Jó, lehetséges, hogy végül nem is halak fogják használni, de erre még visszatérünk a poszt végén. És így mindenképp jobban hangzik a cím. Szóval ez a poszt egy szekrényről íródik (meg néhány halról). Azon szerencsés olvasóink, akik kertes házban laknak, ismerhetik a dolgok felgyülemlésének folyamatát. Ha van valamilyen fészer, féltető, netán veranda a házhoz, ott bizony előbb-utóbb elkezdenek gyűlni a dolgok, holmik és motyók.

A szokásos, egyszer-még-jó-lesz-ne-dobjuk-ki félék épp úgy, mint az ennél rendszeresebben, de csak időszakosan, mondjuk bizonyos évszakokban használtak.

Ezeket pedig előbb utóbb el szeretnénk rejteni, mielőtt teljesen redneck porta kinézetet nyer a házunk környéke. Erre, ha van hozzá helyünk, általában egy igazán nagy szekrény látszik a legalkalmasabbnak. Ha van egy megfelelő falunk, akkor ráadásul egy ilyen alkotmányt arra felépítve igazából csak a front és az oldalak, és persze a szekrény váza a belső polcokkal amit el kell készítenünk, ez többnyire a fele költséget jelenti egy hasonló méretű, de önhordó, komplett szekrényhez képest. A minap egy ilyet készítettünk. Ezt a folyamatot örökítettem meg pár képen, a segítségükkel nagyjából talán követhető, mennyire egyszerű is egy ilyen alkotmány létrehozása.

A kiindulást néhány előre elkészített vázkeret jelentette, amelyből összesen kétszer 4 darab készült, mert a nagy belmagasság miatt két részben készült el a váz, külön az alsó, és külön a felső keretek.

A vázakat vízszintes elemekkel fogtuk össze, egyrészt ragasztott csapolásokkal, másrészt L vasakkal. Ez utóbbiak igazából csak a ragasztás megkötéséig kellenek, persze később sem haszontalan a plusz megevítő hatásuk.

A keretek összeállítása után az egyetlen látható oldal felső részét burkoltuk be lambériával, miután a tető ferde síkja folytán célszerűbb volt a helyszínem pontosan beszabni a lambériát, mint előre elkészíteni a komplett oldalfalat.

Ezután felkerültek az alsó és felső takaródeszkák, lábazat alulra, és egy deszka felülre, hiszen az előre lejtő menyezet miatt az ajtók nem érhették el a szekrény tetejét, hiszen valahogy nyithatónak kellett lenniük.

Azután az ajtók felszerelése következett. Az ajtók egyszerű szerzetek, egy egyszerúen összelapolt léckeret, amelynek belső oldalára felsőmaróval nút került, ebbe pedig lambéria darabokat szabtunk. A felszerelést kivetőpánttal oldottuk meg, ami ugyan tömörfa esetén nem annyira szokott megoldás, viszont állíthatóvá teszi az ajtókat, ami egy ilyen méretű, fenyő szekrény esetében különösen indokolt lehet, hiszen egy 3 méter hosszú, és majd ilyen magas szekrény vázszerkezete bizony vetemedhet még, és ekkor jó, ha az ajtókat tudjuk utánállítani.

Mikor ez megvolt, már csak a fogantyúkat kellett felszerelni, és beszabni a polcokat. Ez utóbbiak 20 mm-es OSB lapból készültek, és az oldalkeretek osztásaira ülnek fel, tehát meglehetősen masszívan fognak tartani, ráadásul, miután teljesen passzentosra lettek szabva, az egész szerkezetet is merevítik.

És egyszer csak elkészült a mű:

Egy ilyen szekrényt persze mindenképp felületkezelni kell, mert a félig nyitott tető alatt nagyon érzékenyen reagálhat a levegő nedvességének változásaira, a lambéria betétes ajtók, és a lambéria oldalfal különösen érzékeny, komoly, centiméterekben mérhető alakváltozásra képes, ami nagyon elcsúfíthatja a szekrényünk. Esetünkben a festést a háziak vállalták, reméljük nem fogják túl sokáig húzni... (Egy ekkora alkotmányt amúgy azért egyszerűbb még összeszerelés előtt lekenni, márcsak azért is, mert akkor minden alkatrész összes oldalához hozzáférünk.)

Egyebekben a szekrény egy halkereskedő udvarában látható, és miután itt minden tele van medencével és halakkal, ezért adta magát a címadó mondat. A halak amúgy jófejek, és itt tényleg van rengeteg, 10 centis törpeharcsától a 2 méteres harcsákig bezárólag.  

Szekrénykészítés közben ilyesmit lehet látni:

A mai posztnak tanulsága amúgy nincs, ha csak annyi nem, hogy egy nagy szekrény jópofa dolog, és elkészítése sem ördöngősség. Valamint esetleg még annyi, hogy a halak mókás dolgok, még akkor is, ha esetleg nem használják a szekrényt...

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Robinson Crusoe mázlista volt, a tenger szorgalmasan mosta partra az utánpótlást, hogy végül egy kecske és néhány kedves bennszülött figyelő tekintetétől kísérve felépítse otthonát, majd a következő 27 évet relatíve kényelemben töltse. Milyen szerszámokat vinne magával Ön egy lakatlan szigetre, ha tudjuk, hogy a DHARMA egy fia laposfogót sem dob le segítségünkre? A kereskedelem nyújtotta kínálatból igyekszünk behatárolni az alapvető szerszámkészlet fogalmát.

Anyagi lehetőségeinkhez mérten mindig a legjobb minőségű szerszámokat vegyük meg. A jó szerszámnak kellemes a fogása s célszerű a formája. Sokkal könnyebb vele dolgozni, mint az olcsóbb szerszámokkal. Tartósabb is, tehát hosszabb ideig marad használatban, ezáltal a ráfordított költség megtérül. A háztartásban előforduló sürgős javítások esetére mindig legyen kéznél a szerszámkészlet: kalapács, kereszthornyos csavarhúzó, szigetelőszalag, ragasztószalag, kenőolaj

Kalapácsok

Fémfejű kalapács: 0.1-10 kilogrammos kivitelben kapható
Szeghúzó kalapács (ácskalapácsnak is nevezik): Szegek beveréséhez és kihúzásához, otthoni munkához a leghasznosabb.
Cipészkalapács: Hegyben végződő fejével nehezen hozzáférhető helyeken is be lehet verni a szegeket, finom munkák is végezhetők vele, pl. képkeret szegezése.
Gumi-és fakalapács. Ha vésni akarunk, áfa megmunkálására használjunk fakalapácsot; esetleg még egy rongyot is köré csavarhatunk, hogy a faszerkezet meg ne sérüljön. A gumikalapács rudak vagy sátorcövekek beverésére is használható.

 
Csavarhúzók
A csavarhúzókat lehetőleg egyenként vásároljuk meg. Az egy fogantyúval, cserélhető betéttel árusított készletek nem mindig tartósak, gyorsan tönkremennek. A hasított csavarhúzókat különböző méretben vásároljuk.
A hornyos (kereszthornyos) csavarhúzók három különböző méretben kaphatók. Otthon legalább kettőre van szükség, mivel a túl kicsi vagy túl nagy csavarhúzó lecsúszik a csavar fejéről és tönkreteszi. Kereszthornyos csavarokat gyakrabban használnak, elsősorban elektromos készülékekhez.
Csavarhúzó villanyszereléshez. A fogantyú és az él szára szigetelt. Finom csavarokkal végzett munkához való, pl. lámpakapcsolókon, dugaszoló aljzatokon vagy más elektromos készülékeken. Legjobb a fázisvizsgáló, mivel ez jelzi, hogy mikor van jelen feszültség.
Kerepes csavarhúzó. A csavarok forgathatók anélkül, hogy a fogantyút kézzel lazítani kellene. A betétek cserélhetők.
Sodró-csavarhúzó. A betétet szivattyúmozgás gyors mozgásba hozza. A befogó tokmányba különböző betéteket lehet tenni.
Kézi fúró. Kisebb lyukak előfúrására, csavarok számára.

Fogók

A kombinált fogókat hajlításra, nyújtásra, megfogásra és húzásra, huzalvágásra stb. használják.
Harapó/csipőfogó. Szegek és szorítókapcsok kihúzására, de huzalvágásra is használható.

Fogas kombinált fogó. A pofák simák és pontosan egymásra zárnak. Alkalmas vékony lemezek, huzalok és kisebb tárgyak hajlítására.
Speciális szerelési munkákhoz célszerűbb speciális fogókat vásárolni, pl. szigetelő fogót a villanyszereléshez.
Nagy és nehéz csőfogók.

Csavarkulcsok

Franciakulcs. Nyitott végével elsősorban a felülről hozzáférhetetlen anyacsavarok meghúzására, vagy csöveken elhelyezett anyákhoz való.
A csillagkulcsok jobbak, azonban csak a felülről hozzáférhető csavarfejek és anyák meghúzására alkalmasak. Különböző méretűeket kell venni (leggyakrabban 10-22-es méretűeket).
Állítható csavarkulcs (englender). Elsősorban csőfektetésnél hasznos, de anyákhoz és csapszegekhez is használható.

Fűrészek

Rókafarkú fűrész. Univerzális fűrész deszka,  palló,  rostlemez  számára  stb.  Minél több fog van centiméterenként, annál finomabban fűrészel.
Vasfűrész. Cső- és fémmunkákhoz.
Hidegfűrész (illesztő fűrész). Fa pontos vágásához és illesztésekhez.
Lombfűrész. Fában és műanyagban kis ívek vágására.
Lyukfűrész. Kis lyukak, pl. kulcslyukak kifűrészelésére. Ehhez még reszelőfűrész és ráspolyfűrész is megfelel.

Elektromos hidegfűrész. Fában, műanyagban, fémben vagy más anyagokban íves vagy egyenes vágások készítéséhez.
Kézi körfűrész. Fa, fémlemezek, műanyagok és rétegelt lemezek, fémlapok, vastagabb lágyfémek, tégla és kerámiacsempék gyors és egyenes vágásához használjuk. A fűrésznek igen nagy a vágáspontossága és biztonságosabb, mint a kisebb fűrészek. Kézi körfűrészt bérelhetünk kölcsönzőben. Csak akkor érdemes megvenni, ha rendszeresen dolgozunk vele. Olyan fűrészt vegyünk, melynek motorteljesítménye legalább 500 W. Ügyeljünk arra, hogy a védőfelszerelés a helyén legyen.

Szegek, csavarok és csapszegek

Drótszegek. Akkor használjuk őket, ha jól tartó csatlakozásra van szükség.
Tömített fejű szegek. A fej süllyeszthető, ekkor nem látszik.
Keményrost-szegek. Keményrost lemezek vagy más vékony anyagok csatlakoztatására.
Panelszegek. Képek felakasztásához és rögzítésükre tégla- vagy fa falakon.
Süllyesztett fejű csavarok. Fadarabok összeállítására vagy burkolatok felcsavarozására.
Lencsefejű csavarok. Úgy használjuk őket, mint a süllyesztett fejű csavarokat.
Csavarok és anyák. Az általában használatos méretek a következők: M3, M4, M5, M6, M8, M10 és M12.
Gömbfejű csavarok. Fém fára történő felcsavarozására.
Műanyag tipli. Tömör falakhoz.
Üreges tipli (korábban rost-tipli).

Ollók

Univerzális ollók. Papír vágásához és más durva anyagokhoz. A jó ollókat csak papírhoz használjuk, mert durvább anyagok vágásától eltompulnak.

Gyaluk

Simító gyalu. Kisebb famunkákhoz. Nagyoló (hántoló) gyalu. Hosszabb fadarabokhoz való.
Homlokgyalu. Egy kézzel is használható. Kisebb munkákhoz való.
Dupla gyalu. Nagyobb fadarabokon élek és hornyok készítéséhez.

Kések

Univerzális kés. A legjobb, ha az élek cserélhetők. Padlóburkoló lapok, tapéta, papír, karton, bőr és szövet vágásához.
Barkácskés. Finom, pl. porcelánon végzett munkákhoz.

Vésők

Szúróvas. Kisebb munkákhoz való, mint pl. fakötéseknél a fogazás kiszúrása.
Laposvéső.  Elsősorban  fémmunkákhoz alkalmas.
Hidegvágó. Durvább famunkákhoz való.
Pitscher. Olyan véső, amelynek széles az éle, téglák kiemelésére és padlóburkolat eltávolítására használják.

Csiszolószerszámok

Köszörűkő. Pengék, kések és vésők élesítésére

Fúrószerszámok

Elektromos kézi fúrógép. Egyszerű munkákhoz, mint pl. lyukak fúrására fába és nem túl kemény falba elegendő a hajtás nélküli fúrógép. Fém, tégla vagy kő fúrásához azonban már kétfokozatú hajtásra is szükség van, amely lehetővé teszi azt, hogy a fúró alacsony fordulatszámmal járjon. A legjobb, ha ütvefúrót veszünk, amellyel falba stb. tipli lyukakat is lehet fúrni. Célszerű kiegészítőket is vásárolni, mint köszörűtányér, drótkefe, vagy fúróállvány.

Csiszolópapírok

Csiszolófa. Fából készült, kb. 10 x 6 x 6 cm méretű hasáb. Anyaga ezenkívül lehet parafa vagy gumi. Erre tekerjük fel a csiszolópapírt, hogy egyenletes nyomást fejthessünk ki a csiszolandó felületen.
Homokpapír. Különböző szemnagysággal kapható, attól függően, hogy a csiszolt felület milyen minőségű legyen. 

A lista természetesen szubjektív, több és kevesebb lehet a túlélőfelszerelés. A minimalista megközelítés legjobb példájaként idézzük fel a Mester alakját, akinek nem kell fúrókalapács a konzervnyitáshoz.

Az illusztrációként szolgáló szerszámok fotói a kiralyszerszam.hu oldalról származnak.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A kiadó engedélyével részletekben közöljük Roland Leuschel „Hegesztés, forrasztás, lakatosmunkák” című könyvét. A gazdagon illusztrált kötet sallangmentes alapossággal, mégis olvasmányosan bemutatja az otthoni fémmegmunkáláshoz szükséges tudnivalókat. A műhely berendezése, biztonsági tudnivalók, megmunkálás szerszámai és menete, valamint a többi szükséges okosság után lépésről-lépésre bemutatja tucatnyi mintadarab elkészítését postaládától az ablakrácsig.

A könyvet teljes terjedelemben megrendelheti a Cser kiadó webáruházában.

 Anyagszükséglet: 5 db L acél (25 × 25 × 4 mm), 2 db köracél (∅ 10 mm), 3-5 mm-es acélhuzal, 4 db négyzetes zártszelvény (20 × 20 mm), korrózióálló acéllemez és huzal (1 mm vastag), 2 db kerék (∅ 150 mm), csavarok, anyák.

A képen látható kerti grillsütő két kerekén könnyedén guríthatjuk ide-oda a kertben. Váza összecsukható, így tárolása kevés helyet igényel. Elkészítéséhez egyes alkatrészeket érdemes készen beszerezni. Így például a mintegy 150 mm átmérőjű kerekeket és a rozsdamentes anyagú grillrostélyt. A grillsütőt úgy terveztük meg, hogy pontosan beleillő legyen egy 480 × 480 mm méretű rostély.

Először a grill keretét építsük össze. Anyaga 25 mm szárhosszúságú, 4 mm vastag L acél. A szálanyagon jelöljük be az oldalhosszakat (700 és 500 mm), és jelöljük be a 45°-os letörések, az ún. gérbevágás vonalait is. Fűrészeljük le a darabokat, majd sorjázzuk le az éleket. Állítsuk össze a négyszögletes keretet, és a sarkoknál egy-egy ponton tűzzük össze ívhegesztéssel. Ellenőrizzük a szögek merőlegességét és az átlók egyenlő hosszúságát.

Hegesszük készre a sarokillesztések varratait. A hosszabb oldalak közé hegesszünk be egy távtartó L acélt is, amely a grillfelületet egy nagyobb (a rostélynak) és egy kisebb (tárolórész a grillezőeszközöknek és a fűszereknek) részre osztja. A távtartót 494 mm-re szabjuk le, majd a vízszintes szárat vágjuk ki a végeken 21-21 mm-nyit, hogy a kerettel egy síkban, abba könnyen beilleszthető legyen. A keresztrudat a rövidebb oldaltól 500 mm-re hegesszük a helyére.

Hogy a keret és az állvány összecsavarozható legyen, szabjunk le négy darab 40 × 40 × 4 mm-es laposacélt. Közepükre fúrjunk 5 mm átmérőjű lyukat. A furatba menetfúróval készítsünk M6-os menetet. A kész menetes szemeket hegesszük fel a keret hosszabb oldalaira a sarkoknál. A keresztrúdhoz közelebbi rövid oldal külsejére hegesszünk fel egy U alakú támasztékot. Fűrészeljünk le ehhez egy 520 mm hosszú darabot az ∅ 10 mm-es köracélból, és a végeitől 60 mm távolságban hajlítsuk meg derékszögben.

Hegesztés után mindig verjük le a salakot, és sarokcsiszolóval simítsuk le a varratokat.

A grillsütő két kerekét először szereljük fel a tengelyükre. A köracélból leszabott 500 × ∅ 10 mm-es tengely végeire hegesszünk egy-egy rövid, a kerék tengelyfuratának megfelelő átmérőjű menetes szálat, -csapszeget vagy csavart. A felhúzott kerekeket két-két anyával biztosítsuk leesés ellen. Az anyákat úgy húzzuk meg, hogy a kerekek szabadon foroghassanak, de ne lötyögjenek túlságosan.

Az állvány négyzetes zártszelvényből (20 × 20 mm) készül. Szabjunk le két-két 920 és 880 mm hosszú darabot. Az egyik végüktől 10 mm-re a tengelyvonalban fúrjuk át a szelvényeket ∅ 6,2 mm-es csigafúróval (8 db furat összesen). A 880 mm hosszú zártszelvények másik végében gömbölyű reszelővel alakítsunk ki a tengely átmérőjének megfelelő bemélyedést.
A belefektetett tengely és a zártszelvény pontosan merőleges legyen egymásra. Hegesszük fel a rudakat a tengelyre úgy, hogy a köztük lévő távolság a menetes szemek belső oldalának távolsága - kétszer a szelvényméret - kb. 460 mm legyen, mert a felső végüket oda fogjuk felcsavarozni. (A grillsütő kerékkel szerelt lábai U alakra hajlítva, egy darabból készültek, egyúttal a grill mozgatására alkalmas fogantyút is képezve.)
A két hosszabb lábat is csavarozzuk a helyére, majd a pontosan vízszintesre beállított helyzetű keret mellett jelöljük meg a „kecske- láb” keresztezési pontjainak közepét. A négy lábban fúrjuk ki a 8 darab ∅ 6,2 mm-es furatot az összekötőcsavaroknak (2 db M 6×45 csavaranyával).

A kivehető tűztérteknőt két beakasztható tartókengyel alsó kampói fogják tartani. A kengyelek 3…5 mm átmérőjű acélhuzalból vagy húzott köracélból készülhetnek. Vágunk le két 850 mm hosszú darabot. Közepüktől szimmetrikusan 150-150 mm-re satuban kalapáccsal hajlítsuk meg derékszögben. A huzalvégekre az U alak síkjára merőlegesen hajlítsunk kampókat, amelyekre majd a tűztérteknőt akasztjuk. Szabjunk le két 300 mm-es huzaldarabot is. Ezeket az U alakú kengyelek szárai közé hegesszük be keresztrúdnak, felülről 75 mm távolságban. A tartókengyeleket ezeknél a keresztrudaknál fogva akasztjuk a grillező keretére. Ezért készítsünk a maradék huzalból négy kis kampót, és ezeket a rövid keretoldalra és a távtartóra hegesszük fel, páronként 290 mm-re egymástól, a rostélyfelülethez képest kívülről.
A maradék ∅ 10 mm-es köracélból fűrészeljünk le egy 600 mm hosszú darabot, és a végektől 100-100 mm távolságban hajlítsuk meg derékszögben U alakra. A keretre ferdén felhegesztve ez lesz grillsütőnk mozgatófogantyúja. A kész keretet reszelővel simítsuk, sorjázzuk le, ahol szükséges. 

Az elkészült grillezőt lefestés előtt gondosan tisztítsuk meg a szennyeződésektől és a rozsdától. Minden olyan felületét, amely nincs kitéve erős hőnek, bármilyen műgyanta bázisú festékkel lefesthetjük.
Az 1 mm vastag lemezből készítsük el a tűztér teknőjét. Az ismert „doboz” szabásmintát a lemezre felrajzolva lemezollóval vágjuk ki a körvonalakat. A sarkoknál az oldalfalak felhajtásához vágjuk ki a szokásos, kieső négyzeteket. A kivágott lemezt rögzítsük pillanatszorítókkal az egyengetőlapra vagy a műhelyasztal szélére, és műanyag kalapáccsal hajlítsuk le az oldalakat.
A sarokéleket hegesszük össze. Egy-két keresztmerevítőt is érdemes a teknőbe vagy az aljára felhegeszteni, hogy a teknő a hő hatására ne deformálódhasson el nagyon. A  szemközti oldalfalakban fúrjuk ki a két-két lyukat a tartókengyelek kampóinak.

A festékbevonat megszáradása után akasszuk fel a keretre a tartókengyelek kampóira függesztett tűztérteknőt. Tegyük helyére a rostélyt is. A keret másik fészkébe szabjunk be egy betétlemezt. Erre a kézre eső polcra tehetjük majd a grillezéshez szükséges alapanyagokat és eszközöket stb.

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Elérkeztünk a harmadik péntekhez. Vagyis születésnapi játékunk harmadik fordulójához. Mint már az előző két alkalommal írtuk, 2 éves születésnapjához érkezett a Furdancs blog, és ezen nevezetes alkalomból most mindenféle ajándékot lehet nyerni, feltéve, hogy visszakülditek a poszt alján lévő kérdőívet.

Az ajándékok száma attól is függ, milyen sokan szántok időt a visszaküldésre. Minél több választ kapunk, annál több ajándék kerül a zsákba. Van már benne Leatherman multiszerszám, Blaklader kapucnis felső, de van benne például egy hamisítatlan és valódi Furdancs söröskupak óra is!

A két év alatt sokféle téma előfordult itt a blogon. Bár eredetileg az otthoni barkácsolás és szerelés a blog főtémája, azért elég sokat barangoltunk kicsit távolabbi területekre is. Írtunk a barkácsolók számára ajánlott mobiltelefonokról vagy épp az otthoni szerverekről épp úgy, mint a kerékpárszerelésről, vagy a kedvenc fényképezőgépünkről.

De foglaltunk állást a paksi bővítés kapcsán is, és számtalan posztot szenteltünk mindenféle, energiatakarékosságot és környezettudatos, fenntartható életmódot népszerűsítő írásnak is.

Voltak persze autós témájú írásaink is, legutóbb például a 3M néhány termékét mutattuk be.  Az általuk forgalmazott fényszóró polírozó készletet bemutató írásunk különösen népszerű volt, mi tagadás minket is lenyűgözött, milyen jól teljesített a próbánk során a termék.

A mai, harmadik fordulóban épp a 3M ajándékai kerülnek a zsákunkba. Egyrészt egy igazán bőséges 3M/Scotch ajándékcsomag, amelyben igen sokféle speciális, a háztartásban használatos ragasztószalag, ragasztóstift és más hasonló trükkös kiegészítő található, de van benne például egy 3M védőszemüveg is. A másik felajánlott ajándék a már általunk is bemutatott 3M folyékony fólia.  Biztos, hogy mindkét ajándéknak hasznát veszi a nyertes, csakúgy, mint a korábbiaknak.

Miután elég sok válasz érkezett be már eddig is, a fenti ajándékok némelyikéből több példány is gazdára találhat, de még további meglepetések is kerülnek a zsákunkba ezek mellé.   

Nincs más hátra, minthogy mindenki küldje vissza a kérdőívet, aki valamilyen oknál fogva ezt elmulasztotta eddig. És persze ossza is meg a lehetőséget, hiszen ezzel saját esélyeit is növeli.

Mi a jövő héten jelentkezünk egy hosszú poszttal, amelyben beszámolunk az eredményekről, az ajándékokról, és minden egyéb tudnivalóról.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Ritkán és nem szívesen hasogatok fémtárgyakat, mert hangos, veszélyes és büdös ténykedés, ráadásul nem is vagyok gyakorlott a pontos vágásban. Viszont túl régóta kerülgetem a munkaasztalból kiálló vasdarabot, amibe vesetájékon szoktam beakadni.

A napokban hozzájutottam egy három darabos fémvágó-csiszoló szetthez és itt az alkalom, hogy összehasonlítsam a falusi vásárból szerzett olcsóbb társaival, miközben eltávolítom a zavaró kinövést. Szeretem, ha egy szerszám esztétikus kivitelű, ezek a korongok a Kill Bill DVD-t juttatják eszembe. Lássuk, hasítanak-e annyira, mint egy Hattori Hanzo kard.

Vágás, sorjázás, csiszolás feladatok állnak előttük. Szubjektív összehasonlítás kövezkezik, melynek alapja egy korábbi hintafelszámolás emléke. Akkor füstfelhőbe burkolózva, éktelen zajjal, sokáig szenvedtem a fémcső elvágásával. Csendes környéken lakom, jó itt flexelni.

Íme amputálásra ítélt alanyunk, egy hegesztéssel rögzített fémprofil. A Cubitron™ II katalógusa nagyobb anyagleválasztási sebességet, hosszabb élettartamot, kisebb rányomási erőt ígér, s ebből következően kényelmesebb munkavégzést, nagyobb termelékenységet. Helyükben odaírtam volna még egy - szintén ezekből következő - fontos tényezőt, a munkabiztonságot.

A fenti fotón kis emléket látunk az említett csőkivágásból, rosszul is végződhetett volna, de cső percek alatt eldarálta a vágókorongot, így észre sem vettem, mivé szálkásodott. Egy nehézkesen haladó, nagy erőfeszítést kívánó vágás - 10-20000 1/min fordulattal - rejt magában veszélyeket. Ha gyenge anyagból készült a vágókorong és túlerőltetjük vagy oldalra megfeszül, akár szét is robbanhat. Miközben (láb)ujjainkat keresgéljük, már késő levonni a következtetést, hogy egy-két száz forintos különbséget megért volna a biztonság. A gyorsabb szeszámkopást okozhatja egyébként a csiszológép (gyorsdaraboló, flex, stb.) tengelyének kotyogása, ami miatt oldalra ls mozog kissé a korong,

A sarokcsiszoló védőburka miatt nem tudtam teljesen szintben levágni. Szubjektív érzés, hogy tényleg kevésbé kell rányomni a darabológépet. A technológia alapja a precíziósan megmunkált kerámia szemcse (PSG: Precision Shaped Grain), mely folyamatosan újraélezi magát, ahogy apró részecskék törnek le róla. Talán ezért is, de fél perc hűlés után a motor melegebb volt, mint a munkadarab és a korong.

Áttérve a csiszolókorongra, könnyen ledarálta a 3-4 mm távolságra kiálló hegesztési varratot. Akkor hagytam abba, mikor a szemmértékem már nem tudta függőlegesen tartani a korongot és az belekezdett a fémvázba.

A teszt miatt készítettem egy előtte-utána fotót. Szabad szemmel sem vettem észre különbséget az új és használt korong között. Az illusztráció alacsony felbontása miatt csak elmondásomra hagyatkozhatnak, de ha csak ennyi (semennyi) kopik belőle, akkor sokáig hasznáhatjuk a csiszolókorongot, hivatalos nevén sorjázókorongot.

A bal oldali, egymásra lapolt csiszolóvásznakból álló legyezőtárcsa kúpos alakja már jobban segíti a rálátást és pozícionálást. Szintén PSG szemcsék alkotják, ami az ígéret szerint tisztít és csiszol egyben. Bizonyíték kell, nem ígéret. 

Mintegy 0.5 mm varratot távolított el a korong, tükörfényes felületet hagyva maga után. Bár anyagán látszik némi kopás, a három sorban elhelyezkedő kopóréteg bőven teret ad a hosszas használatnak. Maga a legyezős kialakítás előnye a rezgőcsiszolóra feszített vászonnal-papírral szemben, hogy a fémszemcsék nem ragadnak mélyedései közé, hanem a forgás kilöki őket. Ez egy saját teória, mindenesetre nem találtam nyomát rátapadt anyagrészecskéknek.

Annyira tetszett a könnyed használat, hogy még az asztal kissé korrodált sarkán is toltam néhány fordulatnyit.

 Így alakult ki a végső eredmény.

Mindhárom eszköz kiállta a megmérettetést és a hosszabb élettartam, gyorsabb munkavégzés miatt ár-érték arányuk jobb, mint a mindig akciósan kapható társaiké. Ajánlott termék, itt keresse, ha nem kapható a helyi kereskedőnél.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Blogunk Facebook-oldalán már többször szóba került az univerzális dugókulcsfej, sőt még írtunk is róla néhány keresetlen sort. Ez egy olyan csövecske, amelyben pici acélstiftek találhatóak, amelyek egymástól független mozgásra képesek, és fel tudják venni bármilyen közéjük nyomott tárgy, egy csavaranya vagy ép egy szemescsavar-fej formáját. Az elképzelés még akár jó is lehet, de persze, mint tudjuk az ördög mindig a részletekben lakozik, és arról sem szabad elfeledkezni soha, hogy a puding próbája az evés.

Kerítenünk kellett tehát egy ilyen fejet, hogy megfelelő tapasztalatokat szerezzünk, hiszen lehetséges, hogy a jövő szerszáma született meg, amely minden dugókulcskészletet egy csapásra múzeumi tárggyá változtat. A Conrad Kft jóvoltából sikerült is kapnunk egy ilyen eszközt, tehát most jól megírjuk, milyen tapasztalatokat szereztünk vele.

A kulcs eredeti amerikai gyártmány, tehát nem valami gagyi koppintás. Ez azért különösen fontos, mert azt éreztük az elején, hogy a működőképesség azon fog a leginkább múlni, hogy a felhasznált acél milyen minőségű. A szerszám a stiftek kis mérete miatt csak akkor tud megfelelő erőt kifejteni, pontosabban átadni, ha ezek anyaghasználata, keménysége az esélyét sem adja meg az esetleges torzulásnak, csavarodásnak, görbülésnek.

A dugó szabvány 1/2" méretű négyszög fejre helyezhető fel.

Mint a szerszámon is olvasható, elvileg 7 és 19mm közötti hatlapfejű csavarokat tudunk vele megragadni. Méretenként nem próbáltam ki, de nem kizárt hogy ez működik is. A sok kis stift közül biztos minden csavarméret esetében lesz néhány, amelyik épp a megfelelő helyen feszül az anyának ahhoz, hogy megfelelő erőt tudjon átadni.

Ami viszont probléma, az az, hogy a stiftek mintegy 1cm-nyi mélységig tudnak csak becsúszni. Az alábbi képen látható, hogy ez miért baj. Ha az anyacsavar mondjuk 2cm mélyen ül egy csavaron, akkor ez a szerszám már nem éri el. Igaz, ez a hagyományos dugókulcsfejeknél is hasonló, de azért ilyen kis használható mélység még ott sem igen fordul elő.

Hogy csavarokat hogyan tud be- és kihajtani, arra még visszatérünk. Azonban ez a szerszám nem csak szabványos, hatlapfejű csavarokhoz alkalmas, hanem mondjuk szemes- vagy kampós csavarokhoz is. Mint az alábbi két képen látható, ez a funkció ráadásul tényleg jól is működik.

A hatlapfejű csavarok behajtását is kipróbáltuk azért. Az első tapasztalatok alapján a megadott mérettartományba eső csavarokkal valóban elboldogul a szerszám:

Sikerült vele - előfúrás nélkül - behajtani egy hatlapfejű M6 méretű facsavart:

Ugyanakkor a művelet végén a szerszámot kicsit meg kellett feszegetni ahhoz, hogy lejöjjön a csavar fejéről. Igazából persze az nem látható, hogy a dugókulcs-fejben belül mi történik, hogy ott sérül-e esetleg a szerszám anyaga. Mindenesetre az első gyors próbák azt mutatják, hogy egész komoly erőket át tudunk vele vinni a becsavarandó alkatrészre.

Egyelőre szándékosan tönkretenni nem akartuk, ezért nem tudjuk, van-e olyan erőhatás, ami már a fej belső szerkezetének torzulásához vezetne, és persze azt sem tudjuk még, hogy huzamosabb igénybevétel esetén hogyan boldogul. Igaz, ez a szerszám vélhetően eleve sem azokra a munkákra készült, ahol iparszerű mennyiségbenn kell csavarokat és anyákat meghúzni. Az otthoni készletbe viszont érdemes bedobni, hiszen az egyetlen komoly probléma vele tényleg csak a kis munkamélység, cserében viszont egészen fura formájú csavarfejeket, vagy más becsavarandó dolgokat is képes lehet megfogni és meghajtani.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Nemrég egy posztunkban megemlékeztünk egy LEGO-ból épített derékszögről, melynek segítségével jobb eséllyel tudunk egyenes, a munkadarabra tökéletesen merőleges furatot készíteni. Voltak fenntartásaink a segédeszközzel kapcsolatban. Most pedig az ölünkbe hullott a popularmechanics.com cikke, melyben szintén az egyenes furat problematikájára próbálnak házilagos, és nem annyira házilagos megoldást nyújtani.

Az első megoldáson essünk is túl gyorsan. Ez hasonló, mint az építőjátékos ötlet, csak ez egy faderékszög. Ugyanazon elv alapján tud segítségünkre lenni, mint az legós kütyü.

A következő egy optikai megoldás. Végy egy használaton kívüli cédét. A nyomtatott oldalával lefelé helyezd a majdani furat fölé. Fúrj keresztül a cédé közepén található lyukon. Mindaddig, amíg a fúrószár cédé felületéről tükröződő képe törés nélküli folytatólagosságot mutat a valódi fúrószárral, jó úton jársz. Minket ez a módszer annyira nem győzött meg, de puhább anyagoknál talán működik.

A harmadik segédeszközért még a boltba is el kell menni. Ez egy hordozható fúróállvány, ami még nem is annyira drága mulatság. Tokmány is jár hozzá és még a leendő furat mélységét is meg tudjuk vele szabni, meg egy csomó minden mást is. Az ára 13 ezer forint körül van. A "mobil fúróállvány" kifejezésre keressetek rá a neten.

Forrás: popularmechanics.com

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Mint múlt pénteken már írtuk, közeledik a Furdancs blog második születésnapja. Ennek kapcsán felidézzük néhány korábbi írásunk. Ma a megosztóbb hatású posztok közül veszünk elő párat.

A blogunkon már több ízben is hitet tettünk a barkácsolás, és a saját kezű munka mellett. Ez a legtöbbünk számára nem csak az alkotó folyamat miatt kellemes és fontos tevékenység, van egy olyan összetevője is, amely a bennünk lakó lázadó számára jelent némi esélyt a napvilágra kerülésre. Konkrétan arra gondolok, hogy a mai, túlszabályzott világban bizony rengeteg olyan munka van, amelyet a közvélekedés, sőt akár az állampolgárt lehetőleg minél rövidebb pórázon tartani szándékozó törvények is, csak szakemberek által végezhetőnek tartanak.

Mi viszont azt gondoljuk, hogy az emberiség valahogy csak eljutott napjainkig, pedig a történelme során elég sok szerelni valóval találkozhatott már...

Komolyan hisszük azt, hogy a fizika alapvető szabályainak ismerete plusz az adott szakterület (legyen az villanyszerelés vagy épp egy kéménycső elvezetése) speciális tudnivalóinak elsajátítása után a ház körül végezhető munkák szinte teljes körét meg tudjuk oldani sajátkezüleg.

Egyszerűen arra van szükségünk, hogy hasznosítsuk az iskolában tanultakat, és éljünk az internet létrejöttével rendelkezésünkre álló szinte végtelen méretű és mélységű tudásanyaggal. Meg kell érteni a folyamatokat, azt, hogy mi miért működik épp úgy ahogy. Aztán alkalmazni kell a tudást. Azonban tapasztalhattuk, hogy ez a vélekedés azért nem élvez osztatlan népszerűséget. Sokan képtelenek elhinni, hogy képesek (vagy hogy mi képesek vagyunk) szakmunkák elvégzésére. Nem hiszik el, hogy a technikai folyamatok végig gondolásával születhetnek működőképes megoldások, akkor is, ha ezek a megoldások nem követik betű szerint a tankönyvek vagy a szabványok megszabta utat.

Ennek két jó példája is volt esetünkben. Az első egy házilagos kandalló építésről számolt be, a második egy bojler vízkőmentesítését és anódcseréjét mutatta be. A két írásban az volt a közös, hogy mindkettő hosszú évek óta jól működő megoldást mutatott be, és mindkettőt ízekre szedték a kommentelők, mondván, hogy azok egyenesen az ördögtől valók, és céljuk sem lehet más, mint hogy bemutatásukkal minél több embert a sátán karmaiba juttassanak.

A kandalló esetén a szükséges légrés és a hőleadás mikéntje volt a kardinális kérdés a kommentelőknél. És persze kiderült az is, hogy ez így nem is működhet. Igaz, én évek óta fűtök vele, de ez nyilván nem lehet szempont egy hitvitában.

A bojleres posztot főképp az érintésvédelem és az elektromos szerelések okán támadták a legtöbben. A víz és az elektromos áram egy szerkezetben történő találkozása sokaknál kizérja a házilagos beavatkozás lehetőségét. Ennek kapcsán megint rájöttünk, hogy az emberek többsége bizony nem szeret gondolkozni, egyszerűen képtelen egy folyamat, vagy egy műszaki megoldás logikájának, elvének végiggondolására. Így jártunk. Pedig az elején milyen ígéretes fajnak tűnt ez a kétlábon járó emberszerűség, ugye?

Mi persze egy ideig védtük az alkotásaink, de idővel belefáradtunk. Végül is ami nem öl meg, az megerősít, ez nyilván a kommentekre is igaz. Mindenesetre mi azóta is bátran és sikerrel használjuk az akkor bemutatott eszközöket. És persze készülünk az időre, amikor a szakemberek és szakmunkák istenítői a mai ismert világot követő Mad-Max jellegű sivatagban kóborolnak szakember keresőben. Mi közben meg majd mindent megoldunk továbbra is a rendelkezésünkre álló két kezünkkel és a fejünkben lévő, barázdált felületű, szürke képződménnyel...

De térjünk vissza a születésnapunkra. Mint írtuk, a szülinap ajándékokkal jár, amit ez esetben sajnos nem mi kapunk, hanem épp hogy mi adunk olvasóinknak, amennyiben visszaküldik az alul látható kérdőívet. Az ajándékok mennyisége függ a beérkezett válaszok számától, tehát érdemes minél több barátunkat és ismerősünket értesíteni a lehetőségről. Az már kiderült, hogy az ajándékos zsákunkban található egy-két Leatherman multiszerszám. Ezen a héten a minőségi, mindent kibíró munkaruhák gyártója, a svéd Blaklader terméke kerül bele. Az importőr felajánlása jóvoltából Blaklader kapucnis felső is szerepel az ajándékok között.

Ez, mint a gyártótól már megszokhattuk, az igazán igényes alapanyagok és kivitelezés jóvoltából nem csak munkára alkalmas ruházat, hanem tökéletes utcai viselet is lehet. A Blaklader termékekről több ízben is írtunk már, igazából meggyőződésünkké vált, hogy bármilyen utcai ruha beszerzésekor érdemes ránézni az Ő kínálatukra, mert szinte minden ruhadarab alkalmas az utcai viseletre, és minőségben, élettartamban messze többet tudnak a butikokban található ruhadaraboknál.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Akinek van gyermeke, az biztos találkozott már a jelenséggel, hogy a gyerekféle bizony előbb-utóbb utánozni akarja a barkácsolásban aktív szüleit. Fiú gyermek különösen, de sokszor a leányok is. A dolgok kalapálása, az elektromos aljzatok csavarhúzóval történű piszkálása szinte minden családban elkövetkezik egyszer. A kérdés csak az, hogy mi hogyan reagálunk erre. Mi itt a blognál azt gondoljuk, hogy a dolgok túlaggódása és a gyermek túlféltése nem igazán célszerű. Sokkal jobb, ha már idejekorán szánunk időt arra, hogy utódunk tanulja meg, milyen szerszám mire való, és tanulja meg a biztonságos használatukat is.

Az, hogy a gyerek kezébe éles és veszélyes szerszám nem való, végképp butaság. Van egy mondás, miszerint: „a gyerek nem hülye, csak gyerek”. És ez a mondás keresetlensége és egyszerűsége ellenére jól rávilágít a lényegre. Egy olyan gyerek, akivel időben elkezdték megismertetni a szerszámok helyes használatát, és elmondták a veszélyeket is, pontosan tudja, mit és hogyan csinálhat velük, már egész fiatalon - tapasztalataink szerint bőven 10 éves kor alatt is. Nem vágja le az ujját, nem lyukasztja ki a tenyerét. (Közbevetés: nálunk sosem voltak a konnektorokban védődugók, sosem zártuk el a késeket, vagy a tisztítószereket. A lányunkkal mindig időben meg tudtuk beszélni mit szabad és mit nem, és persze azt is, mi a dolgok következménye. Soha semmi probléma nem volt ebből.)

A játékboltok tele vannak gyerekeknek szánt műanyag szerszámkészletekkel. Ezek végül is segíthetnek az ismerkedésben, de szerintünk inkább csak egész fiatal korban szükségesek, egy 6-7 éves gyerekkel már elkezdhetünk valódi, persze méretben hozzá passzoló szerszámokból összeállítani egy valódi szerszámkészletet.

De melyek legyenek ezek a szerszámok, és valóban, melyiket hány évesen adhatjuk a gyerek kezébe?

Az első - egy megfelelő kis szerszámos láda beszerzése után - nyilván a kalapács lesz. Nem mintha ez volna a legfontosabb, és legtöbbször használt szerszám, inkább azért, mert ez testesíti meg 'A' szerszám fogalmát. (Nem véletlen, hogy oly szeretettel alkalmazták a munkához kapcsolódó pártok és rezsimek címereiben...) Kalapácsból sokféle van, esetünkben nyilván egy könnyebb, kisebb fejű modell a célszerű, esetleg kereshetünk egy amerikai jellegű, szöghúzós kalapácsmodellt is. Már csak azért is, mert szögelni, majd a szögeket kihúzkodni valóban jó játék.

Szintén alapvető lehet a fogó, amely leginkább kombinált lehet. Egy fogó sok mindenre jó, de ha mondjuk adunk mellé némi rézhuzalt, akkor remekül elsajátítható vele sokféle munka művelet, a drót elcsípésétől egy hurok képzéséig, vagy a drót összecsavarásáig. De persze szög kihúzására is alkalmas. A szorítók is fontosak lehetnek, ragasztáshoz, szögeléshez tudjuk mivel rögzíteni a munkadarabot.

A csavarhúzók is alap szerszámok, a modern kori előírások szerint úgyis minden játék elemtartója csavarral is rögzítve van, tehát egy kisméretű kereszt és egyenes csavarhúzó hamar sikerélményt okoz...  Az alábbi képen látható kis szerszámkészlet szinte minden barkácsbolt és áruház sajátmárkás termékei között megtalálható. Kis méretű, elvileg műszerész szerszámok, de épp alkalmasak gyermekek kézméretéhez is, és az áruk igen kedvező. A műszerész csavarhúzókkal remekül lehet játékokat szétszerelni, a csipesz is sok mindenre jó, a bitek használatának elsajátítása sem haszontalan dolog.

Ha ezekkel a szerszámokkal már megbarátkozott az utód, egy kisméretű, finom fogú rókafarkú- vagy illesztőfűrész is kerülhet a készletbe.

Az olló is szerszám, de ollót már egy 5 éves gyerek is simán használ, különösen hogy az üzletek teli vannak direkt gyerekkézhez méretezett olló modellekkel.

A kés, illetve a vágószerszám használata már megosztóbb kérdéskör. Az én esetemben a 8-9 éves lányom már snicerrel vágott mindent, és soha nem volt ebből semmilyen probléma. Vágott kartont, de faragott mini csónakformát balsafából is. Tudta hogy a kés éles, elmondtuk neki hogyan fogja és hogyan ne, innentől működött a bevezetőben említett alapszabály, „a gyerek nem h...”.

Egyébként persze ezt tudják a neves késgyártók is, például a svájci bicskák között is vannak direkt gyerekmodellek, például a Wenger választékában is. Ez igazból egy rendes zsebkés, csak annyi a különbség, hogy a késpenge nem hegyes.

Ha mindezen túl vagyunk, és a gyermekünk továbbra is kedveli a fúrást-faragást, már szinte minden jöhet, amit meg tud fogni, és elbír. Ha mondjuk megtetszik neki a faragás, akkor egy készlet kis fafaragó véső remek lehet például balsafából történő faragásra, ez egy meglehetősen puha fa, könnyű megmunkálni, bár sajnos könnyen is hasad. (Erről a témáról - vagyis hogy milyen anyaggal dolgozzon a gyerek - igény esetén majd írunk külön.)

Az elektromos szerszámok használata sem igen tér el az eddigiektől. Egy motoros fúró-csavarhúzó nem különösen veszélyes szerszám, és ezekből vannak elég kis méretűek is.

A motoros fűrészek, dekopír- vagy épp körfűrész már tényleg veszélyesebb szerszámok. De miután ezek nagyobb méretűek, általában 12-13 éves kortól lehet már rendesen használni ezeket. Egy ekkora gyermek pedig már pontosan fel tudja mérni, mik a veszélyek, mit tehet és mit nem. Gyakorlatilag ettől a kortól igazából már tényleg csak a fizikai méretek számítanak, amikor a gyermekünk már biztosan és biztonságosan tud megfogni egy szerszámot, akkor azt már használhatja is.

Természetesen folyamatosan figyelnünk kell rá, különösen az első időkben. Fontos hogy nyugodtan, alaposan magyarázzuk el mi hogy működik, mik az összefüggések, mik a speciális tudnivalók. Hogyan kell bekapcsolni egy szerszámot, hová szabad nyúlni és hová nem. Meg lehet találni azt az arany középutat, ami a magabiztos használatra nevel, ahol a gyerek nem fél a szerszámtól, de tisztában van a lehetséges veszélyekkel, és ennek tudatában nyúl hozzájuk. Szintén rajtunk áll, hogy megismertessük a védőruházat, a védőfelszerelés fontosságával. Ha ekkora korban megszokja a szemüveg, munkáskesztyű vagy épp a fülvédő használatát, később sem hanyagolja majd el.

Azt, hogy egy így felnőtt gyerek mennyivel praktikusabban fog hozzáállni a minket körülvevő dolgokhoz, azok működéséhez, gondolom mondani sem szükséges...  

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

A kiadó engedélyével részletekben közöljük Roland Leuschel „Hegesztés, forrasztás, lakatosmunkák” című könyvét. A gazdagon illusztrált kötet sallangmentes alapossággal, mégis olvasmányosan bemutatja az otthoni fémmegmunkáláshoz szükséges tudnivalókat. A műhely berendezése, biztonsági tudnivalók, megmunkálás szerszámai és menete, valamint a többi szükséges okosság után lépésről-lépésre bemutatja tucatnyi mintadarab elkészítését postaládától az ablakrácsig.

A könyvet teljes terjedelemben megrendelheti a Cser kiadó webáruházában.

Anyagszükséglet: 1 db horganyzott acéllemez (1 mm vastag), 2 db díszes csuklópánt, névtábla, postaládazár, acélpálca (285 mm × ∅ 5 mm), csavarok és szegecsek.

A postaláda minden családi ház fontos tartozéka. A példánkban bemutatott postaláda elég nagy ahhoz, hogy A4 méretű borítékok és újságok is beleférjenek összehajtás nélkül. Ez a munka már megkíván a lemezmunkákban bizonyos ügyességet és jártasságot.

Bizonyosan mindenki készített már dobozkát vagy dobókockát kartonból hajtogatva. Lényegében az acéllemezzel is hasonlóan fogunk dolgozni: felrajzolás - kivágás - hajtogatás - ragasztás. A gondot csak az okozza, hogy a fémlemezt nem lehet olyan könnyen hajtogatni (pontosabban hajlítani), és egyesíteni ragasztófülekkel.

A munkát a postaláda oldalainak az 1 mm-es lemezre való felrajzolásával kezdjük. A láda három darabból áll: doboz, fedél, ajtó. A doboznak három, derékszögben felhajlított oldala van; a felső negyedik ferdén áll. A bedobónyílás hossza 250 mm. A nyílás 35 mm-es szélessége elég kicsi ahhoz, hogy megakadályozza, hogy a küldemény illetéktelen kezekbe kerülhessen. Felrajzoláskor a vágási éleket folyamatos, a hajtási éleket szaggatott vonalakkal húzzuk meg.

A láda körvonalait a legkönnyebben karos lemezollóval tudjuk kivágni. Természetesen kézi lemezollóval is dolgozhatunk.

A bedobónyílást legjobb dekopírfűrésszel kivágni. 1 mm-es acéllemezt bármilyen (fémmunkához alkalmas) dekopírfűrészlappal lehet vágni, mert 1 mm-nél sűrűbb a fogosztása. Gondot csak a kivágandó nyílás lekerekített végei jelentenek. Egy másik megoldás szerint a köríven belül furatokat készítünk, ezeket hidegvágóval összeszakítjuk, végül reszelővel kireszeljük a körív vonaláig.

Így biztonságos
A lemezeket a kivágásuk után azonnal le kell sorjázni, mert az éles peremek nagyon balesetveszélyesek!

Vágjuk ki a másik két alkatrészt (fedél és ajtó) is, és sorjázzuk le az éleiket.

A lemezek élhajlítása következik. A tökéletes él előfeltétele a lemez merev befogása. Szorítsuk le a lemezt két erős pillanatszorítóval egy megfelelő hosszúságú, vastag faléchez.

A doboz oldalait kívülről befelé hajlítsuk. A lemezt műanyag kalapáccsal üssük, közvetlenül a hajlítási él mellett.

A felhajlított oldalakat többféle módon rögzíthetjük egymáshoz: forrasztással, hegesztéssel, ragasztással vagy szegecseléssel. Először azonban az éleket gondosan igazítsuk egymáshoz a doboz sarkainál.

Itt most a keményforrasztást választjuk. A következőkre kell ügyelni: a forrasztási helyeket jól tisztítsuk meg, és lassan melegítsük fel. Vigyük fel a folyasztószert, ennek megolvadása után következhet a forraszanyag.

Illesszük rá a ládára a fedelet. A forgáspontok helyét kétoldalt a legjobb próbálgatással meghatározni. A doboz oldalán és a fedél peremén át fúrjunk 5 mm átmérőjű lyukakat mindkét oldalon. A fedél szélességével megegyező hosszúságú pálcát leszabva toljuk át a furatokon.

A tengelyül szolgáló pálca két végét egy-két ponton hegesszük - hefteljük - a fedélhez. Az összes hegesztést és forrasztást végül csiszoljuk meg, és rozsdagátló alapozóval bőségesen vonjuk be.

Az ajtót felcsavarozott vagy szegecselt kis csuklópántokkal erősítjük a dobozra. A „zsanérokat” és a postaláda zárát is vegyük meg készen, nem érdemes bajlódni az elkészítésükkel.

Az ajtózárat helyezzük be az elkészített kivágásba.

Végül szereljük fel a névtáblát, készítsük el a felerősítő furatokat.

Jó tanács: Postaládánk aljára feltétlenül fúrjunk néhány vízleeresztő lyukat, nehogy esőben elázzanak leveleink.

  Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.