véve tudna belevágni a „nagy projektbe”.

Mínusz 2-3 fokos napi átlag-, és mínusz 10-15 fokos hajnali hőmérsékleteivel január az év leghidegebb hónapja. A Knauf Insulation a Szeretlek Magyarország közreműködésével közel 1.000 magyar ingatlantulajdonos megkérdezésével ebben az időszakban készített felmérést, hogy megtudja, mennyit költenek fűtésre és hogyan védekeznek a magyar családok az extrém januári hideg ellen. A felmérés vizsgálta továbbá azt is, hogy a családok hány százaléka tudja, illetve szeretné energia- és költségtakarékossá tenni otthonát. A felmérésben megkérdezettek 47,9%-a téglaépítésű családi házban, 24%-uk téglaépítésű társasházban, 13%-a panellakásban, 2%-a pedig könnyűszerkezetes családi házban lakik.

Mit mutatnak a számok?

A legtöbb fűtési célú energiát a családi házak fogyasztják. Míg egy új építésű lakás fajlagos energiafelhasználása átlagosan 100 kWh/m²/év, egy panellakásé 200 kWh/m²/év, addig egy családi házé 320 kWh/m²/év. Ezen ingatlanok magas számából és rossz energetikai állapotából adódik, hogy a hazai lakóépületek energiafogyasztásának 81%-át a családi házak teszik ki. A magyar ingatlanok az uniós átlagnál 10%-kal több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU tagország között található. 

Sál, sapka, kesztyű, avagy hol szökik otthonunkból a meleg?

Épületeink esetében a sál, sapka és a kesztyű szerepét a homlokzati, a tető és a lábazati szigetelés tölti be. Ezek hiányában a Knauf Insulation mérései szerint egy családi ház fűtési energiaveszteségének 20-35%-a a falakon, 15-25%-a tetőn, a födémen, 10-15%-a pedig a padlón realizálódik. Ezek a mutatók a felmérésben megkérdezettek többségének otthonaira is érvényesek, hiszen a kutatásból kiderült, hogy a magyar ingatlanok 79%-a nem, vagy nem megfelelően szigetelt; a válaszadók 49,7%-ának otthona ugyanis egyáltalán nem szigetelt, 21%-uk esetében csak a homlokzat, 7%-uknál pedig csak a tetőtér szigetelt. Mindössze a megkérdezettek 21%-a nyilatkozott úgy, hogy otthona teljes körűen szigetelt, azaz védett a csípős januári mínuszok ellen.

„Felmérésünk adatai és az iparági elemzések is igazolják, hogy miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer ingatlan szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból mindössze 560.000 tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Ennek oka az, hogy a családi házak korszerűsítésére hazánkban jelenleg nincs elérhető pályázati forrás és lehetőség, holott önmagában csak a családi házak hőszigetelésével az ország teljes gázfogyasztásának 8-10%-át, azaz 1,1-1,3 milliárd m3gázt tudnánk megtakarítani” – tette hozzá.

Mediterrán magyarok

A Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből az is kiderül, hogy mi magyarok fázós nép vagyunk. A magyar családok 56,4%-ának otthona ugyanis átlagosan 21-24 fokra van felfűtve, 10%-uk pedig 25 fok fölé tekeri a termosztátot. Csupán a felmérésben résztvevők 33%-ánál van a szakértők szerint is ideálisnak tekintett 20 fok, amely egészségünk mellett pénztárcánkra is kedvező hatást gyakorol, hiszen a hőmérséklet egy Celsius fokkal való csökkentése 5-6%-kal csökkenti a fűtés költségét.

A havi kiadásainkat azonban nemcsak az otthonunk átlaghőmérséklete befolyásolja, hanem az is, hogy mivel fűtünk. A felmérés rávilágít arra is, hogy minden 1.000 családból 440 egyedi illetve gázfűtéssel, 229 család fával, illetve széntüzelésű kályhával fűt, 130 család – jellemzően a panel és társasházakban lakók – távfűtéssel, 120 család házközponti fűtéssel, 70 család pedig vegyes tüzeléssel teremti meg az otthon melegét.

„A sárga csekkeken, különösen a januári számlán mutatkozó magas fűtésrezsi azonban nem attól függ a legnagyobb mértékben, hogy mivel és mekkora lakóingatlant fűtünk, hanem attól, hogy otthonunk mennyire energiahatékony. Hiába lakik valaki kisebb alapterületű ingatlanban, előfordulhat, hogy az ingatlan állapota, illetve hőmegtartó képessége miatt többet költ fűtésre, mint az, aki nagyobb, de korszerűbb, jobb nyílászárókkal és szigetelt falakkal rendelkező épületben él” – mondta Aszódy Tamás. „A kihívás tehát nem az, hogy mekkora teret kell kifűtenünk, hanem az, hogy milyen hatékonyan tudjuk a falak között tartani a meleget” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Az utcát fűtjük, de látszatmegoldásokkal védekezünk

A Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország felmérésében megkérdezett családok 69%-a szerint otthonuk a legtöbb meleget a nem szigetelt vagy rosszul tömítő nyílászárókon keresztül veszíti el, 40%-uk tapasztalata szerint azonban a legtöbb hő a nem szigetelt falakon, 23%-uk szerint az ugyancsak szigeteletlen mennyezeten és födémen, 18%-uk esetében pedig a padlón át távozik a szabadba.

Annak érdekében, hogy havi kiadásaikat csökkentsék, a felmérésben megkérdezettek egyszerű praktikákkal – ablakpárnával, vagy a fűtőtest mögé helyezett hővisszaverőkkel, illetve a nyílászárók, ajtók és ablakok utólagos szigetelésével – védekeznek a hideg ellen. Szerencsére azonban évről évre egyre többen gondolják úgy, hogy nyílászáró cserével, illetve leszigeteléssel fogják korszerűsíteni ingatlanjukat. A mostani felmérésben megkérdezettek 70%-a nyilatkozott úgy, hogy mindenképpen belefog otthona, ingatlana leszigetelésébe, ám a szigetelni szándékozók fele csak állami támogatással tudná ezt megtenni.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.